Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 70. szám

Budapest, 1878. kedd, september 17. 70. szám. Huszadik e'vfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Jogesetek: Készfizetői kezeskedés. — Sikkasztási bűneset. — Semmit, döntv. A július septemberi előfizetési időszak e napokban lejárván, tisztelettel felkérjük előfizetőinket, szíveskedjenek az előfizetés megújítása iránt mielőbb intézkedni. — Nagy köszönettel vennők, ha lapunk támogatói hatás- és ismeretségi körükben előfizetőink szaporítására közreműködnének. — Az év elejéről még teljes példányokkal szolgálhatunk. — Az előfizetési dij ezentúl is évnegyedre 2 frt, fél évre 4 frt, egész évre 8 forint. Jogeset. Azon körülmény, hogy az eladott ingatlanon terhek vannak, nem vonhatja maga után azt, hogy azon harmadik személy, ki a vételúrra vonatkozólag készfizetői kötelezettséget valalt, ennek teljesítésére, a kikötött fizetési halárnap megérkezte után, kötelezhető ne legyen. — A készfizető kezes csak azt követelheti, hogy az általa fizetett összegből, a fekvöségre nehezedett terhek kifizetése biztosítva legyen. Bulyóvszky József s neje szül. Szász Paulina — Olteanu János püspök e. 5000 frt fizetésére 1876. deczemberben az élesdi jbiróságnál sommás pert indított, ak. táblaáltal elrendelt póttárgyalás befejezése után — a jbiróság 1877. nov. 20. — 6855. sz. a. alperest 4760 frt tőke s 1874. sept, 29-tőli 8% kamatjaihasoülóan a kifizetett 1240 frt iránt 1874. sept. 29-től 1876 apr. l-ig járó szintén 8°/0 kamatjai fizetésére kötelezte ; „mert a 2. sz. a. alperes által sajátkezüleg aláirt s nem kifogásolt nyilatkozat szerint, alperes Nedeczky Istvánért 6000 frt házvételár hátralék s kikötött kamatai erejéig készfizetési kezességet válalt nemcsak, hanem feltétlenül kötelezte magát, hogy ha Nedeczky egyenes adós az emiitett összeget 1876. jan. l-ig ki nem fizetné, ő fizetendi felpereseknek a 6000 frtot járulékaival együtt. Ezen alperesileg kiállított készfizető kezességi nyilatkozat volt tehát a biróság által az Ítélethozatalnál ujolag figyelembe véve s az abban elválalt kötelezettségnél fogva volt alperes a 4760 frt stb. fizetésében marasztalandó ; „mert alperes tanúival igazolni nem tudta, hogy felperesek alperessel a 2. sz. kezességi nyilatkozat kiállítása után, szóbelileg akkép egyeztek volna, hogy alperes csak akkor tartozik fizetni, ha a kérdéses hájról, melyet Nedeczky István vett meg felperesektől, a betáblázott terhek kitöiülve leendnek; s mivel ezen körülmény nem igazoltatott — alperes fizetésre kötelezendő annálinkább, mert a 2. sz. kezességi nyilatkozat feltételhez kötve nem volt s alperes feltétlenül kötelezte a 6000 s kamatjai fizetését, ha Nedeczky 1876. jan. l-ig azt ki nem fizetné; abban viszont felperesek nem válalták magokra az eladott házon levő terhek kitáblázását; s így ezek ki nem táblázása miatt alperes felperesek ellenében kifogással nem élhet. „Ezen ok s körülményeknél fogva tehát — tekintve hogy alperes nem is állította, hogy a kérdéses elválalt tartozás törlesztésére, a felperes által keresetileg is beismert 1240 frtnál több fizettetett volna, akár egyenes adós Nedeczky István, akár alperes által, — alperes az ítélet szerint felperesek részére az elválalt kötelezettség szerint volt elmarasztalandó; s miután a kitűzött időre alperes sem felpereseknek nem fizetett, sem hátraléktartozását, ha kételyei voltak, birói kézbe le nem tette, s igy jelen perre okot szolgáltatott — a perköltségekben is marasztalandó." „Alperes azzal — hogy miután felperesek, a 3. sz. utalvány szerint 1907 frt 471/J krt a nváradi káptalant illető követelés törlesztésére utalványoztak, az a kereseti összegből levonandó s felperesek részére meg nem ítélhető — annál kevésbé védekezhetik, mert azt, hogy ezen kiutalt összeget a nváradi káptalannak valóban kifizette, avagy e részben ezen káptalannak terhelő nyilatkozatot adott volna — igazolni nem tudta. „Felperesek az alperesileg kért patvarkodásban marasztalhatók nem voltak, mert azok, mint az 1. NK.alatti periratokból is kitűnik, nem alperes, hanem Nedeczky ellen pereltek, — azt pedig hogy felperesek Ncdeczkitől, avagy alperestől a marasztalási, illetve a jelen beperesitett összeget megkapták volna — alperes nem is állítja. — Már pedig patvarkodási eset csak ott állhat elő, hol a hitelező már egy izben bevett követelését ujolag érvényesíteni akarja s gonosz szándékkal perlekedik, — nem pedig hol a hitelező, a főadós elleni marasztaló ítélet után, egy későbben nyert készfizetői kezességi okirat alapján, miután a marasztalt főadós fizetni nem tudott, a készfizető kezesnek adott határidő elmulta után a törvény által adott s a készfizető kezes által biztositott jogával él, — mely kimondja, hogy a hitelezőnek joga van, az egyetemlegesen kötelezett adós társak közül választani,az egyenes adóst a készfizető kezeessel együttesen vagy csak a kezest beperelni; s ettől követelését behajtani; — mely utóbbi esetben a kezesnek fenmarad visszkereseti joga az egyenes adós ellenében. — H°gy pedig jelen perbeli alperes Nedeczky főadósért a készfietői kezességet elválalta — kitűnik a 2. sz. alattiból, mit alperes tagadásbasem vett." „Viszont felperesek a meg nem ítélt 240 frt, úgy a követelt 16°/0 kamatok ésFilotás Ferencz javára ellenökben megítélt 31 frt költség iránti keresetükkel elutasitandók voltak, épen a per alapját képező 2. sz. kezességi nyilatkozat s a fentebb kifejtett indokok alapján; mert ugyanis alperest többre kötelezni, mint a mit elválalt, nem lehet, s alperes a 2. sz. alattiban csak 6000 frt és kikötött kamatjai, tehát a főadós Nedeczky által y. a. szerződésben kötele/.ett 8°/0 kamatért válalt kezességet; és hogy a 2. sz. alatti után egy hónappal később létrejött adásvevési szerződésben csak a Nedeczky által elválalt kötelezettségekért, s különösen az eladott házra betáblá70