Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)
1878 / 85. szám
338 „Az ügy ily helyzetében a zálog misége s mennyiségének bizonyítására legbiztosabb adat azon végrehajtási okirat (litterae executionales) lett volna, melynek alapján a Deseőféle ingatlanok Horváthyaknak eredetileg birói zálogképen átadattak; — azt azonban felperes nem mutatta fel; holott annak felmutatása annálinkább mutatkozott szükségesnek, mivel a Z. alatti, ugyanaznapon mint az A. alatti, szinte Deseő Sándor, Miklós és Tádé által, fennevezett Horváthy Gábor részére kiállított auctionális levél igazolja, hogy most nevezett Horváthy Gábor is a Deseőféle birói zálogot tartotta birtokában. „Eszerint tehát ha elíogadtatik is, hogy Horváthy Károlynak részben zálogság is osztályba jutott: ebbó'l azt, hogy az összes kereseti birtokok zálogot képeznének, következtetni nem lehet; az pedig, hogy Horváthy Károlynak osztályrészében mi s mennyi volt a Deseőféle birói zálogságból, — bizonyítva nem lett." „Hivatkozott ugyan felperes a dd. alatti tanukra, de ezek helyesen mellő tettek, mert a dd. alatti kérdőpontok egyrészről annak bizonyítására vannak irányozva, hogy Horváthy Zsófia mindazon ingatlanságok birtokában volt, a melyek néhai attya Horváthy Károlynak az M. a. osztálylevél szerint osztályrészül jutottak, s általa birattak: másrészről pedig annak bizonyítása czéloztatott, hogy Horváthy Gábor és János osztályrészeik Deseők tulajdonát képezték, s ez utóbbiak jogaikról intézkedtek is; ámde itt Horváthy Zsófiiára nézve nemcsak az bizonyítandó, hogy az általa birt ingatlanok attya után szállottak reá, hanem mint már fennebb jeleztetett — főleg az, h 'gy a Horváthy Károly által birt. ingatlanok egészben vagy részben s jele sül mennyiben képezik a kereseti zálogitás tárgyát; annak bizonyítására intézett kérdés pedig: hogy Horváthy Gábor s Jánosnak osztályrészeik Deseőféle jogúak voltak — a jelen kereset tárgyára nem bír kihatással, mert ha Horváthy Gábor s Jánosnak osztályrészeik egészben a Deseőféle birói zálogságból állottak volna is: ebből nem következtethető, hogy Horváthy Károlynak osztályrésze is egészben ugyanazon zálogságból állott légyen. „Mindezen okokból valamint az első bir. indokolásnál fogva is a 2-od bir. ítéletet hhagyni kellett." (1878. okt. 15. — 37 J8. sz. a.) Váltó-kereskedeiemjogi döntvények. Az árverési vételár felosztási ügyben, a házbér követelésre n nattiozálaa, nem a házi ur személyesen, hanem annak házmestere, idéztetvén meg, — ennek a tárgyalásokon történt meajelenése, a fennálló eljárási szabályokba ütközőnek nem lekinte hetik. A huzber követelés a sorozatból ki nem hagyható, ha a foglaltatok nem bizonyítják, hogy a házbér mar fenn nem áll. Schütz Hermán — Steiner ésCudlin e. 200 frt v á I tó ta r t o z á s irá nt folytatott perében a végrehajtás foganatositatott s az árverés 1877. decz. 19. megtartatván, a bejOtl s a lefoglak követelésekből behajtott 110 ö frt, letétbe helyeztetett, A< árverésnél Nedelko Ede háztulajdonos, Büchler s Frankfurter czég Herger Adolf, Steinberg lg iácz s több mások által tett elsőbbségi igény bejelentés folytán folyó év febr. 12. befejezett tárgyalás után — a b pesti váltó tszék f. év april 8. — 26677. az. a. végzésével az elsőbbségi sorrendet megállapította; nevezeteden akkép hogy: „Első helyen — alperesnek harrainczad-utczai lakásán talált ingóságai árának 992 frt 40 krnak az árverési költségek felerészének — 12 frt 43 kr. — levonásával fenmaradt 979 frt 96 kr. részéből — fizetendő árvereltető Schütz Hermán 2 > frt 25 krban má,r megállapitott foglalási s árverési költségének fentebbi zálogtömeget terhelő aránylagos része: 19 frt í^O kr. — ügyvédje kezeihez. Másodhelyen kifizetendő Nedelko Ede bérbeadó háztulajdonos 330 frt félévi házbér követelése, megbízottja Pauker János kezeihez. Ezek után fentebbi tömegre nézve fenmaradt összegből Büchler — Frankfurter szég 761 frt 2 kr. tőkekövetelése 8 jár. fizetendő, stb. stb. Indokok: „Előre bocsátva azt, hogy az árverésen befolyt vételárból, minthogy Nedelko bérkövetelése csak a harminczadutczai lakásban lefoglalt ingók vételárát terhelheti, — a házbér kifizetése után ezen ingók vételárából fenmaradt összeg pedig1 a foglalás sorrendé szerint első helyen kielégítendő Büchler Frankfurter czég követelést teljesen nem fedezi; továbbá azért, mert aSzécsényi utczában lefoglalt követelésekből befolyt vételár, a foglalás sorrendé szerint nem Büchler Frankfurter czéget, — hanem Steinberger és B rger együttes foglaltatókat illeti: két külön tömeg alakítása vált szükségessé s az árverési költség az együttes áiverezés folytán mindkettőre egyenlően kiterjesztendő." stb. stb. „Második helyen sorozandó volt Nedelko Ede félévi házbért nem haladó törvényes zálogjoggal bíró házbér követelése; mert bár Steinberg s Berger foglaltatók annak fennállását tagadták, de azt, hogy az <n házbér követelés fenn nem áll, ennek igazolásáig fennálló jogi vélelem ellenében bizonyítani meg sem kisérlették ; végrehajtást szenvedett pedig tárgyalásra meg nem jelenvén, a követelés fennállását halgatag beismerte ; mert továbbá a Nedelko háztulajdonosi minősége ellen tett kifogás, szemben az árverési jkönyvel mint leljes hitelű okirattal — ugy a Paukert János házmester meghatalmazása ellen tett kifogás, tekintve hogy bérbeadó a tárgyalásra idéző végzésben, szabályszerű meghatalmazással ellátott képviselő általi m'gjelenésre figyelmeztetve nem lett, pótlólag azonban a tszek felhivására a Paukert János részére kiállított szabályszerű meghatalmazást felmutatott — szintén nem vétethetett figyelembe. A k i r. tábla Berger A. egyik végrehajtató semm. panaszára és fe ebbezésére —- f. év július 18. — 2173. sz. a. vég/.ésével, a semmiségi panaszt el vetvén (Váltó elj. 44. §.) a tszék végzését a Berger Adolf által felebbezett azon részében, mely által a közte s Sreinberg között az elsőbbség követeléseik aránya szerint állapitatott meg,—tekintve, hogy a biztositási vagy kielégítési végrehajtás folytán eszközölt foglaládok joghatályára nézve, a törvény különbséget nem tesz — hhagyta (perr. 369. 371. §§.) „a végzés azon részét azonban, melyben Nedelko Ede fél évi bérkövetelése 2 ik helyen soroztatott — megváltoztatta, kimondván: mikép azon követelés a sorozatba fel nem vétetik ; „mert a Váltó Elj. 84. §. szerint jelen a rendes eljárás szerint tárgyalandó ügyben, a Váltó Elj. 16. §. értelmében, a fel, ha maga nem ügyvéd, magát ügyvéd által tartozván képviselte!nt, — miután Nedelko annak tett kifogások folytán sem fel it meg, meg nem jelenőnek tekintendő; s igy a többi foglaltatók állításai ő ellenében valóknak veendők voltak. A legfőbb ítélőszék következőleg határozott :
