Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 45. szám - A pozsonyi ügyvédi kamara 1877. évi jelentése. 1. r.

180 székelnek, egy magán sebész által kiállított bizonyítványban emiitett aranyér bántalom nem tekinthető oly elhárithatlan megjelenési akadálynak, hogy a miatt az elkövetett mulasztás alperesre nézve, ki ez ügyben az eskü letételi határidőt már ismételve, és pedig merőben puszta előadások alapján elhalasztotta — igazoltnak kimondható lett volna." (1878 jun. 5. — 11162 sz. a.) Kérkedés miatti felhívási keresetnek helye nem lehet, ha tárgyát nem magánjogi törvényeken alapuló jog, hanem oly vádaskodás képezi,mely bűnvádi vagy fegyelmi eljárásra tartozik. Szekeres János — Bencze Antal s társai e. kérkedés miatti felhívási keresetet támasztotta pécsi tszék előtt melyre vonatkozó tárgyalásnál felhívottak okiratokat terjesztettek elő, melyek szerint a felhívási tárgyra nézve felhívó e. bűnvádi kereset adatott be s a vizsgálat meg is kezdetett. Ennek alapján a tsz ék 1878. mart. 14. kelt végzésével a további eljárást felfüggesztette. Ez e. felhivásnak se m m. panaszszal élvén. A Semniitőszék annak helyt adva, a neheztelt végzést az egész eljárással együtt (297. §. 1. 2.) hivatalból megsemmisirette s a felhívási keresetet visszaadatni rendelte „mert a felhívási pert a perrend szabályozván, önként értetődik, hogy kérkedés miatt felhívási keresetnek csak azon esetben van helye, ha a kérkedés tárgyát oly a magánjogi törvényeken alapuló jog képezi, melyet a kérkedő fél a polgári bíróságok előtt magánjogi keresettel érvényesíthet. — Jelen esetben az azonban felhivattak a felhívási kereset szerint nem ily joggal kérkedtek, hanem arról van szó, miszerint a felhívott felek a felhivót, mint községi bírót azzal vádolják, hogy bíráskodása idejében tőlük egyenkint 40 kr. kémény seprési dijat beszedett s azt illető helyre nem szolgáltatta; e vád igazolása pedig nem képezheti polg. peres eljárás tárgyát, hanem a községi törv. VII. fej. — illetőleg 1876: VI. czikkben szabályozott fegyelmi vagy bűnvádi eljárásra tartozik. (1878. május 1. — 7331. sz. a. Az első bíróság felperest idöelőttiség miatt utasítván el, az ügy érdemében nem határozott, s igy a felsőbb bíróság az ügy érdeme felett per rendszerűén szinten nem ítélhet. A felebbviteli bíróság az időelöttiséget, fen forogni nem találván, köteles a pert érdemi eldöntés végett az első bíróhoz visszaküldeni. MarinelliFerencz — Baldácsi Antal báró e.|156 f. 89 kr. iránt a bpesti VI. ker. jbiróság előtt 1876. évben pert indított, — melyben az e. bíróság. — a kir. tábla által rendelt per tárgyalás befejezte után — 1877. nov. 8. — 30538. sz. a. ítélettel felperesikeresetével mint időelőttivel elutasította, s ugyanezen okból alperes visszakövetelésének sem adott helyt; azon indokból, mert Szitás Dénesnek Baldácsinál létező ügyvédi dijai letiltattak ugyan, de alperes szintén bebizonyította, hogy ő már előbb 14000 frtot kölcsön adott Szitásnak; felperes pedig nem igazolta, hogy ezen tartozás kiegyeníittetett; s azon felül még valami maradt volna Szitás javára; ennek tisztázása előtt tehát a jelen keresetnek hely adható nem volt. A kir. tábla 1877. decz. 3. — 64456 sz. a. ítélettel az ügy érdemébe bocsátkozván, az első Ítéletet megváltoztatta s alperes 140 frt 50 krban elmarasztalta. A legf. ítélőszék hívatalbóli semmiség alapján f. év febr. 27. a Semmitőszékhez felterjesztette. A Semmitőszék a kir. tábla ítéletet hivatalból megsemmisítette (297 §. 1. p.) „mert a kir. tábla perrendellenesen ítélt az ügy érdeme felett, miután az e. foly. bíróság felperes idöelőttiség miatt utasitotta el, s ennélfogva az ügy érdemében nem határozott. „Ha tehát a kir. tábla az idöelőttiség esetét fenforogni nem találja: ennek "kijelentése mellett a pert érdemi eldöntése végett, az eljáró jbirósághoz visszaküldeni köteles, minthogy ellenkező eljárás mellett a perrend által elfogadott három folyamodási rendszer hatálytalanná válnék." (1878. april 15. — 4901. sz. a.) Kineveztettek: A vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Vutkovich Sándor akadémiai tanárt a pozsonyi tauitónőképző intézetbe rendes taggá nevezte ki. Az igazságügyminiszter E mmeriing Károly végzett jogászt az igazságügyminiszteriumhoz fogalmazó-gyakornokká nevezte ki. A maradvány- és irtványföldek megváltása czéljából, az igazságügyminiszter az eperjesi királyi törvényszékhez jogbiztosul, az ugyanazon állásról lemondott Gombos Alajos helyébn, Fekete Adolf bérczaljai lakost nevezte ki. Hegedűs József Nagykároly városi polgármester Nagykároly rendezett tanácsú ] város területére békebiróvá, S z e i f f Raimund igazságügyminiszteri díjnok a komáromi törvényszékhez Írnokká. Áthelyeztettek: Galamb Kristóf téthi járásbirósági albiró saját kérelmére a győri járásbírósághoz, Boros Ferencz deési törvényszéki segédtelekkönyvvezetp és Fodoreanu Péter szamos-ujvári járásbirósági irnod a zilahi kir. törvényszékhez. A fVagner-Per czel-féle párhaj-ügyben hirdették a pestvidéki törvényszéknél a legfőbb itélőszékj marasztaló Ítéletét s Királyunk legfelsőbb határozatát Wagner László megkegyelmezését illetőleg. A vádlott párbajsegédek személyesen megjelentek, Wagner Lászlót védő ügyvéde, Teleszky István orsz. képviselő képviselte. Semmitőszéki tanácsok janius 4-től. I. Tanács. Elnök: Mailáth György országbíró. Bírák: Soltész, Babos, Láday, Németh Miklós, Kiss Józsa, Sánta. II. Tanács. Elnök: Lipovniczky Vilmos. Birok: Manoilovich, Szloboda, Rauhofer, Barta, Csoók. III. Tanács. Elnök: Tóth Lőrincz. Bírák: Vértesy, Pápay, Elekes, Lacza, Erdélyi. IV. Tanács. Elnök: Szabó Imre. Bírák: Masiérevics, Mersics, Osvald, Lehoezky, Gallu. Bejelentetett: 404 ügy; ezek közt 9 kereskedelmi; 5 a legf. Ítélőszék s 13 kir. lábiák e. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer —• kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-uteza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, f 878. Nyomatott KOCSI SANDOR-nál muzeum-kőrút 10. sz,