Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 20. szám

80 Senimitöszéki döntvények. A perben a bíróság által meg nem állapilolt ügyvédi illetmények megítélésére nem a személyes bíróság, hanem azon perben eljárt bíróság illetékes. A törvény az ebbeli ügybiróságol nem az ügyvéd személye, hanem a kereseti tárgy tekintetéből állapiiván meg, — arra nézve különbséget nem tesz, boyy a dijt követelő ügyvéd az ügyvédi kammaránal bejegyezve nincsen. Eördögh István — Deutsch Jakab s Fuchs Ádám e. 1061 frt ügyvédi illetmény iránta borsodi tszók előtt pert indított. Másod r. alperes kifogásolta a birói illetékességet. A tszék 1876. decz. 18. — 5146. sz. a. végzéssel annak helyt adott ; mert a követelés nem levén a 252. §. értelmében bíróilag megállapítva, csak alperes személyes birói illetősége vehető igénybe, annál inkább mert felperes nem is bejegyzett kamarai tag. Felperes se mm. panaszára — A Semmitőszék a neheztelt végzést megsemmisítette (297. §. 5. p.); „nitrt felperes oly ügyvédi illetményeket követel, melyek álitólag az általa, mint alperesek ügyvédje által vitt perekben meg nem állapitattak; ezen keresetre nézve tehát az annak benyújtásakor már életbe lépett ügyvédrendtartás 58. §. szerint azon biróság illetékes, mely a felperes által vitt perekben eljárt, — ez pedig a borsodmegyei tszék volt, melynek hivatali utóda a most megkeresett kir. törvényszék." „Az hogy felperes jelenleg az ügyvédi kamaránál bejegyezve nincs, különbséget nem tesz, minthogy a törvény a külön ügybiróságot nem az ügyvéd személyére, hanem a kereset tárgyára való tekintettel állapitotta meg. Az pedig kétséget nem szenved, hogy a kereset tárgyát ügyvédi illetmények képezik." „Végre szó nélkül nem hagyható, hogy az ugyanazon követeléssel megtámadott pertársak közül az egyikre, nézve már csak azért sem mondhatta volna ki az első biróság illetéktelenségét, mivel a másikra nézve illetőségét elfogadta." (1878. febr. 6. — 24630. sz. a.) A perbeli mulasztás, illetőleg elhárithatlan akadály igazolására perrendszerü teljes bizonyíték nem szükségeltetik. Minkovits Mihály s társai — Scháffer Andor e. 1877 aprilban 4168 frt 85 kr. iránt a bpesti kir. tszék előtt pert indítottak, — melyben alperes a perfelvételi határnapot elmulasztotta, s ennek folytán igazolással élt. A bpesti kir. tszék 1^77. sept. 1. — 25997. sz. végzésével az igazolási kérelemnek helyt nem adott, mert az elhárithatlan akadály nem igazoltatott az orvosi bizonyitványuyal, mely ugy is csak félbizonyitványnak vétethetnék, s a melynek kiegészítéséül póteskü ajáultatott; azonban felperesileg nem csak a bizonyítvány tartalma, hanem a valódisága is títgadtatott, s alperes a valódiságot nem igazolta. Alperes semm. panaszára — A Semmitőszék a bpesti tszék fenti végzését megsemmisítette (297. §. 17. p.); „tekintve, hogy a mulasztás igazolására perren 1szerü teljes bizonyíték nem szükséges; s tekintve,hogy az eredetben csatolt orvosi bizonyítvány által a megjelenést gátló akadály elegendően igazoltatott." (1878. febr. 6. — 23195. sz. a.) Az hogy az ingatlanok megbecslése végett nem a teleki könyvi hatóság, hanem a birlokbiróság kerestetett meg, —az et' járás megsemmisítésére alapul nem szolgálhat, midőn azáltal a j felnek mi alaki jogsérelem sem okozlalolt. A pesti ,M agyar keres k. bank1 — Károlyi Paul in e. 8'i73 frt erejéig kielégítési végrehajtást eszközöltetett, mely a bpesti tszék 1877. okt. 20. — 40862. sz. a. kelt végzése alapján foganatosíttatott. Alperes semm. panaszt adott be. A Semmitőszék azt elvetette; „mert habár az eljáró biróság azon intézkedése, hogy az ingatlanok megbecslése s a tartozékok összeírása végett nem a telekk. hatóságot, hanem a birtokbiróságot kereste meg, és ezen megkeresést az utóbbi kiküldöttje által teljesítette, — szabálytalanságot képez: mindamellett e miatt az eljárást megsemmisíteni nem kellett, mivel ezen eljárás által a félnek mi alaki sérelem sem lett eddigelé okozva mert „a. A végrehajtási végzés neki kézbesittetett;" „b. O a felmutatott becslést elfogadván ujabb eljárást nem kivánt;" „c. A házbér jövedelmek magával az ingatlannal lefoglalhatók voltak." (1877. decz. 29. — 24616. sz. a.) Semmitöszéki tanácsok marcz. 12-tól. I. Tanács. Elnök: Mailáth György országbíró. Birák: Soltész, Manoilovics, Osvald , Rauchofer, Lehoczky. II. Tanács. Elnök: Lipovniczky Vilmos. Birák : Láday, Mersics, Barta, Oberschall, Sánta. III. Tanács. Elnök: Tóth Lőrincz. Birák: Vértesy, Szloboda, Nagy Samu, Elekes, Lacza. IV. Tanács. Elnök: Szabó Imre. Birák: Pápay, Németh Miklós, Grallu, Erdélyi. V. Tanács. Elnök: Soltész, Birák: Babos, Beke, Masierevics, Csóók. Bejelentetett összesen: 503 ügy — ezek közt: 9 kereskedelmi, — 6a Curia — 7a kir. táblák ellen. Felelős szerkesztő és kiadó-tnlajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap ketenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt., negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-uteza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, Nyomatott 1878. KOCSI SÁNDOR-nál ország-út 39. sz.