Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 20. szám

s a kir. tábla decz. 22-kén hozott Ítéletével felperesek törv. öröküdési jogát megállapította. A legf. ítélőszék azonban 1*75. jun. 9. feloldotta a végett, hogy a válóper hivatalból beszereztessék, az öröködési perhez csatoltassék, s tárgyalás után ujabb Ítélet hozatassék. Mindez megtörténvén s a per újólag letárgyaltatván — A lőcsei törvényszék 1876. decz. 21.— 3878. sz. a. Ítéletével felperesek törvényes öröködési jogát fivérük Schvarcz Sándor Győző után maradt összes vagyonra újólag megállapította, s azt minden járulékaival felpereseknek feltétlenül s tulajdonjoggal átadatni rendelte ; az ügyvédek dija s kiadásai 183 — 183 frtban határoztatván meg a perköltségek kölcsönös megszüntetésével — következő indokolással: „Felperesek keresetüket arra állapítják, hogy testvérük Schvarcz S. Gy. végrendelet, leszármazók s szülők hátrahagyása nélkül, Iglón 1870. sept. 3. elhalván, az utána máradt, élte utolsó 6 évében gyűjtött egész hagyatéki vagyon az ideigl. törv. szab. 11. §. szerint kizárólag őket illeti; mivel örökhagyó neje férjét 1864. évben elhagyta, ellene váló pert. indított s az 1870. jun. 3. — 636. sz. a. kitúrd, és jogerőre emelkedett szent széki ítélettel férjétől törvényesen elválasztatott; minek következtében házastársnak, s közkeresőnek, de özvegynek sem tekinthető, s igy őt sem hitvestársi öröklés, sem az özvegyi jog meg nem illeti; — hozománya pedig nem volt, s a nevére irt lakház fele része által, netaláni közszerzeménye teljesen kielégíttetett." „Alperesnő ellenben — annak előre bocsátásával, hogy a kereset a kitűzött 30 napi záros határidőn túl adatván be, már e miatt elutasítandó lenne — védelmében tagadja a hűtlen elhagyást, a hagyatéki vagyonnak aí utolsó 6 év alatti szerzését s azt is, hogy a fél házzal kielégítve lenne. És miután az ágyasztaltóli elválasztás csak ideiglenes intézkedés, — miután csak férje halála által lett özvegy, — miután a szent széki ítélet (2. sz.) által jogai a polgári perutra fentartattak, s miután férjétőli eltávozása vétkesnek ki nem mondatott; — mindezeknél fogva minden jogai a hozományra s özvegyi kitartásra érvényükben fenállanak; miért az egész ^hagyatékot magának megítéltetni kéri." „Ezen perbeli előadások s bizonyítottak alapján az alperesi igények elvetése mellett, — felperesek törv. öröködési jogát megállapítani kellett." „Mert felperesi kereset elkésettnek nem tekinthető, mert felperesek a keresetet az elévülési időnbelől megindítani minden esetben jogosítva vannak; alperes ellenben a perr. 590. §. szabályai érvényesítését nem kérelmezte annak idején." „Mert alperes hozományi igénye, azon ingóságain kivül, melyekről örökhagyó férje a válóperben 1868. jun. 20-kán kelt 856. sz. a. feleletének utolsó oldalán említést tesz, — puszta állításon alapszik, s ő felperesek határozott tagadása mellet sem azt, hogy hozománya miből állott, sem pedig annak valóságát s férje kezére játását, vagy a hagyaték vagyonbai beruházását ki nem mutatta, — sőt ezen kimutatást meg sem kísérelte." „A ruha s bútor darabokat illetőleg, melyek a hagyatéki leltárban fel sem vétettek, hanem mindjárt akkor alperesnő szabad rendelkezésére hagyattak s általa el is vitettek; habár azt alperes ellenvégiratban elismerni nem akarja,|hanem azt állítja, hogy azon tárgyak a leltárban s árverési jkönyvben benfoglaltatnak; — mégis miután sem a leltárból sem az árverési jkönyvból ki nem vehető, hogy ezek a többi hagyatéki ingóságokkal együtt leltároztattak és eladattak volna; miután ezekre nézve a felhívott okmányokban semmi igény bejelentés, de alperes részéről még megjegyzés sem tétetett — annál kevésbé igazoltatott a netalán bejelentett igény: — ezen ingóságok sem voltak tekintetbe vehetők." (Vége köv.) Teljes tanácsülési döntvények. A Semtnitoszék fehr. 20-ki üléséből. Következő kérdés vétetett tanácskozás alá: Van-e helye semm. panasznak oly végzés ellen, mely szerint a telekk. hatóság a bir. végrehajtót a végrehajtási eljárás folytán, a felektől bevett, a törvényszékhez beterjesztett, de annak helyiségéből ellopott pénznek 1 5 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett letétbe helyezésére kötelezte? A plenáris határozat következő: „Tekintve, hogy az oly birói intézkedés, mely által a bir. végrehajtó a végrehajtási eljárás folytan a felektől bevett pénznek letétbe helyezésére utasiliatik, nem a per rend szabályain , hanem egyedül a hivatalos belkezelést tárgyazó zabályrendeleteken alapszik] — az ellen a birói határozatokra nézve a perrend szabályai állal megengedett felebbviteli perorvoslatok, — nem alkalmazhatók; következőleg ily intézkedések semm. panaszszal sem támadhatók meg.u Jogesetül szolgált : Farkas Fei encz — Szálai Liebhardt Erzsébet e. végrehajtási ügyében — a b-gyarmati tsz ék mint telekk. hatóság 1877. sept. 22. — 9844. sz. a. — Tomis József kiküldött bir. végrehajtó azon jelentésére, mikép az árverési bánatpénzt a tszék helyiségében létező vasládába helyezte el, s abból az ismeretlen tettesek által ellopatott — következő végzést hozott: „Jelentésttevő végrehajtó szabályellenes eljárása, hogy a birói letétek őrzéséül kijelölt adóhivatal mellőzésével, a bánatpénzt képező összeget, állítólag e tszék helyiségében található vasládába helyezte el, s hogy abból a pénz ismeretlen tettesek által ellopatott, — a bánatpénz birói k-tétbe helyezésének kötelezettsége alól feloldó körülménynek tekinthető nem levén: Tomis József végrehajtó ennélfogva nevezett árverési ügyben 6310. sz. jelentés szerint bánatpénzül befolyt 15 frtnak 15 nap — különbeni végrehajtás terhe melletti letétbe helyezésére köteleztetik." Ez ellen Tomis József bir. végrehajtó semm. panaszt adott be, melyben előadja, mikép a b.-gyarmati tszéknél a birói letétekre vonatkozó igazs. min. rendelet nem szokott megtartatni; hogy a tszék elnöke eltérő eljárást honosított meg, és csakugyan az Ö" rendelkezésének s utasításának megfelelően helyezte panaszló az árverési pénzeket azon vasládába, mely az elnök közvetlen felügyelete s kezelése alatt áll, s melynek kulcsa is nála van; bizonyítékul hivatkozván a letéti naplókra s az összes bir. kiküldöttekre. Megemlíti mé°-, mikép a pénzt elnöki rendelet folytán a tszéki iroda^gazgatónak átadta. Miután pedig kártérítésben csak polgári per utján lehet marasztalni, — a tszék végzése sem tövény sem rendeletekkel nem támogatható.