Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 20. szám

79 A Semmit6'szék azt visszautasította; „mert a megtámadott végzés, nem a peres, vagy pe­ren kivüli eljárást szabályozó perrend rendeletei alapján hozatván, hanem a kir. törvényszék azon jogának ki­folyása levén, mely szerint az ügykezelés ellenőrzésére törvény szerint hivatva van. — ez ellen a kiküldött bir. végrehajtónak a perr. 297. §. alapján semm. panaszszal élni nem lehet." (1878. febr. 27. — 27698. sz. a.) A febr. 7-ki plenumbóí. Ezen teljes tanácsülésben következő elvi hatá­rozat mondatott ki: „Tekintve, hogy az eskütől feltételezeit harmadbirósigi ítéletet, ha az semm panaszszal tárna itatott meg, a perry 345. §. a. b. pontjai szerint jogerőre emelkedettnek tekinteni nem lehel f tekintve továbbá, hogy a perr. 239. §. kezdetén foglalt rendelkezésből, valamint 244. s 287. §§szaiból kitetszóleg az esküt csak jogerőre emelkedett ilélet alapján lehet letenni; „tekintve végre, hogy az eskütől feltételezett ítélet csak jogerőre emelkedése után válik végrehajthatóvá:11 „a harmadbiróság ítélete ellen beadott semm. panasz a harmad bíróság által ítélt eskületétele iránti jelentkezés kö­kötelességére nézve — felfüggesztő halálylyal bir.u Q240Q9. sz. a.) Váltójogi döatvények. A bíróságnak nem áll jogában a fél hibás kérelmét kiiga­zítani, s ezt helyesebb intézkedés által hivatalból pótolni. A viszkereseli jog csak rendszerinti váltó biztosítási vég­rehajtás utján kéretvén biztositalni — a kielégítési végrehaj tás el nem rendelhető. Spitzer Jakab — gr. Pejacsevich Gábor e. 2500 frt váltó tőke s jár. erejéig végrehajtásért folya­modott a bpesti váltó törvényszékhez — Pes­ten, Zalabéren és nyitramegyei Tótmegyeren találtató in­ságáira vezetendőt. — A kérvény: „Biztosítási s részben kielégitési végrehajtásinak" czimeztetett, s az előbb som­más biztositási viszkeresetére hozott végzésre állapít­tatott. A bpesti váltó tszék 1877. okt. 26. — 89652. sz. végzésével a kielégitési végrehajtást elrendelte, kivé­vén a tótmegyeri ingóságokat, minthogy a foglalás vé­gett megkeresendő jbiróságot felperes meg nem nevezte. Alperes semm. panaszszal élvén — A Semmitöszék a neheztelt végzést, a mennyi­ben kielégitési végrehajtás rendeltetett el, a V. Elj. rend. 91. §. b. p. alapján megsemmisitette, s e tekintetben az elrendelt s foganatosított végrehajtást csupán biztositási végrehajtás hatályával tartotta fenn; egyebekben pedig a semm. panaszt elvetette; „mert felperes a V. Elj. rend. 63. §. utolsó bekez­désének megfelelő kielég. végrehajtás elrendelését nem kérte; hanem viszkereseti jogát csak rendszerinti váltó biztositási végrehajtás utján kívánta biztositatni.* „Vájjon pedig lett-e a felperes kérelme szándékosan, vagy pedig elvétésből akként előterjesztve, azt a kérelmen túl nem terjeszkedhető biró nem vizsgálhatja — nem áll­ván jogában a fél hibás kérelmét kiigazítani s ezt helyesebb intézkedés által hivatalból pótolni.* „Megkellett tehát a neheztelt végzést túlterjeszkedő részében semmisiteni s hatályát a nem kifogásolt kére­lemhez képest korlátolni." „A foglalási cselekményre vonatkozólag a semm. pa­nasz elvetendő, mivel annak ez irányban a V. Elj. 60. és 89. §§. szerint helye nincs, — s mivel ugyanazon rende­let 74. §. értelmében a végreh. költségek megállapítása a biróság hatásköréhez tartozván, a panaszban felhozott abbeli sérelem, hogy azon költségek megállapítását a végrehajtó elmulasztotta, minden alapot nélkülöz." (1878. febr. 5. — 885. sz. a.) A váltójogi végrehajtás csak oly egyesség alapján ren­delhető el, mely a váltó biróság előtt költetett, millyenek a fo­ganatosítással megbízóit végrehajtó közeg elölt létesült egyes­ség nem tekinthető ­Knepler Regina — Ordódy Dienes e. 600 frt váltó összeg ereiéig a komáromi tszék miut váltó bíróságnál kielégitési végrehajtásért kérvényt adott be, melyre a tszék 1877. okt. 4. — 8111. sz. a. hozott vég­zésével a birósági végrehajtó előtt 1876. évi deczemberben kötött bírói egyesség alapján, és alperesnek Bagotán létező ingóságaira a végrehajtást el­rendelte. — Ez foganatosíttatott is, és a tszék 9850. sz. a. helyben hagyta a foganatositási eljárást. Alperes semm. panaszára — A Semmitöszék a komáromi tszék végrehajtási végzését minden jogi következményeivel megsemmisí­tette a V. Elj. rend. 91. §. b. p. alapján; „mert az 1877. jan. l-jén életbelépett Váltó Elj. rend. 63. §. d. p. szerint, a végrehajtás csak oly egyes­ség alapján rendelhető el, mely a váltó biróságvelőtt köt­tetett." „Ebből következőleg a kérdésbeni végrehajtás nem volt a kérvényhez csatolt egyesség alapján érvényesen elrendelhető, mivel ez nem köttetett a váltó biróság, ha­nem ennek egyedül az elrendelt biztosítás foganatősitásá­val megbízott végrehajtó közege előtt." (1878. febr. 5. — 719. sz. a.) Árverés előtt elsőbbségi igény jelentetvén be, az árvere­zők csak készpénz mellett vásárolhatnak s a vételár beszámí­tásának helye nem lehet, ha a hitelezők a készpénz nélküli ár­verésbe bele nem nyugodtak. Pudler Antal — Ehrlich Lipót e. 300 frt erejéig váltó végrehajtást intéztetett, melyben az árverés elrendeltetett s a kiküldött végrehajtó által foganatosít­tatott, — az eljáró nagy-ki ki n dai tszék 1877. aug. 11. — 5030. sz. a. végzésével az árverési jkönyvet tudo­másul vette, s a költségeket megállapította. Ez ellen a temesvári ,Szeszégető részvény­társas-ág' semm. panaszt adott be. A Semmitöszék a neheztelt végzést megsemmi­sitette (297. §. 1. p.); „tekintve, hogy panaszló által az árverés megkez­dése előtt elsőbbségi igény jelentetvén be, — a vevők a váltó eljár, rendelet értelmében csak készpénz fizetés mel­lett vásárolhattak, s ily esetben a vételár az igények le­tárgyalásáig s jogérvényes eldöntéséig birói letétbe helye­zendő; azon körülmény pedig, hogy panaszló a készpénz nélküli árverésbe belenyugodott volna, sem az eljárási jkönyv — sem a többi iratok által igazolva nem levén, — a vételár beszámításának helye nem volt." (1877. nov. 21. - 22716. sz. a.) 20*

Next

/
Oldalképek
Tartalom