Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 11. szám

43 Számadási viszonyokban a bit ói illetőséget azon hely szabályozza, melynek területén a számadás tárgya kezeltetett, mire nézve a számadásra felhivót terheli a bizonyítás kötelessége; és e tekintetben azon körülményből, mikép a számadásra felhívott bizonyos helyen lakolt, nem következik szükségkép, hogy a számadás tárgya kezelésének is azon helyen kellelt történnie. Hollánder testvérek bpesti czég— Lázár Bernát bpesti kereskedőé, számadástételre felhívási pert inditott a, bpesti váltó keres, tszék előtt — melyben az illetőség kifogásol tátott. A keresk. tszék 1877. okt. 22. — 87246. sz. a. azt flvetette s birói illetékességét megállapította; mert az ügylet melyre nézve felperes a számol tatást kéri, s melynek keresztülvitelére peres fe'ek együttesen válalkoztak, oly tárgyük s/állításának clválalásából ered, melyeket alperes saját beismeréseként is e végből szerzett meg — ezen ügylet tehát a ker. tör. 258. §. 2. p. értelmében alperes irányában absolut keres, ügyletet képezvén, arra az elj. rend 5. §. 2. p. szerint e tszék illetékes. — De különben is a felek közt alkalmi egyesülésró'l levén szó, — tekintet nélkül arra, hogy azok kereskedők-e vagy sem? az elj. rend. 6. §. 3. p. szerint is illetékes. — Továbbá mert alperes azt hogy a szállítási ügylet tartama alatt Bpesten lakott, kétségbe nem vonván, — ebből önként következik, hogy fenforgó esetben a számadás tárgya t.i, a kezelés itt Bpesten történt — tehát a perr. 39. §. szerint is illetékes. És mert azon alp. kifogás hogy Pesten csak időközönkint tartózkodott — el nem fogadható, miután az illetékesség a perr. 39. §. alapján kétségtelen. — A számadás, vagy nyilatkozat beadására alperes nem utasíttatott, mert nyilatkozatát már eló'bb beadván — a számadási kötelezettség kérdése az illetőség kérdésével együttesen már letárgyaltatott (ref. Jó kúti.) Alperes semm. panaszára — A Semmit ő szék a tszék végzését megsemmisítette (297. §. 4 p.); „mert az •/. a. eredeti szerződés tartama kétségen kívül helyexi azt, hogy alperes a kérdéses vasúti sínek s egyébb anyagokat egyátalában nem szerezte meg, miből folyólag a kereset alapját képező ügylet a ker. törv. 258. §. 2. p. alá nem vonható; a mennyiben pedig a peres felek közt létrejött i-gylet mint a ker tör. 384. §. szerinti szállítmányozási és nem szállítási ügylet a ker. eljár. 5. §. 2. p. illetőleg az abból mint alkalmi egyesülésből felmerült kereset, az elj. rend. 6. §. 3. p. értelmében a keres, bíróságok hatáskörébe tartozik — annak elbírálására az eljáró tszék nem illetékes; mert a perr. 39. §. szerint számadási viszonyokban a birói illetőséget azon hely szabályozza, melynek területén a számadás tárgya kezel etett, s tekintve, hogy ezen irányban is felperest terheli a bizonyítás kötelessége, — ő tartozott volna perrendszerüleg bizonyitani azon állítását, hogy a számadás tárgya Bpesten kezeltetett. E részben azonban nem felelt meg bizonyítási kötelességének; közvetett bizonyítás utján pedig azon körülményből: miszerint alperes az ügylet tartama alatt Bpesten lakott, —jelenesetben még nem következik, hogy a számadás tárgya kezelésének is e helyütt kellett történnie; miután a felhívott szerződésből kitűnik, hogy az elvállalt szállítmányozás az országon kívül fekvő helyekről, szintén országon kivüli helyekre volt teljesítendő, s ebből folyólag teljesen hasonló jogosultsággal bír az alperes részéről érvényesített azon állítás is, hogy a vállalat az eljáró tszék területén kivül kezeltetett." (1877. decz. 12. — 25027. sz. a.) Azon hely, hol az ügyleti ajánlat elfogadása létrejött, az ügylet megkötésének helyéül tekintendő levén — a fizetés szintén ott teljesítendő, s annak bírósága leend illetékes. Kohn Adolf — Zieger John kereskedő e. 90 frt iránt a bpesti I\T. kir. járás — mint keresk. bíróság előtt pert inditott. A jbiróság 1877. okt. 11. kifogásolt birói illetékességét meg nem állapította; mert a felperesileg felmutatott B. levélben sem ezen bíróság illetősége sem szabad biró választás kikötve nincsen; és mert felperes keresetlevelében nem is állítja, hogy az számlabeli tartozásból eredne. Felperes semm. panaszára — A Semmitőszék a neheztelt végzést megsemmisítette (297. §. 5. p.) ; „mert az alperesi ajánlatnak Bpesten lett elfogadásával létrejött ügylet, Bpesten megkötöttnek levén tekintendő, — a ker. törv. 32 1 §. érteimében s az ügylet természetéből folyólag a fizetés szintén Bpesten levén teljesítendő : felperes keresetét a perr. 35. §-hoz képest a teljesítés helyének bírósága előtt megindithatta." (1877. decz. 28. - 23978. sz. a.) Scntmitüszéki döntvények. A perrend szabályai szerint helyt nem foghat oly külön egyoldalú kérelem, rnelylyel valamely rendszeresen tárgyalt s az ellenfél által ilélet alá terjesztett per, az ítélet hozatal mellőzésével a pertárba visszahelyeztetni szándokoltalik. Az ügyvédi rendt 37. §. 3-ik kikezdésében foglalt intézkedés szüksége fen nem forog, ha nem a 62. §. b. pontja szerinti helyettesítés, hanem a 63. §. értelmében felelőség melletti képviselés foglal helyet s ily helyzetben a megbízó ügyvéd meg nem jelenése jött elő. Fehér Józsefné szűk Pichler Aloizia — szentszékileg elválasztott férje Fehér József ellen 13330 — esetleg 11640 frt tőke haszonélvezeti jogának megítélése végett a szabadkai tszék előtt 1874. évi deczemberben pert inditott. — Felperes kitűzött határnapon periratát be nem adván, alperes az ügyet Ítélet alá terjesztette, minek folytán az előadás bejelenhetett s a táblára ki függesztetett. — Ekkor felperes kérvényt adott be, az itélet hozatal elhalasztásának kimondása végett azon alapon, mert Kóós István rendes ügyvédje két évre az ügyvédkedéstől felfüggesztetett s erről ő nem lett értesítve. Erre megjegyeztetett, mikép nevezett ügyvéd maga helyett még felfüggesztése előtt a biróság székhelyén lakó ügyvédet Németh Mátyást helyettesitette, ki megjelent, a per felvételi jkönyvet al i is irta, halasztást vett igénybe — minélfogva felperesnek az ügyvédségtőli felfüggesztésről való értesítése szükségesnek nem találtatott. A tszék 1877. május 17. felperest kérelmével elutasította ; mert az ügy itélet alá bocsátatott, bejelentetett s az előadási határnap már ki is függesztetett — az tehát most már egyoldalú kérelmére el nem halasztathatik. És ennek következtében a tszék ugyanazon nap — május 17-kén ítéletet is hozott, melyben felperes keresetével elutasittatott és 30 frt perköltségben marasztaltatok ; mert a sz. széki — a felek közt folyt való perben hozott ítélete szerint, mindkét házastárs hibájából, engesz11*