Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)
1878 / 11. szám
44 telhetlen gyűlölség alapján mondatott ki az elválasztás; ily esetben pedig az előbbi házassági szerződések, külön egyesség hiányában, nem érvényesíthetők. Felperes mind a fentebbi végzés mind az Ítélet ellen s e m m. panaszt adott be. A Semmitőszék mindkettó't elvetette ; „mert habár azon körülmény, hogy Kóós István ügyvéd 1875. apr. 20-tól számitva 2 évre az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztetett, az eljáró tszék pót jelentésével igazoltatik, még ia (az elsői semm. panaszt elvetni kellett, mert oly külön oldalú kérelem, melylyel valamely rendszeresen tárgyalt s az ellenfél álial Ítélet alá terjesztett per. az itélet hozatal mellőzésével, a pertárba visszahelyeztetni czéloztatik, — a perrend szabályai szerint egyátalán helyt nem lóghat." „A másik — (az itélet elleni) semm. pana-z pedig azért volt elvetendő, mert Németh Máiyás ügyvéd, ki felperes képviseletében 1875. niarczius 9-én a perfelvételnél megjelent, — az ugyanakkor átadott alperesi elleniratot átvette,a válaszirat beadására kitűzött, marcz. 2 7 - ki kalasztást vett igénybe s a kinek beegyezésével apr. 13hán ugyanazon perirat benyújtására apr. 27-ke tüzetett ki — a keresetlevélhez csatolt meghatalinazváuy szerint, felperest nem az ügyv. rendt. 62. §. b. pontjához képest Kóós Istvánt helyettesítve, hanem a 63. §. értelmébeni felelőség mellett képviselte;" „a jelen per folyamára tehát az. hogy Kóós J. apr. 27-kén meg nem jelenhetett, akadályt nem képezett, — következve a hivatolt törvény 37. §. 3-ik kikezdésében előirt intézkedésnek szüksége sem forgott fenn; s minthogy alperes az ügynek itélet alá bocsátását kérte s a periratok a pertáruok által be mutat attak — a tszék az eljárás befejezte után, a per érdemében a perr. 246. §. szerint törvényszerűen határozhatott." (1877. decz. 27. — 22220. sz. a.) Az hogy a periratok a másod bírósághoz felterjesztettek nem szolgálhat indokul, hogy az eskütételeiére való jelentkezés visszautasitassék. Horváth András — Mészáros István e. 1280 frt iránt a pestvidéki tszék előtt perelvén, s a tárgyalás befejeztével itélet hozatván, ebben alperespék eokü ítéltetett meg. Alperes az eskü letételére jelentkezett — de a tszék 1877. okt. 29. — 15563. sz. végzésével azt visszautasította. Ez ellen alperes semm. panaszt adván be — A Semmitőszék a neheztelt végzést megsemmisítette (297. §. I. p.) s a tszéket szabályszerű eljárásra utnsitotta; „mert azon körülmény, hogy a periratok a másod bírósághoz felterjesztettek, nem szolgálbat indokul arra, hogy a mennyiben panaszkodó az eskü letételére törvényes határidőben jelentkezett,kérvénye visszautasitassék; hanem ez okból a kérvénynek érdemleges elintézése a periratok visszaérkezéséig függőben lett volna tartandó." (1877. deczember — 24626. sz. a.) Nem képez hivatalból észlelendő sem. esetet, ha felperes mint bizonyos „osztatlan javak kezelője" adja be keresetét, midőn annak alapjai saját lényéből származtatott hasionbéri követelés képezi, Károlyi Károly, később Jankovich Ottó, mint a Jankovich örökösök '„osztatlan birtokai kezelője." — Majzler Salamon né e. 530 frt haszonbér bátralék iizetésére a miskolczi jbiróság előtt keresetet támasztott, melynek letárgyalása titán itélet hozatott s ez felebbeztetett. A kir. tábla a 304. §. alapján a Semmitőszékhez felterjesztette, azon alapon, mert a kereset perrend szerint jogi személyt nem képező „osztatlan javak" kezelője által nyújtatott be, mi a 297. §. 1. pontjába ütköző sémin, esetet latszik képezni. A Semmitőszék itt nem talált hivatalból is észlelendő alaki szabálytalanságot; „mert a kereset szerint felperes saját tényéből származtatott haszonbéri követelés iránt indítván pert, azon körülmény, bogy ez kifejezetten mások vagyonának kezeléséből ered — a perelhetési jog kérdésére vonatkozik." (1877. decz. 28. — 25236. sz. a.) Nem képez azsem hivatalbólisemm. esetet ha alperes a tagadolt öröködés igazolása nélkül az örökhagyó adóságában elmar asztalik, — de csak az örökség erejéig, — amelynek tisztára hozatala végett, ha a perben kifejtve nemlelt volna, a felsőbb bíróság a 108. §. alapján önmaga intézkedhetik. Csáthi Ferencz — ifj. Korozs Mihály e. • >1 f. 50 kr. tartozás megfizetésére az eg r i j b i ró ság elutt pert inditott, melynek befejezésével 1877. febr. 26. hozott ítélettel alperes elhalt attya után nyert öröksége erejéig a keresetben elmarasztaltatott. A kir. tábla hová alperes felebbezett — ez ügyet a 304. §. alapján felterjesztette; mert alperes az örökösödést tagadásba vette, felperest pedig azí nem igazolta. A Semmitőszék nem talált hivatalbóli semm. esetet ; „tekintve hogy alperes attya utáni örökség erejéig lett elmarasztalva; a mennyiben tehát a felebbviteli bíróság az örökség miségét s mennyiségét a perben kifejtve lenni nem tapasztalná, — a perr. 108. §. alapján önmag-i is határozhat; következve az ítéletnek hivatalbóli megsemmisítésére itt elégséges ok fen nem forog." (1877* decz 29. — 25015. sz. a.) Kinevezés s kitüntetések: Németh Miklós kirtáblabiró, beosztva számos év óta a Semmitőszékhez — most en* nek rendes birájává neveztetett ki. — Bónis Samu légi". ítélőszék tanácselnöke és Somoskeöi Antal u. az birájának Sz. István rend kis keresztje adoraányoztatott. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdono6. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., félévre 4 frt., negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-utcza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, Nyomatott 1878. KOCSI SÁNDOR-nál ország-út 39.
