Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 11. szám

42 nek elmulasztása, valamely előre nem láthatd s igy neki be nem tudható c^y akadályban rejlett-e mely a bizt. szerződés joghatályának megszűntét maga után nem vonhatja? h;;bár a^ oly betegség mely a biztosítottnak a kötelezettség teljesítésére kiszabott időszak alatt folyvást tartó, teljesen öntudatlan állapotban létét idézte elő, ily akadálynak tekintendő; és habár jelen perben Kovács Imin tanú vallományában akkép nyilatkozik, hogy felperes fivére 1877. febr.közepétől nem voltoiy állapotban hol helyzetét kellően meaitélni s ügyeit rendezni képes lett volna; hogy megerőltetést igénylő rendelkezéseket nem tehetett, s hogy nem voltak oly világ.>s órái melyekben vele érthető módon értekezni lehetett volna: még is jelen esetben azon tény körülmény hogy felperes fivérének betegsége oly mérvű lett volna, hogy kötelezettsége teljesiíésében, illetőleg az iránti intézkedésekben teljesen akadályozva lett volna, —bizonyítottnak nem tekinthető mert figyelembevéve tanú Kovács I. or vosnak B. a. bizonyítványa s hit alatti vallomása közötti azon lényeges eltérést, hogy mig hit alatt fenti módon vall, — 13. a. bizonyítványában csak a/,t állítja, hogy felperes fivérének Inkivüli állapota fél napig s tovább tartott; ebből pedig nyilván az következik, hogy a betegnek még is voltak oly perczei, melyekben öntudatát visszanyerte; — figyelembevéve továbbá felperesnek a tanú vallomásával ellenkező válaszbeli nyilatkozatát és C. a. okmányának tartalmát, melyek szerint maga felperes beismeri, hogy fivére toidő,; emlékezete némileg visszatér t,a hátralékos dijat majd magán uton, majd közjegyzőileg felkínálta alp. banknak, és bog}* az 1877. évi febr. 2i-től számítandó 15 nap alatt és kc'íőbb voltak szabad pillanatai midőn emlékezete olykor visszatért : ily körülményekben Kovács I. w.llomása nem tekintethetik részbizonyitékot képezőnek, azon ténykörülmény igazolására, hogy felperes fivére a kérdéses időszak alatt folyvást oly öntudatlan beteg volt, hogy rendelkezni képes nem lett volna; oly betegség pedig melyben a beteg habár időközönkint is rendelkezésre képes állapotban van egyátalában nem képez oly akadályt melynek alapján a betegség tartama alatt teljesítendő kötelezettség elmulasztása vétlenneks az ezen mulasztáshoz kötött joghátrányt maga után nem vonó iák mondathatnék ki." „De ha Kovács orvos vallomása részbizonyitékot képezőnek elfogadtathatnék is, — annak kiegészítése végett felperesnek a póteskü meg nem Ítéltethetnék, nemcsak azért mert a tanúnak vallomása felperes válaszbeli előadásával s C. okmánya tartalmával ellenkezik, de azért sem, mert annak megbirálására, hogy valamely betegség olynemü e, mely a beteget rendelkezési képességében teljesen gátolja? szakértői képzettség kívántatik, milyennel pedig felperes nem bir. Mindezeknél fogva felperest stb. A legf. ítélőszék következőleg itélt: „A kir. tábla Ítéletének megváltoztatásával az első bírósági itólet hagyatik helyben azon indokolásánál fogva, melyben helyesen ki van fejtve, hogyDenk Gyula súlyos betegsége oly akadályt képezett, melyre való tekintettel a díj befizetése körül történt mulasztás vétlennek tűnvén fel, az a biztosítási szerződés megszüntetését maga után egyátalában nem vonhatja; — megjegyeztetvón, hogy ily körülmények között azon kérdés vitatása: váljon a keresk. törvény rendeletei ezen esetre alkalmazhatok-e vagy sem? — feleslegessé válik." (1878. jauuár 2-2. — 928. sz. a.) Kereskedelem jo<ri döntvények. Érdekellségböli semmiséget képez, hu a kereskedői ülnök, mini szavazó biró oly részvénytársaság ügye feletti ítélethozatalnál vesz részt, melynek igazgató tanácsosa. A temesvári ,közúti vaspálya' részvénytársaság — Roos Gyula s Köplinger Antal e. 1877. apr. 30. a temesvári tszék mint keresk. bírósághoz 800 írt fizetésére keresetlevelet adott be azon alapon, minthogy RoosGyula mint tulaj Ionos,Köplinger meghatalmazottja á'tal a társulattal szénavételi szerződést kötött, melynek teljesítése azonban meghíusittatott, mert Roos a széna elszállítását megakadályozta. A keresk. tszék 1877. okt. 15. — 17:)2G. sz. a. Ítéletével Roos Gyulát — az elszállított széna árának 12G írt 80 krnak betudásával 400 frt fizetésében elmarasztalta — 2-od r. alperes irányában Ipedig elutasította. Ez ellen Roos Gyula se mm. panaszszai élvén — A Semmit őszé ka tszék Ítéletét megsemmidtette (297. §. 8. p.); „tekintve, hogy a perr. 56. §. a. po ltjának világos rendelkezése szerint a biró a bíráskodástól oly ügyekre nézve is ki van zárva, melyekben csak közvetve is kárt vagy hasznot remélhet," „tekintve továbbá, hogy valamely részvénytársalat vagyonának, s illetve jövedelmeinek növekedése, vagy apadása az osztalék kimérésére s az egyes részvények értékére közvetlenül hat ki;" „tekintve végül, hogy az idézett törvény átalános szabványa aló! a kereskedelmi elj. rend. 4. §. szerint alkalkamazand' kereskedelmi ülnök, mint egyik szavazó biró, kivétel alá nem esik, s eszerint azáltal, hogy a megtámadt itélet hozatalánál mint kereskedelmi ülnök, és felperes részvénytársaságnak egyik igazgató tanácsosa vett részt, — az idézett törvény rendelete sértetett meg." (1878. január 30. — 11G9. sz. a.) A perr. 338. §. 2 ik tétele alapján a biztosítás el nem rendelhető, ha az elmarasztalás azon feltételhez köttetett, hogy felperes bizonyos sorsjegyei szelvínyeivel alperesnek visszaadjon s az ezen kötelezettségnek elegei nem teli. B e r n f e 1 d Mór — M a y e r F e r e n c z bpesti vendéglős e. 1877. nov. 23. 250 frt erejéig biztositási végrehajtás elrendeléséért folyamodott abpesti váltó — mint keresk. tszékhez; minthogy alperes 1877. okt. 24. hozott Ítélettel feltétlenül marasztatott s ez ellen felebbezésel élt. A keresk. tszék 1877. nov. 26. — 93432. sz. a. végzéssel a felhozott alapon a biztosítást elrendelte. (E1nök Janicsek; refer. Jókúty.) Alperes semm. panaszára — A Semmitőszék a neheztelt végzést megsemmisítette ; „mert az A. alatti itélet szerint alperes csak oly feltétel mellett lett 250 frt tőke s járulékainak megfizetésében elmarasztalva, ha viszont felperes a kérdéses sorsjegyet szelvényeivel együtt alperesnek visszaadja, — következve, minthogy felperes ezen kötelezettségét letétel által sem teljesítette — a biztosítást a perr. 338. §. 2-ik kitétele alapján elrendelni nem lehet." (1878. ianuár 11. — 279-14. sz. a.)