Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 11. szám

Budapest, 1878. péntek, febr. 8. 11. szám. Huszadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Jogeset: Biztosítási dij fizetés vétlen mulasztása. — Keresk. s Semmitőszéki döntv. Jogeset. Az éle'biztosítási dij be nem fizetése a biztosítási szerződés joghatályának megszűntét maga után egyálaljban nem nonhatja ha igazoltatik, miitép az illető biztosított oly súlyos betegségben szenvedett, me'y öt ügyei rendezésére s igy a dij lefizetésére is keptelenitette — a mely akadály tehát a fizetés körüli mulasztást véllennek tünteti elő. Denk Augusta — a ,Haza' életbiztosító s hitelbank e. 3000 frt mint életbiztosítóit fivére Denk Gyula elhalálozása folytán járt biztosítási összeg fizetésére a bpesti keresk. tszék előtt 1877. apr. 30. pert indított. A tszék 1877. aug. 8. — 63594. sz. a. alperest 2060 frt 23 kr. ugy ennek perkezdésétőli kamatai s 108 frt 75 kr. perköltség fizetésében elmarasztalta, ha felperes pótesküt tesz arra: „hogy néhai fivére Denk Gyula betegsége 1877. február közepétől oly mérvű volt, mely őt ügyeinek rendezésére képtelenné tette" — következő i ndokokból: „Az A. szerz'Jdés 1. pontjaként a biztosított a dij részleteket az a'peres bank terheltetése nélkül a bank pénztárába tartozik fizetni. A 11. ij. szerint a negyedévi dij részletek, a mily részlet fizetés az A. szerződésben is megalapítva van, a dij fizetési határidő után legfeljebb 15 nap alatt fizetendők, — ellenkező esetben a szerződés hatályát veszti. — Felperes által felhozott azon kérdések tehát, hogy alperes által a dijak beszedésével megbízott Jankovich ügynök a dij nyugta elhozatalát megigérte; továbbá hogy a biztosított 1873. évben egy részlet fizetését a 15 napi határidő után teljesitette s ez alperes által elfogadtatott — ha igazoltatnék is, jelen perben döntő kérdést nem képezne; mert a dij részletek beszedésével megbizo't ügynök az átal. feltételek 11. §. ellenére a dij részletnek az alperes bank jóváhagyása nélkül, a haladéki idó eltelte után való elfogadására jogosítva nem lehet; továbbá mert a késedelmes fizetésnek a bank részéről netalání elfogadása a biztositottnak nem adhat jogot, a további részletek késedelmes, vagy bármikori fizetésére; mert ez végeredményében odavezethetne, hogy ha a biztositó a késedelmes fizetést csak egyszer is elfogadja; a mi pedig csak a biztosított érdekében történhetik, — a további dijak csak akkor s azon esetre fizetetnének, a midőn a fizetés a biztosított, illetőleg kedvezményezett részére előnyösnek mutatkoznék; mivel ha egyszer a szerződési határidők figyelmen kívül hagyatnak, annak hogy a fizetési késedelem meddig terjedhet — határt szabni többé nem lehet; ezzel pedig illusoriussá tétetnék a szerződés feltétele, itt az álal. felt. 11. §-sza, mely pedig a szerződő feleket mindenesetre kötelezi." „Mig tehát egyrészről a biztosítási szerződésnek a dij pontos fizetését tartalmazó intézkedése a biztosítottat kötelezi, addig kétségtelen, hogy a bizt. szerződés feltételei teljesítése szempontjából, más szerződésektől eltérő intézkedés alá nem vonható, s ebből folyólag az erőhatalom s vétlen baleset ép ugy mint. más szerződéseknél a bizt. szerződés teljesítésének akadályul szolgálhat, s ezen esetek beáltával a nem teljesítés a szerződés hatályának vesztét maga után nem vonhatja." „A fentebbiekből folyólag tehát, a jelen pernek egyedüli sarkpontját az képezi, hogy: biztosított Denk Gyula az 1877. febr. 21-kén esedékessé vált dij részletnek, az átal. feltételek 11. §-ban előirt határidőben való fizetésében késedelmes volt-e erőhatalom vagy vétlen baleset által akadályozva ?a „Miután pedig felperes azon állitását, hogy a biztosított 1877. febr. közepétől — 1877. marczius 17 kén bekövetkezett haláláig oly állapotban volt, hogy betegségénél fogva ügyeit rendezni képtelen volt, Denk Gyulát ezen betegségében kezelő orvos Kovács Imre mint tanú hit alatt tett vallomásával igazolja; miután továbbá Kovács Imre ezen vallomása által nyújtott részbizonyiték nevezett tanú előadása szerint is, az elhaltnak ápolá-ával foglalkozó felperes pótesküje által teljes bizonyító erőre emelhető ; miután pedig nevezett tauu vallomásával igazolt oly betegség, mely az illetőt ügyei rendezésére képtelenné teszi, — mindenesetre oly vétlen balesetnek tekintendő, melynek beáltával a szerződési kötelezettség nem teljesítése igazoltatik: jelen esetben az átal. feltételek 11. §-nak a szerződés hatály vesztését magában foglaló intézkedésének szigora alkalmazást nem nyerhet; miután a kedvezményezett kire nézve a bizt. szerződésből folyó jogok s kötelességek csak a biztosított halálával nyílnak meg, — ha ismeri is a bizt. szerződés feltételeit, a biztosítottat terhelő kötelességeket, a biztosított helyett teljesíteni kötelezve nincs; végre miután felperes a', utolsó dij nyugtát s a biztosított halott bizonyítékát K. K. alatt becsatolta: annálfogva felperesnek Kovács J. tanti vallomása mellé a vétlen balesetet képező betegség tekintetében a pótesküt stb. kellett." „Az átal. feltételek 5. §-ként a fizetetten évi díjnak részlete, mely jelen esetben, miután a szerződós 18 / 3.. aug. 21. köttetett s igy az év aug. 21-kén járt le — az lo77. február májusi részlet pedig C. szerint alperes részére letétbe helyeztetett, csak 1877. május augustusi részletből álhat, — mely alperes hallgatag beismeré e szerint is 39 frt 77 kr. tesz — mit a kereseti 3000 frtból leszámitani kellett." A kir. tábla 1877. okt. 22. — 46S5. sz. a. a tszék Ítéletét megváltoztatta s felperest keresetével elutasította, s 70 frt 50 kr. perköltségben elmarasztalta — következő, indokolással: „ Az 1 -s77. év febr. 21-kén esedékessé vált dij fizetése körül közbejött, késedelem az első bír. ítéletben felhozott; okok alapján megá lapítva levén, — azon további kéri dést illetőleg, bogy felperes fivére fizetési kötelezettségéig^"' A IIJOHÍ lefolyt ünnepnapok miatt lapunk múlt kedden nc»> jelenhetett mejy.