Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 8. szám - A Ferencz-Józsefvárosi takarékpénztárra vonatkozó bünvádi ügy

32 érintetlenül hagyta, — pirrendi llener en járt el, mint­hogy felperes felebbezése folytán az Ítélet ezen részét is vizsgálat alá kelett volna venni." (1877. nov. 13. — 24017. sz. a.) Ellenben nem képez hivatalbóli semmiségi esetet, ha az ügyvéd meglnzéisa az örökösökre is kiterjedvén, a folytatólagos periratokai, az időközben elhalt fél hátramaradt kisliorujai­nak megnevezése nélkül ad/a be, — midőn a keresd különben is attyok hagyatékéit tárgyazza. Unoka József mint kistoru Deák Imre gond­noka— Tari J6 z s ef e. öröködési jog megállapítása iránta beregszászi tszék előtt pírt indított, mely­nek folyamában alperes elhalt s a pert özvegye mint kiskora gyermekeinek t. s tör. gyámja tovább folytatta a néikül azonban, hogy ezen örökösök megneveztettek volna. A tszék 1876. évi 13041. sz. a. itélt s alperes öz­vegyét elmarasztalta s kötelezte a kereseti ingatlanok ki­adására. A kir. tábla 1876. évben vizsgálat alá vette s érdemileg határozott. A legf. ítélőszék az örökösök meg nem ne­vezése miatt hivatalbóli semmiséget észlelvén, az irato­kat felterjesztette. A Semmitó'szék azonban itt a 304. § szt nem találta alkalmazandónak; „tekintve, hogy alperesi ügyvéd megbízása alperes örököseire is kiterjed, — a perben eljárt alp. ügyvéd te­hát annak tartalma, de az ügyv. rendt. 43. §-nál fogva is, az ellenbeszédben kifejtett alperesi védelem végbefe­jezésére jogositva, srít kötelezve is volt ,,azon körülményt, hogy alp. ügyvéd a viszonvá­laszt s ellenvégiratot, a per folyta alatt elhalt alperes kis korú örökösei t. term. képviselője részéről a kiskorúak névszerinti megjelölése nélkül adta be — fenforgó eset­ben, a midőn a kereset különben is, néhai Tari András hagyatékát tárgyazza, nem tekintette oly lényeges alaki szabálytalanságnak, mely a megsemmisitést szükségkép megkívánná." (1877. nov. 13. — 16225. sz. a.) fíendeleteh. A közjegyzői levéltárnok által az 1874. évi XXXV. t. cz. 162. §-a értelmében szedendő dijak mikénti kezelésére nézve rendelem : hogy azok az illető kir. adóhivatalba esetről esetre szolgál­tassanak be, és hogy azokról — az adóhivatalba lett beszolgáltatás napjait is Isimutató rovattal — jegyzék vezetessék, melynek máso­lata minden év végével az illető kir. pénzügyigazgatósághoz átkül­dendő. Budapest, 1878 január 8-án — (37601. sz. a.) Az i gaz s ág ü gy mini s t e r rendeletéből. 2. Földmiveléa — kereskedelmi ministertöl. Budapest főváros közönségének. Fromm Antal kereskedelmi képviselő (lak. Rostély-utcza) ugy a kereskedelmi mint az ipartör­rény novelláris uton leendő megváltoztatása iránt folyamodván hoz­zám, felhívom a közönséget, hogy folyamodót a következőről érte­sítse. Előre bocsátom, hogy a kereskedelmi törvénkönyv a legjobb külföldi törvények és a legnagyobb nyilvánosság mellett éveken ke­resztül tárgyaltatott, sőt folyamodónak a kereskedelmi képviselőkre vonatkozó indítványa még a főrendek házának illető bizottságai­ban is szóba került, de indokolva elvettetett, most midőn ezen ál­talánosan pártolt és a tudamány elismerését nyert uj törvény élet­belépett, ennek novellái is uton leendő módositását czélszerünek nem találhatom. D; ily novellára szükség általában nincsen; mert a folyamodónak azon állítását, mintha a kereskedelmi törvény a kereskedelmi képviselőkről általában nem intézkednék, és ezen hiány ennélfogva pótlandó volna, el nem ismerhetem. A kereske­delmi képviselők jogviszonyai a kereskedelmi törvény I. részének V. ezimében, jelesen annak a kereskedelmi meghatalmazottakról szóló 43. 44. 49. 52. §-aiban szabályoztatnak, minthogy az úgyne­vezett kereskedelmi képviselők, vagy helyesebben rnondva keres­kedelmi ügynökök, mindenesetre kereskedelmi meghatalmazottak­nak tekintendők. Ily meghatalmazott önálló egyén is lehet, mert a kereskedelmi segéd személyzetről nem az idézett V. hanem a VI. czim intézkedik, és az előbbeni czim csak is a meghatalmazásból eredő viszonyokat ép ugy szabályozza, mint a pprts és az ügyvédi rendtartás az ügyvédnek mint a perbeli vagy a perrenkivüli ügyek­ben meghatalmazottnak kötelességeit és jogait körülírják. A ke­reskedelmi törvény 53. §-a bizonyos megszorításokat csak azon ke­reskedelmi meghatalmazottra nézve állit fel, kire egy egész keres­kedelmi üzlet vezetése bizatik, mely megszorítások a segédekre, tehát a kereskedelmi segédszemélyzetre ls kiterjesztetnek. A 43. §-ban előforduló főnök szó nem mutat épen szolgai viszonyra, ha­nem csak azt akarja kifejezni, hogy a kereskedelmi meghatalma­zott megbízását az üzlet főnökétől veszi. A minister megha­gyásából. Az ügyvédi kamarákból. A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi birósága Térey Ignácz budapesti ügyvéd ellen hivatalból folyamatba tett fegyelmi ügyben az 1877. évi de­czemher 28-án tartott nyilvános szóbeli tárgyalás alapján követke­zőleg itélt: Térey István jelenleg ismeretlen tartozkodásu, ezelőtt buda­pesti ügyvéd, az 1874. 34. t. cz. 68. §-áoak a) és b) pontjaibaa mi­nősített fegyelmi vétségekben vétkesnek kimondatik s ellene bün­tetésül a 70. §-ban részletezett fegyelmi büntetések IV. foka, vagyis az ügyvédségtől elmozdítás alkalmaztatik. Indokok: Vádlott már hónapok előtt a kamaránál bejelen­tett állandó lakhelyéről ismeretlen helyre eltávozott a nélkül, hogy ujabb tartózkodási helyét kötelességszerüleg bejelentette, és a reá bizott ügyek ellátásáról, valamint ügyletei érdekeinek megóvásáról törvényszabta kötelességéhez képest gondoskodott volna ; mely mu­lasztását sulyositja azon körülmény, hogy a kamara hírlapi felhí­vása illetve idézése is sikertelen maradt. Ezek szerint vádlott megszegvén az 1874. 34. t. cz. 2. 8. 45. és 49. §§-aiban körülirt hivatásszerű kötelességeit s ez által biza­lomra méltatlanná válván, őt a 68. §. a) és b) pontjaiban minő­sített fegyelmi vétségekben vétkesnek nyilvánítani és a vétségek súlyos volta folytán őt az ügyvédségtől elmozdítani kellett. Ugyanily értelmű ítélet hozatott Kudelaky Jánosra nézve is. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben ós vidékre egész évre 8 frt., félévre 4 frt. negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-uteza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, Nyomatott 1878. KOCSI SÁNDOR-nál ország-út 39. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom