Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 8. szám - A Ferencz-Józsefvárosi takarékpénztárra vonatkozó bünvádi ügy

Budapest, 1878. péntek, jan. 25. 8. szám. Huszadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Ferencz-Józsefvárosi takarékpénztár bűnügye. — Semmit, döntvények. — Rendeletek. VA Ferencz-Józsefvárosi takarékpénztárra v«A vatkoz'* bűnvádi ügy. A Ferencz-Józsefvárosi takarékpénztár, mely 1869-ben 4000 -100 ftos részvényen alakult — már 1873. évi juliu-ban csőd alá került. Ez valódi eseményt képezett a társalmi s üzleti világban; hatása megdöbbentő volt; első s talán egyedü i eset hazánkban, hogy egy takarékpénztár megbukik. Csak hamar nyilvánosságra jöttek mindenféle adatok, az intézet vezetőinek lelkiismeretlen gazdálkodásáról, a rendetlen kezelésről, gondatlan, könnyelmű és szédelgős üz'eti eljárásról, — melyek bűnvádi feljelentéseket vontak magok után. A bűnvádi eljárás az alelnök s igazg. tanács tagjai, főkönyvvivó'ellen meg is indíttatott a bpesti kir. törvényszék előtt. Ennek befejezte után — A tszék hat napig tartott nyilvános végtárgyalás után 1877. apr. 25-kéu Ítéletet hozott — melyben „Kanitz Mór pesti kereskedő az intézet alelnöke — Rumbach József ügyvéd, Horváth Gáspár bőrgyáros sDőczer Ferencz épitész — az intézet igaz. tanácsának tagjai a c s al á sban 1 bünrészesség bűntettében bűnösöknek mondattak ki, és Kanitz 9 havi — a többi 3 — 3 havi börtönre Ítéltettek az okozott kár megtéritéritésében s perköltségekben is marasztatván." „Ellenben Löb Károly iroda főnök, Frank Jakab, Nagy István, Eser Jakab igazgatóság tagjai a csalás — illetőlég bünrészesség vádja alól bizonyítékok hiányából felmentettek ;SzumrákFrigyese. pedig, ki legyőzhetlen akadály miatt meg nem jelenhetett — a különleges eljárás tartatott fenn." A bűnösség s elmarasztalás indokolása röviden következő tényekben öszpontosul ; hogy t. i. a nevezett igazg. tanácsosok váltóik után kisebb kamatot fizettek, mint az idegenek; hogy 6°/0 kamatot fizettek akkor, midőn ugyanazon váltóik csak 7. 8. s több °/0 kamat mellett voltak viszleszámithatók; a bírálatnál visszautasított váltóik a pénztárnál kifizetettek; váltóik melyek lejáratkor be nem váltattak, nem lettek ovatolva s beperesitve: a lejárt váltóik 6 hó után s később is csak ujakkal cseréltettek ki s ezekbe számitattak a lejárt kamatok is; hogy 6°/0kal járó betéti könyvecskékért részükről 6°/0 kamatozó váltók adattak; hogy az alapszabályok körén kívül az igazgatóság kebelében consortium alakíttatott (1870-ben) mely a részvények összevásárlását czélozta; nogy az elnök s az alelnök mint külön czégek tagjai az intézethez tartozási viszonyba léptek ; hogy 1873. január végén tőlük a pénztár segítségéül szívességből váltók fogadtattak el; hogy 1872. végén lezáratkor csak 9if0/, tiszta jövedelem tünt fel s még is februárban az 1872-ki mérlegben tiszta nyereményül 15 frt osztalék állíttatott fel — Ezen eredmény előtüntethetésére az intézeti ház értéke 20,000 ftal emeltetett; a hitelegyletre melynek az év végén vesztesége nem volt, 7892 frt 41 kr. vettetett ki, mely csak 1873-ban befolyható összeg már akkor felosztás alá bocsátatott, mielőtt a hitelegyh t által megszavaztatott. — Es abból nem csekély haszon háromlott az intézet vezetőire, mert az által működéi pótlékaik is növekedtek. — Ily műveletek s eljárás által, mely arra irányul, hogy az intézet árnyoldalai, szenvedő állapotjai elpalástoltassanak, sőt inkább az virágzó színben állítassák a világ elé — mind a részvényesek mind a betevők tévedésben tartattak, — mi a csalási bűntett tényálladékának első feltételét képezi t. i. a tévedésbe ejtés, vagy tévedésben tartás — melynek következése lett, hogy az illetők hasznot húztak, a részvényesek s betevők pedig megkárosodtak — mi a csalás tényálladékát állapítja meg. — Azt pedig eléggé bizonyítja az, mikép a tömeggondnok előadása szerint a részvénytőke egészen — a betétek után pedig 20 — 25°/0 tényleg elveszett. Ezen Ítéletet a kir. ügyészségen kívül: Kanitz, Rumbach, Horváth, Dőczer, Löb s Nagy István felebbezték. — Eser s Frank — nem. A bpesti kir. tábla 1877. oki 29-kén 32652. sz. a. részben megváltoztatta a tszék Ítéletét a mennyiben Kanitz büntetés tartamát 2 évre — Rumbach, Horváth s Dőczerét 1—1 évre felemelte; — Löb Károlyt pedig szintén bűnösnek mondotta ki s 9 havi börtönre itélte; — főleg azon indokból mert az okozott kár igen nagy s ez egyesen a vagyon szabályellenes kezeléséből eredt : vádlottak pedig huzamos ideig mintegy tervszerüleg saját haszunkra forditák a hűségükre bizott vagyont s azáltal tetemesen kárositák a betevőket s részvényeseket Löb Lároly pedig mint főkönyvvivő, a köteles hűség megszegésével, — beismerése szerints jobb tudomása ellenére az 18 72-ki hamis mérleg készítésébe tényleg befolyt s igy az igazg. tanács által elkövetett csalás bűnrészesévé lette. A legf. ítélőszék a kir. tábla Ítéletének felebbezett részét, az első birósági ítélet illető részével együtt megváltoztatta s kimondotta: „mikép Kanitz Mór, Rumbach József, Horváth Gáspár, Dőczer Ferencz s Löb Károly felebbező vádlottak is a nekik terhökre gördített csalás bűntettének, illetve abbani bűnrészességnek terhe alól, fenálló büntetőtörvényeink alá vonható, bűntett tényálladékának hiányából felmentetnek." Indokok: „Tekintve, hogy Temesvári László mint a bukott Ferencz-Józsefvárosi takarékpénztár tömeggondnokának beadványában és 13. sz. vallomásában, — ugy Tóth Gábor sTordi Imre szakértők által 103. sz. a. hangsulyoztatott azon körülmények: hogy az intézet kevés szakértelemmel és nagy könnyelműséggel vezettetett; hogy belkezelése zavart, ellenőrködése hiányos 3 a benne uralkodó üzleti eljárás felületes volt ; hogy az igazg 8