Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 98. szám

Budapest, 1878. kedd. deczember 31. 98. szám. Huszadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. 'ártalom: Jogeset: Szerződés szegés. — Csőd-jogeset. — Irodalmi szemle. Lapunk 21-ik évfolyamára nyitunk előfizetést. — a lefolyt kft évtized alatt kétségbcvonhatlan bizonyítékait adván mind a szabadelvű reform törekvéseknek, mind a független, önálló iránynak, mely nem hajolt meg sem a hatalom befolyása, sem a népszerűség csábjai előtt. És mintán ezen s z á m m a 1 a f. é. előfizetési időszak már lejár, tisztelettel felkérjük előfizetőinket, szíveskedjenek az előfizetés megújítása iránt mielőbb intézkedni- — Hagy köszönettel vennők, ha lapnnk támogatói hatás- és ismeretségi körükben előfizetőink szaporítására közreműködnének. — Az év elejéről még teljes példányokkal szolgálhatunk. — Az előfizetési dij ezentúl is évnegyedre 2 frt, fél évre 4 frt, egész évre $ forint. Jogeset. A szerződésben határozottan ki nem köttetvén, hogy a kimérendő ital akkor is átadandó, ha az ára előlegesen ki nem fizettetik, — az italkiszolgnltatásnak e miatti megtagadása szerződésszegést nem von maga után. Stark Lajos inkeresztesi lakos felperes,—Eliás Ignácz mkeresztesi lakos alperes ellen 500 frt kötbér, 80 írt lakpéuz, összesen 580 frt iránt indított sommás keresetet, melynek letárgyalása utáu am-kövesdijbiróság által azzal ugy nemkülönben alperes a persorán 2'JO frt kártérítés czimén felperes ellen támasztott visszkeresetével elutasitatott; azonban felperes alaptalan pereskedésével alperesnek okozott 13 frt 2 kr. költségnek 8 nap alatti megfizetésében végrehajtás terhe mellett maiasztaltatott, felperesi ügyvéd munkadíja s költsége a tanuzási dijakat is bt számítva saját fele irányában 38 frt 14 krban állapitatván meg,— következő indokokból: „Felperes maga beismeri, hogy alperesnél a kimérendő italok átvétele végett c-ak f. é. április 30-án jelentkezett: holott az A.alatt csatolt szerződés értelmében april 24-én lett volna köteles azt tenni, annyival inkább, mivel alperes maga a szerződés alkalmakor volt csaposa Milicz Istvánnak, az okból, mivel a csaposságot f. é. april 24-től felperesnek adta ál'al — a csaposságot felmondotta. Rottenbero- Dávid és Grünberg Zsigmond tanuk vallomásával az is igazolva lett, hogy alperes a felperesnek kimérés végett átadni szándékok italokat is elkészítette, söt kocsisával azoknak alpereshez leendő szállítása végett be is fogatott, azt kívánván egyedül fé'perestől, hogy az elviendő italok árát fizesse ki, mit maga biztosítása czéljából követelni jogosított is volt; felperes azonban ahelyett, hogy alperes jogos kívánságát teljesítette volna, a részére kikészített italokat ott hagyta, így alperes az A- alatti okmányban elválalt kötelezettségét felperes hibája miatt nem teljesíthetvén, a különben is ugy az üzleti tőke, mint ebből eredhető haszonnal arányban nem álló túlzott kötbér iránti követelésével elutasítandó s mint pervesztes a perr. 251. §-a értelmében a perköltségekben marasztalandó volt. — Felperesi ügyvéd munkadija és költségeinek saját fele irányában lett megállapítása a perr. 252. §-a által indokoltatik. Alperes beismervén, hogy Milicz István volt csaposával megszakitás nélkül mérette és méreti az italokat, igy az által, hogy noha felperes e tekintetben kötelezettségének eleget nem tett és kárt nem válhatott a különben beigazolt 200 frt kárára nézve a persorán támasztott visszkeresetével szinte elutasitandó volt. A kir. tábla f. év jul. 30. — 34310. sz. a. az első bir. ítéletet részben megváltoztatván alperest a 500 frt birságban (kötbérben) elmarasztalta; a 80 frt kártérítés s a kötbér utáni kamatok, ugy alperesi viszonkeresete tekintetében pedig hhagyta — perköltség kölcsönös megszüntetésével ; „mert Ákos József s Bársony Dániel összhangzó — Rosenberg és Grünberg felperesi tanuk által meg nem czáfolt vallomásaikkal teljesen igazoltatott, hogy alperes az italoknak felperes részére kiszolgáltatását megtagadta; alperes beismerése és Milecz I. vallomásával pedig igazoltatott, hogy alperes utóbb nevezettet czaposának megtartván, kimérés végett részére italokat kiszolgáltatott. „Miután a kereset alapjául vett valódinak elismert szerződés világos értelme szerint alperes magát, felperes mint csaposa részére, — az elvitel vagy elküldés módozatainak meghatározása nélkül italok kiszolgáltatására, — ellenben Milecz J. volt csaposa irányában azoknak megtagadására kötelezte; a tanuk által igazolt tényei által, a kötött szerződést megszegte; miután pedig ugyanezen szerződés értelmében a szerződés szegő 500 frt birság fizetésre köteleztetett, alperest abban feltétlenül marasztalni kellett. „Felperes 80 frt kártérítési kérelmével helyesen utasitatott el, mert a hivatkozott szerződéssel igazoltatik, hogy felperes azon helyiséget, melynek 80 frt bérét kártérítés czimén követeli, a szer/.ődés létrejötte előtt is bérelte sazt nem különösen a kőzte s alperes közt létrejött szerződés folytán bérelte ki. „Kamatok tekintettel a kereseti tőke bírság természetére, meg nem ítéltettek. — Végre alperes kártérítési viszonkövetelésével mint teljesen igazolatlannal volt elutasitandó. A legf. ítélőszék következő Ítéletet hozott: „A kir. tábla ítélete, a mennyiben felperest a 80 frt bérkövetelésével elutasította, s a perköltséget megszüntette, indokolásánál fogva helybenhagyatik, — egyébb részében a kir. tábla Ítélete megváltoztatik s az első bíróság Ítélete hagyatik helyben indokaiból s még azért is, mert az A. alatti szerződésben a felek azt, hogy a felperes által kimérendő italt alperes akkor is átadni tartozik, ha felperes az árát előbb meg nem fizeti, — hatáLapunk 1879. évi 1-ső száma január 7-én jelenik meg. 98