Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 98. szám

rozottan ki nem fejezvén, — miután alperes e miatt tagadta meg a/, italkiszolgáltatást, szerződésszegőnek nem tekintethetett." (1878. decz. 11. — 11541. sz. a.) Csödjog-cset. A csödválasztmány határozatainak alaki érvénye, a választmány mindhárom tagjának, a határozat hozatalánál való együttes részvételétől feltételeztelik, A „Ny it r ai k i vi t e 1 i gőzmalom" részvénytársulat csőd alá esvén — a tömeghez tartozó gőzmalom melléképületeivel, felszerelvényeivel együtt, ugy a mint áll a kikötött feltételek alatt 1877. docz. 5-én 22000 frton Bach Ernőnek szabad kézből eladatott. — Engel József s több más hitelező ezen eladás csődbirósága jóváhagyatása ellen kérvényt adtak be a bpesti kere.sk. tszék mint osődbirósághoz. A bpesti ker. tszék 1878. márcz. 8. — 14181. sz. a. végzéssel az eladást jóváhagyta; „mert az összes hitelezőknek, a 144147. sz. a. tárgyalási jkönyvben foglalt beegyezése alapján, a hason számú jogerőre emelkedett végzés szerint a csődválasztmány csődbiróságilag felhatalmaztatok, hogy a bukott csődtömeghez tartozó malom épületet, mellék épületeit s azok tartozékát képező gépeket és szerelvényeiket, — és pedig akár mind együttesen, akár a malom épületet és melléképületeit s a gépeket, felszerelvényeket külön, — árverés melőzésével szabad kézből, az elérhető legjobb áron, becsárcn alól is eladhassa 5 továbbá, mert a kérdéses malom eladása, nemcsakhogy a nyilvánosság kizárásával nem történt, de sőt a venni szándékozók 7 különböző bel- és külföldi lapban háromszor közzétett hirdetménnyel hivattak fel ajánlataiknak csődválasztmánynáli benyújtására. Végre „mert a választmányi jkönyvből az, hogy Bróde Lipót egyik választmányi tag az eladás tekintetében tartott választmányi ülésre meghivatott, kitűnvén, — azon körülmény, hogy az ott meg nem jelent, s az eladási el járásban részt nem vett, — a megtörtént eladásnak csőd bírósági helyben nem hagyását annálkevésbé vonhatja maga ntán, mivel a másik két választ, tag a szükséges teendők megtételében együttesen járván el, — a szabadkézbőli eladás a tömeggondnok s a csőd választmány tagjainak többsége,— tehát a csódtörv. 56. §. szerint erre jogosított közeg által hajtatott végre; s ezen többségi határozatot a fent emiitett 3-ik tag, a csődbíróság által neki adott meghagyás folytán az 1878. jan. 19-ki választ, ülés 800. sz. jkönyvben foglalt nyilatkozata szerint, — a mennyiben az eladásnak sem melleite, sem ellene, sőt egyátalában a dolog érdemére nézve nem nyilatkozott, — jóváhagyottnak tekintentendő." A bpesti kir. tábla 1878. szept. 10. — 3H04. sz. a. az első bírósági végzésnek az eladás jóváhagyására vonatkozó részét megváltoztatta; „mert habár a hitelező választmánynak szótöbbséget ho ott határozatán alapuló eljárása bíróságilag jóváhagyható; de az csak akkor történhetik meg, ha a kérdéses határozat hozatalánál a választmánynek mind három tagja jelen volt, s a határozat tárgyát képező ügy körüli intézkedésbe befolyt; miután azonban a jelentésekből az fünik ki, hogy a választmány harmadik tagja Bróde Lipót ügyvéd, a választmány azon ütésében, melyben az ingatlan eladásának kérdése tárgyaltatott, jelen nem volt — de jelen sem lehetett, minthogy akkor Bécsben tartózkodott; miután továbbá a választmány érvényes határozatot csak akkor hozhat, ha a választmánynak mindhárom tagja jelen van; miután végre Bróde Lipótnak határozott nyilatkozata aziránt, hogy az eladáshoz hozzájárul-e vagy sem? — nem létezik, „mindezeknélfogva a szabadkézbőli eladásra az 1876. évi 141147. sz. jogerejü végzés szerint feljogosított hitelezői választmánynak csak két jelen volt tagja által hozott határozat bíróilag jóváhagyható nem volt." A legf. ítélőszék következőleg határozott: „Tekintve, hogy a csődbíróság törvényben gyökeredzett felügyeleti jogánál fogva, a csődvagyon kezelése és elértékesitóse felett hivatalból is őrködni hivatve levén, ebből folyólag a csődvagyon eladásának, érvényességéhez különösen a jelenhez ba>onló esetben, midőn az ingatlanság a törvénytől eltérő módon szabad kézből czéloztatik elárusitatni, — a csődbíróság jóváhagyása megkívántatik; és „tekintve, hogy a csőd választmányi tagok száma a törvény által levén megállapítva, a választmány határozatainak alaki érvénye, mind a 3 választmányi tagnak a határozat hozatalánál való részvételétől feltételezendő, — érvényességéhez törvény szerint mind három tagnak együttes közreműködése szükséges : a felterjesztett iratok szerint pedig a kérdéses eladásnál egyik választmányi tag közre nem működött; „ugyanazért a másodbirósági végzés ezens az abban fe'hozott okokból helybenhagvatik." (1878. decz. 16. — 871. sz. a.) Irodalmi szemleIgazságügyi tiszti névtár saze. f. bíróságok szervezete. Közzéteszik Kiss Gyula igazs. mio. titkár s Kanyó Lajos fogalmazó I. Rész. Az igazsásügyi névtár, a közjegyzői s ügyvédi kár név s lakjegyzékével 1879. Nagy 8-ad rét. 216. lap. 2 írt 30 kr. A 2-od részszel együtt 4 frt. Ezen mű, melynek 2-dik része egypár nap alatt megjelenik, mindazoknak, kiknek bármily tekintetben dolguk van az igazságügyi közegekkel, nagyon hasznos szolgálatokat teend. Úgyszólván nélkűlözhetlen kézikönyv, — de mindenesetre e téren a legtökéletesebb. És pedig nemcsak azért, mert az igazs. ministerium hivatalos adataiból készült s igy hiteles s legújabb forrásokból—hanem a gyakorlatihaszonvehetőségeteszközlő feletteügyes és nagy szorgalmú összeállítása folytán is. És ezt — a feltalálhatás könnyítéséül — tetemesen előmozdítják az összes bíróságokra — ideértve az uj békebirakat, kisebb polg. peres ügyekben biráskodókat s tőzsdebiróságokat is — ugy az ügyédekre, közjegyzőkre, kamaráikra vonatkozó kimerítő névmutató táblázatai. — Ajánljuk szakközönségünk figyelmébe. — A Semmitőszéki iroda egyik kitűnő szorgalmú hivatalnokától jelent meg :Jogi s közig, naptár s jegyzék napló 1879. évre. Szerkeszti Németh István Frigyes.—Igen diszes zseb kiadás. Tartalmazza az összes közigazgatási s bírósági hatóságok névjegyzékét — kiterjedve Horvátországra is, s beleértve a közjegyzői s ügyvédi kart — ugy sok más hasznos tudnivalókat. Megérdemli szakférfiaink pártolását. Semrnilőszéknél a lefolyt hét két utolsó s ezen hét ket első napjára 833 ügy jelentetett be — a legnagyobb szám ezen kitűnő bíróságunk tétele óid. Azok közt i6 kereskedelmi — 19 a legf. Ítélőszék s 17 a táblák ellen. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., félévre 4 frt. negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletén 6. sz. I. em. Buda-Pest, 1878. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10.