Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 93. szám

Budapest, 1878. kedd, deczember 10. 93. szám. Huszadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Jogeset: Közkereseti társtagok e. követelések. — (Vége.) Jogeset: Szóbeli végrendelet. — Keresk. döutv.— Semm. döntv. Jogeset. (Vége.) A közkereseti társaságok jogai s kötelezettségei külön tekintet alá esvén az egymásközti — és külön a harmadik némelyek iránti jogviszonyaikban, stb. stb. A kir. tábla 1873. július 33. — 30742. sz. a. az elsőbirósági Ítéletet megváltoztatván felpereseket keresetükkel özv. Brachfeldoé, Brachfeld Sándor s Grold•tein Isidor, Brachfeld A. ismeretes — ugy mezei Lajos által képviselt ismeretlen örökösei e. elutasította s a perköltségekben marasztalta — következő indokolással: „A D. alattiból kitűnik, hogy az 1854. június 2. bejegyzett Brachfeld Ármin s fia czég csak két tagból állott, s az E. alatti bizonyítja, hogy az egyik tag Brachfeld Ármin 1872, febr. 2-án elhalt; felperesek pedig nem is állitják, hogy a társasági szorződés, oly határozványt tartalmazna, mely szerint a társaság az elhunyt örököseivel folytatandó s igy a fentemiitett cség alatt fennállott társaság az 1840:18. tcz. 37. §-nál fogva Brachfeld A. halála által feloszlott; de különben az által feloszlottnak lenne tekiutendö a társszerzodés 8. p. alapján is (13. s-s. a.) ^Minthogy a társaság feloszlása által, és illetve annak már a törvénynél fogva bekövetkezett joghatálya folytán, — Brachfeld Gyulának czégvezetői jogosítványa is megszűnt — Brachfeld Gyula, Brachfeld A. halála után a társaságot többé nem képviselhette, — az A. a. szerződés által tehát Brachfeld Gyula, Brachfeld A. örököseit nem kötelezhette. „Felhozzák ugyan felperesek, hogy Brachfeld A. örökösei a társaság feloszlását a czégjegyzékbe való bevezetés végett, az illetékes tszékhez be nem jelentették, saz közzé nem tétetett; azonban az ebbeli mulasztás egy magában nem engedi következtetni, hogy az örökösök Brachfeld Gyulával folytatták volna a társasági szerződést, és pedig annálkevésbé lehet azt abb'A következtetni, mert az 5. sz. a. végrendelet 8. pontjánál fogva é3 azon ténykörülmények mellett, hogy az A. szerződésben a jelzáloggal lekötött ingatlanok közt a Béla utczai ház eló nem fordul, hanem erre nézve 2. szerint külön szerződés köttetett, s hogy az A. szerződés hitelesítési záradéka Brachfeld Gyulát mint a czég tulajdonosát emliti, — ugy tűnik fel a dolog mintha az A. szerződés kiállításakor Brachfeld Gyula tekintetett volna a társ czég tulajdonosának. „A társaság feloszlásának elmulasztott bejelentéséből valamely felelőséget Brachfeld A. örökösei ellen saját személyük mint harmadiknak irányában felperesek nem származtathatnak; mert magok beismerik, hogy Brachftld A. elhalálozását tudták. „Továbbá felperesek keresetének Brachfeld A. örökösei e. a felperesek által beváltott P. alatti váltók öszszege erejéig sem lehet helyt adui, azon jogalapból sem, hogy felperesek e váltók beváltása által, a váltó birtokosok jogaiba léptek s nem fosztathatnának meg azon kedvezménytől, mely ezeket megillette, midőn még a vá'tók birtokosai voltak. — Felperesek nem mutatták ki, hogy az illető váltó birtokosok vagy hitelezők — minthogy valamennyi váltó Brachfeld A. halála után keletkezett — a Brachfeld A. és fia czéggel való viszonyba lépésüknél, csak egyedül a D. szerinti bejegyzésre vettek volna tekintetet; és hogy ők a társaság feloszlásának be nem jegyeztetéséból Brachfeld A. örökösei ellen ká,r térítési igényre jogositva lennének; és egyébként felperesek nem is a beváltott váltók alapján követelnek, hanem az A. szerződésből. Mindezeknél fogva stb. stb. A legfőbb ítélőszék a felsőbb bíróságok egyik kitüuősége, Balázsy Antal ur referádájára — a kir. tábla Ítéletét az ügy érdemére nézve, a mennyiben felperesek keresetükkel özv. Brachfeld Arminné, ifj.Braehfeld Sándor, Goldstein Isidor mint néhai Brachfeld Ármin ismeretes örökösei, valamint Mezei Lajos gondnok által képviselt Brachfeld Ármin ismeretlen örökösei ellen keresetükkel elutasitattak, — megváltoztatta s az e. f. bíróság marasztaló ítéletét hagyta helyben ; s a perköltségek kölcsönös megszüntetésével felperesi ügyvéd dijait lüüO, Schweigerét 250, Környei Edéét 400, Mezei Lajosét 400 s Gruber Józsefét 500 írtban állapitotta meg saját feleik irányában. Indokok: „A közkeresetre összeállott tagok jogai s kötelezettségei az 1840:18. tczikk értelmében külön tekintelek alá esőén akkor, midőn a tagok egymásközölii, s akkor midiin harmadik személyek iránti jogviszonyaikról van szó, — kétségtelen, hogy utóbbi esetben a tagok által létrehozott társaság mint jogi személy, csak azon időponttól kezdve létezett — midőn a társaság czége és tagjai a bemutatott szerződéssel együtt az idézett törvény 4. §. szerint az illető váltótszékuél bejegyeztettek, — s viszont akkor szűnt meg jogilag létezni, ha a 40. §. szerint ugyanazon váltótszékuél az egész társaság feloszlása, vagy egyes tagok kilépése, avagy halála bejelentetvén, az bírói határozat folytán közhírré tétetett; — miből önként folyik, hogy mindaddig, mig a feloszlás folytán a czég kitörlése, vagy egyes tagok halála, avagy kilépése által beállott változások bejelenlése s közhírré télele nem eszközöltetett, — a 34. §. rendelete maradt kötelező, mely szerint az, kinek ily bejegyzett társaság ellen követelése van, azt minden bejegyzett tag ellen egyetemben követelheti. „Habár tehát a 37. §. szerint a társasági jog egyes tagokra a tag halála, vagy az elősorolt esetek bekövetkezése folytán megszűnik; habár továbbá való, hogy akkor, midőn Brachfeld Ármin s fia czég aláirásával ellátott f. alatti váltók kifizetése, illetőleg beváltása czéljából kiadott A. a. adósági okirat létrejött, a czég egyik tagja, Brachfeld Ármin már életben nem volt, s ezáltal az ő tagsága megszűnt: e körülmény felperesek mint harmadik 93*