Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 93. szám

370 személyek hátrányára nem szolgálhat azért, mert &37.§. csak a társasági tagok egymásközti jogviszonyairól rendelkeiik, s nem hat ki 3-ik személyek jogaira mindaddig, mig a 40. §. inté kedéséhez képest az, hogy az illető tag meghalt, s ennek folytán reá, illetve örököseire nézve a czég többé fenn nem áll, a válttótszéknél be nem jelentetik; ámde ez jelen esetben nem történvén, az aláírásra jogosított czégtárs kötelezése érvényesnek tartandó annálinkább, mert az kétségtelen, hogy Braehfeld Ármin és fia czég aláírásával ellátott váltók az illető hitelintézetek által leszámítolás végett a czég fennállása idejében fogadtattak el, — fel sem levén tehető, hogy nyilvános hitelintésetek oly czég váltóinak leszámítolását eszközöljék,melyről biztos tudomásuk vad, hogy az nem létezik, s igy kötelezettséget el nem válalhát. „Tekintse padig, hogy felperesek a hitelintézetek birtokában levő váltókat magukhoz váltották, illetőleg kifizették s azok jelenleg az ő birtokukban vannak, — ennélfogva kétségtelen, hogy ezekre nézve az illető hitelintézetek jogutódainak tartantlók; g azon ténykörülmény által, hogy íelpf rések as A alatti adóssági okiratban arra kötelezték magukat, hogy az ott külön jegyzékben felsorolt váltókat kifizetik, — az alperes czég ped g arra, hogy az igy kiadott összeget visszafizeti, — á jugutődi minőség nemcsak meg nem szűnt, ellenkezőleg éppen ezáltal állapitátott meg ; nem szenved kétséget, hogy felperesek Braehfeld Ármin 8 fia czég ellen ugyanazon joggal bírnak, mint bírtak az illető hitelintézetek s azt annak minden bejegyzett tagja ellen érvényesíthetik is. „Ily helyzetben alperesek ázon kifogása, hogy felperesek Braehfeld Ármin örököiei s annak magán vagyona elten követeléssel azért sem birhatnak, mert tudomásuk volt Braehfeld Ármin elhalálozásáról — figyelembe már azért sem jöhet, mert annak ellenére, hogy a 13. sz. alatti társas szerződés 8. pontja szerint a társaságnak halál vagy más módon bekövetkező megszűnte esétében a leltár íelvéiele és a vagyon felosztása iránti intézkedés berifoglaltatik — alperesek min Braehfeld Ármin örökösei nemcsak semmit sem tettek, hanem a czég fennállását ugy a mint az bejegyezve volt, meghagyván, annak további fennállásába hallgatag beleegyeztek; minél fogva felperesek, kik joggal hihették, hogy a czég fennállása és az üzletnek egyik társtag általi vezetése az örökösök beleegyezésével s érdekében történik, — a czég ellen szerzett jogaikkal csak az esetben nem élhetnének, ha bebizonyitatuék, hogy rosz hiszemii 1 eg jártak el; felperesek ellen azonbm a rosíhiszemü'ég nemcsak be nem bizonyitható, sót ellenkezőleg abbói, hogy a czég ellen fennállott terhes váltóbeli kötelezettségek teljesi ését magokra válalták, s azt ugy mini az A. alattiban kiköti tett, mind a hi elintézetek, mind a czég egyébb hitelezői irányában teljesítették is, felperesek jóhiszeműsége kétségbe nem vonható. Miudezzknél fogva a kir. tábla Ítéletét megváltoztatni s az első biróságét ezen 8 az abban felhozott indo koknál fvgva helybenhagyni kellett, stb. (1878. nov. 13. — 11000. sz. a.) Jogeset. Habár valamely végintézkedés az irott végrendeletek külkellfkeinek hiányából, mint ilyen birói figyelembe nem vehető: az mégis mint szóbeli végintézkedés ervenyesnek tekintendő, midőn az örökhagyó a felolvasott végrendeletet, három ki/ogástalun s együtt jelen volt tanú előtt, saját végakaratának nyilvánította s azt sojálkezüleg aláirta. Décsi József, Décsi Mária férj. Szabó Benjáminnő és özv. Decsi Jánosnő mint kiskorú gyermekei Pál, László és Miklós tenn. és törv. gyámannya felperesek képviselve Foghtüzy Dénes ügy véd által — D é c s i Klára, sRácz Károly alperesek ellen képviselve Kovácsy János ügyvéd által, néhai Décsi Bálint végrendeletének érvénytelenítése iránt 1*473. május 30. 2741. sz. a. beadott keresettel a komáromi törvén\8zéknél pert kezdettek.—A bpesti kir. itélőtáb ának 1877. évi 30273. sz. a. kelt végzé.-ével megren lelt pót tárgyalás után 1»77. nov 21. tartott nyilván <s. tszéki ülésben 77<J9„ sz. a. következő itélet hozatott: „Felperesek keresetükkel elutasitatnak és kötelesek alpereseknek 47 f'rt -45 krnyi költségeit 15 nap alatt különbeni végrehajtás elkerülé-e mellett megfizetni. Felperesi és alperesi ügyvédek munkadija saját feleik irányában 40 friban állapíttatok' mtg következő indokokból: „Felperesek néhai Décsi Bálintnak A. alatt másolatilag csatolt 1872. július 8-án kelt végrendeletét külkellékek hiányánál fogva kérik érvénytelennek kimondatni. „Minthogy azonban ezen meg árnadott végrendele* tet aláirt tanuk Bödök József. Bódök Péur és Balázs József, de különösebben a másodbiró.-ágilag megrendelrpóttárgyalási eljárásban kihallgatott végrendelet szerkesztője Pálfy István hit alatti vallomásaival perrendszerüen bizonyitatik mikép ezen e czélra egybehívott egyszerre jelen volt tanuk előtt végrendelkező az A. alatti, annak szerkesztője Pálfy I.-tván e ott eredetben is felmu'atott végrendeletét saját jól megfontolt végakaratának nyilvánította és azt sajatkezüleg alá is irta: ez okon ezen végrendelet hazai törvényeinkben előirt külke lékeknek megfelelő levén, biióilag érvénytelennek nem nyilvánítható. A peres költségek feletti határozat a prr Its2ól. éa a perbeni ügyvédek munkadíjainak megállapítása a prrdts 252. § a által indokolt. A kir. tábla f. év május 27. — 3769. sz. ítéletével az első bíróságit helybenhagyta — következő indokokból: „Jóllehet a perben kihallgatott tanuk vallomásai szerint kétségtelen, hogy azon időben, midőn örökhagyó Décsy Bálint l«72-ik juli. 26-án tett végrendeletét aláirta, csupán Bödök József és Bód ik Péter végrendeleti tanuk s a végrendelet szjrkesztője Pálfy István, ki azonban a végrendeleten tanuként nem szerepel, voltak jelen; — ennélfogva a peres végrendelet az irott végrendeletek kellékeivel nem bírván, mint ilyen birói figyelembe nem jöhetett; — de miután Bödök Péter és József és Pálfy István kifogástalan tanuk vallomásaikból kitűnt, hogy örökhagyó együttes jelenlétükben, a fentebbi végrendeletet, annak felolvasása után. saját végakaratának nyilvánította, és azt előttük sajátkezűi g aláirta, — ennélfogva a peres végrendelet, mint szóbt li vé^inté .kedés, tekintettel az ideigl. torv. szabályok 5. §-szára, érvényben tartandó volt." A legfőbb ítélőszék következő i t ó 1 e t e t hozott: „A kir. tábla ítélete indokolásánál fogva hhagyafik." (1878. nov. 26. — 10576. sz. a.) Kercskedclemjögi döntvény. A kereseti követelés s azzal kapcsolatos jogok s kötelezettségek a kereskedelmi üzlet viszony kifolyásai levén, a kereskedktmi illetőség megállapítandó, habar a czégvezetö által a