Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 90. szám

360 kintve, nem létezhetik arra nézve semmi jogos ok, hogy oly hitelező, kinek a vételárból első sorban kifizetendő követelése a megállapitott bánatpénz összegét meghaladja, következőleg a perr. 459-ik §-ban meghatározott következmények beállta esetében — a pénzben letett bánatösszeggel hasonló elbánás alá vonható — külön bánatpénz letétele nélkül az árveréshez ne bocsájtassék, sekkénti indokolatlan kizárás által az árverezők versenye megnehezi tessék. „Ellenben az indítványba hozott azon második feltételre vonatkozólag, hogy t. i. kimondatassék: miszerint az árverés alá bocsájtott ingatlan 30,00U írton alul sem a második árverés alkalmával, sem egyébkor eladatni nem fog — a semm. panaszt elvetette 5 „mert a végrehajtás oly esetben is a hatályban levő törvények szerint eszközlendő, midőn az oly javakra intéztetik, melyek az osztrák-magyar banknak jelzálogképen lekötve vannak (1878. XXV. tcz. 11. §. és 37. §.) — az említett feltétel azonban, melyhez képest bizonyos ingatlan teljesen eladbatlanná válhatnék — ugy a neheztelt végzésben idézett törvény szakaszszal, valamint a birtok tulajdonosát a perr. 462. §. értelmében megillető rendelkezési joggal merőben ellenkezik." (1878. okt. 16. — 16905. sz. a.) A birósúg illetékessége megállapítandó, ha azon ingatlan, mely ulán az adó megtérítése köveleítelik, annak területén fekszik, s igy az adö is ott fizetendő. Harságh István és neje—Hermán Károly ellen 233 frt fizetésére a kassai jbiróság előtt pert indítottak, mert alperes bizonyos ingatlant nyilvános árverésen megvévén az attól járó adót ki nem fizette, miből felpereseknek káruk keletkezett, minek megtéritése képezi keresetük tárgyát. A jbiróság 1878. sept. 5. — 14599. sz. a. végzéssel magát illetéktelennek mondotta ki, mert szerződési viszony nem létezvén a peres felek közt, tehát csak személyes kereset forogván szóban, itt a perr. 30. §-sza alkalmazandó. Felperesek semm. panaszára — A Semmitőszék a neheztelt végzést megsemmisitette (297. §. 5. p.) „mert alperes nem vonta kétségbe, hogy azon ingatlan, mely után felperes az adó megtérítését követeli, az eljáró bíróság területén fekszik, — az adó tehát a dolog természete szerint a jbiióság területén levén fizetendő, — az eljáró bíróság a perr. 35. §. szabványa ellenére mondotta ki magát illetéktelennek, habár alperes más biróság területén lakik is." (1878. okt. 23. — 19889. sz. a.) A bitói hatáskör s illetőség kérdésében hozott határozatok felülvizsgálata a Semmitőszék s nem az érdemben iléló felebbviteli biróság hatáskörébe tartozván, utóbbi semmiseget követ el, ha ily határozatok vizsgalatába bocsátkozik, és a midőn az első biróság a felek tévútra vezetésével ily kérdésben ítéletet hoz, azon kérdést szintén Ítélet tárgyává teszi. Senko Mihály — Barvenyák András s társa ellen 55 frt 58 kr. iránt a kassai jbiróság előtt pert indított, melyben az f. év febr. 13. — 5604 és , a kir. tábla június 4. — 18687. sz. a. Ítéletet hozott — mi ellen ismét felebbezés használtatott. A legfőbb ítélőszék az ügyiratokat hivatalbóli semmiség alapján felterjesztette, mert mindkét biróság az illetékesség kérdésében Ítéletet alakjában határozott. A Semmitőszék mindkét alsó birósági ítélet hivatalból megsemmisítette (297. §. 1. p.) „mert nemcsak az eljáró biróság sértette meg a perr. szabályait, s hozta a feleket a jogorvoslatok tekintetében tévedésbe, midőn annak daczára, hogy nem az ügy érdemét döntötte el, hanem a keresetet bírói eljárás alá nem tartozónak jelentette ki, — határozatát a perr. 246. §. szabványa ellenére ítélet alakjában hozta meg: hanem a kir. tábla is hasonlag szabálytalanul járt el, midőn az iratokat nem tette át a perr. 304. §-szához képest, hanem a bírói hatáskör kérdését ítélete tárgyává tette, jóllehet a bírói hatáskör s illetőség kérdésében hozott első bir. határozatok felülvizsgálata a perr. 297. §. 2. 3. 4. 5. pontjai szerint, a M. k. Curia mint Semmitőszékhez s nem az érdemben Ítélni hivatott kir. tábla hatásköréhez tartozik." (1878. nov. 6. — 20778. sz. a.) A kereset a községi bíró által vezetett számadásokból felmerült lúlkiadás megtérítésére irányoztatüán, mint közadó természetével nem biró, a közig, hatósághoz nem ulasithatik. Sámuel József volt izraelita hitközségi biró — a tasnádi izr. egyházközség e. 123. írt 32 kr. megtérítésére a tasnádi jbiróság előtt pert indított,—melyben 1877. sept. 12. hozott ítélet felebbeztetett. A kir. tábla az ügyiratokból hivatalból észlelendő semmiség fenforgásáról győződött meg, minthogy felperes oly követeléssel lépett fel, mely annak még 184'j— i 847. években viselt bírói hivatalából származik, a mely tehát előlegesen közig, útra tartozik. A Semmitőszék itt nem találta a 304. §-szt alkalmazhatónak ; „mert felperes keresetét az 1846 —Í847. években mint egyház községi biró által vezetett számadásokból felmerült és állítólag a hitközség által okiratilag elismert túlkiadás megtéritése iránt indította, — illyen követelés pedig közadó természetével nem bírván felperes a közig, hatósághoz nem utasítható, hanem a vitás kérdés biróság által eldöntendő.'1 (1878. nov. 13. — 22695. sz. a.) Kinevezések. Az igazságügyminister Jeszenszky Béla balassa-gyarmati kir. jbirósági dijnokot a balassa-gyarmati kir. Törvényszékhez írnokká. Heffer Frigyes nyíregyházi kir. tszéki dijnokot a nagy-kallói kir. járásbírósághoz írnokká nevezte ki, Vay Andor nagy-károlyi kir. járásbirósági Végrehajtót pedig saját kérelmére, a nyíregyházi kir. jbirósághoz helyezte át. H i r y Ferencz zilahi kir. tszéki aljegyzőt ugyanoda jegyzővé neveztetett ki. Atkebelezés. Besztercze-Naszódmegye törvényhatósága bizottságának azon határozatát, mely szerint Zsolna és Maromárka községek a sajói szolgabíró, járásból a jaádi szolgabíró járásba kebeleztettek át, a belügyministerium jóváhagyta. Ügyvédi kamarák köréből. A szabadkai ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, miszerint Bodroghi Gyula bajai lakos ügyvéd, a kamara lajstromába folytatólag felvétetett. Az egri kamara részéről közhírre tétetik, hogy Bugyi Pál ügyvéd Gyöngyösről, a kamara területén belül, Jászberénybe tette át lakhelyét. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken.— Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., félévre 4 frt. negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletén 6. sz. I. em. Buda-Pest, 1S78. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10. sz.