Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 91. szám

Budapest, 1878. kedd, deczember 3. 91. szám. Huszadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Jogeset: Özvegyi haszonélvezeti jog.— Váltó keresk. döntv.— Semm. döntv. Jogeset. Az özvegy haszonélvezeti joga férje ősi javaiban nem törvényes özvegyi jogon, hanem a köztük Í838. évben keletkezett mutua fassión alapulván, ezen szerződéssel szemben a keresetnek az ösis. pát, 9. §. alapján i. év alatti bejelentése nem szükségeltetett, midőn az igfny érnényesit/tetése az özvegynek csak 1873-ik évben bekövetkezett halála után nyilt meg; valamint az sem, hogy a lt. §. értelmében az apai jaoakbani öröklési igények az özvegy irányában bejelentessenek. Csató Anna, Bartók József és Bartók Zsigmond — Thelman Lujza Schmidt Károly né és Thelman Josefa, Benedek Isrvánné első, Pekri István természetes gyám által képviselt Pekri Emma másodalperesek ellen, Csatolmréné hagyatéka gyanánt leltározott ingatlanok iránti tulajdonjog elismerés i sazok leltárbóli kitörlése iránt az erzsébetvárosi törvéuyszék előtt rendespert kezdettek, melynek letárgyalása után — a tsz ék 1877. decz. 24. következő i t é 1 e te t hozott: Felperesek azon még a medgyesi volt kir. töévényszék előtt 1874. február 23-án 1298. polg. számú keresetekben érvényesitett kereseti zárkérésükkel, hogy a keresetbe vett abban, és 1873. július 9-én Hosszuaszon elhalt Csato Imréné hagyatékául 1873. július 12. felvett leltárban körülirt ingatlanok, mint 1845-ben elhalt Csato Imrének ősi és nemesi-Csato Imréné Szegedi Rozáliát csak is életfogytigban illető fekvőségei 1845-ben elhalt Csato Imrének, nem pedig Csato Imréné Szegedi Rózának képezik hagyatékát; ezen fekvőkhez fele részb m Csat > Annának, más felerészben Bartók József és Bartók Zsigmondnak — mint Csato Imre törvényes jogutódának kizárólagos tutajdonjoga elismertessék, és ezen ingatlanok a Szegedi Ró/.a hagyatékával 1873. július 12. felvett leltárból kitöröltessenek — egyszersmind Csato Imréné hagyatéki gondnoka legyen köteles ezen fekvőket felperesek tulajdonába átbocsátani — elutasittatnak. — A per költségek kölcsönösen megszüntetnek." stb. stb. Indokok: „Mindé iek előtt előre bocsáttatik, mikép ezen pernek elintézése a Benedek Istvánná és társainak mint felpereseknek a jeleni felperesek és Petri Emma alperesek elleni ugyaacsak j-len pertárgyát képező ingatlanokhozi tulajdonjog elismerés>, és azoknak lelrái-bólkii szakitása iránt folyam itban lévöéspgyidejülegl3022/8 7 számú Ítélettel ellátott percsomóhoz XK alá csatolt, 9861/77. számú legfőbb itélőszéki végzés folytán egyidejűleg eszközöltetett a most elől eujlitett peres ügygyei. „A mi a felperesi kereset elutasítását illeti, az azért történt, mert magok felperesek beismerik, sőt állítják, hogy Csato Imre 1845. évben halt el, és hogy ők öröklési igényüket nem érvényes 'tették — illetőíeg a végeti törvényesen nem léptek fel. „Miután tehát felperesek örökösödési joguk a polg. törvénykönyv életbelépte előtt érvénybe volt erdélyi honi törvények alatt nyilt meg; miután az ezen törvény s'.érinti örökösödés és ősiségi viszonyt szabályozó 18)3. évi má]us 29-én kelt ősiségi cs. kir. nyilt parancs 9. t}-a a polg. törvénykönyv hatályba lépte előtt keletkezett öröklési igények érvényesithetése végett az >knak különbeni eleoyészése mellett, a polg. törvkönyv hatályba iépte napjától számítandó egy év alatt a pert meginditni rendeli — felperesek pedig ezt tenni elmulasztották, nagyon természetes, hogz ezen jogokat többé nem érvényesíthetik; minél fogva az alperesi elévülési kifogásoknak helyt kellett adni, és felperesek keresetükkel el valának utasitandók." „A perköltségek egymás ellenében meg valának szüntetendők, mivel felperesek kereseti jogigénye a bemellékelt végrendelet alapján, mely alakilag mint közokmány tekintendő, eléggé igazoltatik." A marosvásárhelyi kir. tábla f. év május 24. hozott ítéletével az első bíróságit meg- s oda változtatta, miként a kereseti jog elévülési okából tett felperesi elutasítás helyet nem talál s felperesek kereshetőségi joguk megállapitatik, utasítván a tszéket, hogy felperesi kereset felett a kereseti ingatlanokra vonatkozó bizonyítás mellett hozcon érdemleges határozatot, — következő indokolással : „Az ősis. pat. 9. §-szára fektetett első bírósági határozatnak meg nem állhatóságát nyilván feltünteti, az azon 8. §-ban felsorolt, az által. polg. tkönyv életlépte után 1. év alatt megindítandó keresetek természete, melyek közé a jelen kereset teljességgel nem sorozható ; minthogy jelen per természete nem végrendelet érvényitése vagy megsemmisítésével, sem osztályigazitáísal, sem magszakadtsággal igazolható öröködési igény. „A jelen per tárgyát képezi egy 1833. okt. l-jén kelt mutua fassióból örökhagyó özv. Csa'ó Imréné, Szegedi Rozáliát bizonyos fekvőségekre nézve megilletett s tettleg gyakorolt, s az ő halálával 1873. július 9 én bekövetkezett haszonélvezeti jog megszűntével felperesekre nézve megnyílt teljes tulajdonjog érvényesitése; — mely per tehát az ősis. pat. 9. §. által előirt 1. évi idő alatt megindítható sem volt." „Azonban az igény bejelentése is az illetékes e. f. tszékhez nem volt szükségelt; mivel az özvegyi haszonélvezet nem a Verbőc i Hármas könyv I. R. !J8. titulusa által indokolt, mely esetről az ősis. pat. 11. §-sza intézkedik, — hanem egy a V. Hármaskönyv I. R. 110. titulusa által megengedett — férj s feleség közötti kölcsönös szerződés által (mutua fassio), melyre nézve az ősis. pat. 12. §-sza akkép intézkedik: hogy ezek a magok érvényükben fentartandók, — csakhogy ha valamelyik házas fél elhalálozása az átalános p.tkönyv életbelépte utáni időre esik, az elhalt házis fél törvényes örököseire nézve is az öröklés ekkép állapittatik meg; és ezek me lett nyíltan kimondja,hogy a házas felek vagyonközössége, vagy a házas91