Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 90. szám

359 „tekintve továbbá, hogy az 1874:33. tczikk 3. 4. §§. értelmében azok, kik hitveseikkel, illetőleg kiskorú gyermekeikkel házadó alá eső 3 lakrészt magában foglaló házat vagy 1/i telekhez hasonló földet birnak, bármelyikére legyen is ez közülök telekkönyvileg irva, választói joggal birnak — felebbezotől tollát a vál. jogosultság meg nem tagadható." (1873. nov. 23. — 320. sz. a.) 19. Valamely varos tanácsa, a jelen választói törvény érielmében, mint jogi személy választói jogosultsággal nem bírván, felszólalási joggal sem élhet. Gölnicz bányaváros tanácsa f. é. jul. 26. — folyamodott Szepes megye közp. választmányához, hogy az 1S79. évre érvénnyel birandó végleges névjegyzéknek összeállításánál a régi jog s értelmiség minó'sitvényeit, az 1875. évi választói névjegyzékéhez képest az esetre is, ha az illető ház földbirtok vagy jövedelem alapján külön minősitvénnyel birna, bejegyeztethesse. A közp. választmány f. é. sept. 17. — 109. sz. a. ezen folyamodványt elutasította — mi ellen nevezett tanács felebbezett. A Curiai bíróság következőleg határozott: „Tekintve hogy az 1*74:33. tczikk 44. §. értelmében a névjegyzék összeállítása ellen mindenki csak saját személyét illetőleg, — azonkívül pedig másnak felvétele vagy kihagyása ellen csak az szólalhat fel, ki mint választó felvétetett; miből kitűnik, hogy a felszólalási jog átaljában csak azokra vonatkozik, kik választó jogosultsággal birnak; „tekintve továbbá, hogy mindenik választó jogosítva van magát azon minősitvény szerint felvétetni, mely őt a törvény szerint megilleti, — s hogy az esetre, ha magát sértve érzi, szabadságában áll az 53. §. értelmében annak idejében felszólalni; jelen esetben azonban azon választók, kikről állíttatik, hogy őket a választói jog több czimen, jelesül régi jogosultság alapján is megilleti, —sem felszólalással, sem felebbezéssel nem élnek — Gölnicz bányavárosának tanácsa pedig, a jelen törvény értelmében mint jogi személy választói jogosultsággal nem birván — felszólalási j°ggal sem élhet — „a közp. választmány határozata hhagyatik. (1878. nov. 23. — 311. sz. a.) 20. A választói törvény 50. §. értelmében csak azok élhetvén felebbezéssel, kiknek felszólalása, vagy észrevételei felelt a közp. választmány határozatot hozott, — az ki a választó felszólalására észrevételeket nem adott be, arra nézve, a feleböezési jogot nem gyakorolhatja. Vatz András felszólalásának Versecz város közp. választmánya f. év sept. 16. — 3. sz. a. helyt adott — mi ellen Fritz Antal felebbezést adott be. A Curiai bíróság azt hivatalból visszautasította; „mert az 1874:33. tczikk 44. §. értelmében jogosítva van ugyan mindenki saját személyére nézve, valamint bármely választó, azon választó kerületben, melynek névjegyzékébe felvétetett, valamely kihagyás vagy felvétel ellen felszólalni, ugyszinte jogositva van a 45. §.értelmében mindenki, ki a 44. §. szerint felszólalhat, — a beadott felszólalásokra észrevételeit megtenni, melyek felett a közp. választmány a 48. §-hoz képest határozni köteles. „Minthogy azonban felebbező Fritz Antal Vatz András által beadott felszólalásra észrevételeket nem adott, a vál. törv. 50. §. értelmében pedig csak azok, kiknek felszólalása vagy észrevételei felett a közp. választmány határozatot hozott — élhetnek felebbzéssel — ezek közé pedig Fritz Antal nem tartozik; ennélfogva felebbezése stb." (1878. nov. 23. — 313. sz. a.) 21. A nő által fizetett kereseti adó, nz általa bírt oly üzlet után, mely a választói jogosultságra megkívántató kereseti adóval van megróva, — a férjre nézve a választói jog alapját nem képezi. Avaczki Lázár felvétele e. Róth Endre felszólalván, ezzel Újvidék város közp. választmányának f. év sept. 14. kelt határozata által elutasitatott, mi e. felebbezett. A Curiai biróság Avaczki Lázárt torültetní rendelte; „mert a nő által fizetett kereseti adó az 1874:33. tczikk egyik §-sza szerint sem képezheti a férjre nézve a választói jog alapját.—• E tekintetben a törvény 4. §-szában s a 6. §. a. pontjában foglalt rendelkezés kivételt képez azon átalános szabály alól, mely a választói jogot a választó személyi minőségére, tulajdonul birfc ingatlan vagyonára, vagy jövedelmére állapitja, — és azért mint minden kivétel szoros értelemben levén veendő, csak azon esetre terjed ki, a midőn a férj nejével vagy kiskorú gyermekeivel közösen bir valamely ingatlan vagyont, nem pedig azon esetre is, a midőn a nő oly üzlettel bir, a mely a választói joghoz megkívántató kereseti adóval vau megróva." (1878. nov. 23. — 339. sz. a.) Semmitöszékí döntvények. Nem létezik semmi jogos ok arra, hogy oly hitelező, kinek a vételárból első sorban kifizetendő követelése a megállapított bánatpénz összegét meghaladja, külön bánatpénz letétele nélkül is az árveréskez ne bocsátassék. Az azonban el nem fogadható az árverési fellélelek modoritásánál, hogy az árverés alá bocsátott ingatlan bizonyos ősszegen alul sem a második árverésen, sem egyébként eladható ne legyen. Obláth Anna — Huszár László s érdektársai ellen végrehajtást intéztetett a tatai járásbiróság mint telekk. hatóságnál, melyben az árverési határidók kitűzettek. Ez alatt az osztrák-nemzeti bank mint jelzálogos hitelező az árverési feltételek módosítását kérvényezte, minek — f. év jan. 31. 131. sz. végzéssel hely nem adatott, mert a perrend 459. §. szerint a bánatpénz az árverési feltételek pontos megtartásának biztositékául szolgál, s a 437. §. értelmében az ingatlan második árverésen becsáron alul is eladandó. A nemzeti osztrák bank semm. panaszt adott be. A Semmitőszéka neheztelt végzés részbeni megsemmisitésével a jbiróságot utasitotta, hogy a bank által előterjesztett feltételi módosítást, miszerint: a bank jogositva legyen külön bánatpénz letétele nélkül árverezni, oly hozzáadással fogadja el: hogy a Í árverési feltételek pontos teljesítéséért a banknak azoa követelése fog a megállapított bánatpénz összeg erejéig kezeskedni, mely az árverés alá bocsátandó birtoknál telekk. bekebelezéssel van javára biztositva. „mert a bank kiváltságaitól, melyek az 1818: XXV. tczikknél fogva most már törvény erejével birnak, elte90*