Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 86. szám

3 42 vén, azok az egyes volt jobbágyokra bekebelezhetek nem voltak. — Miadez azonbaa nem zárja ki azt, hogy a kereseti birtokoknak, ha azok csakugyan volt úrbéri természetűek, jövedelmei és hasznai továbbá is tisztán a volt úrbéresek közös s meghatározandó azon czéljaikra forditassanak az egyetemes községi előjáróság által,melyekre azok eredetileg szánva voltak, — a melyek iránti intézkedésekre azonban az 1871: 18. tcz. 13"). 137. §§. szerint mindenekelőtt törvényhatósági vagy közigazgatási hatósági eljárás leend előrebocsátmdó. „A mi a kereset másik tárgyát a kocsmáltatási jogot illeti, erre nézve felperes község elmozdítandó volt, mert a kereseti fél évi kocsmáltatási jog, mint tisztán úrbéri természetű, hogy az egybeolvadt nemesi 8 jobbágyi egyetemes község tulajdonába ment volna át, felperesileg nincs bizonyitva. A kérdéses kocsmáltatási jog a hivatolt 1836: VI. tczikk szerint is csak egyedül az úrbéres községeket mint úrbéri jog illetvén meg, — ezen jogot alperesek midőn még külön jobbágy községet képeitek, szerezvén meg s gyakorolván — nincsen törvény vagy szerződés, mely őket ezen szerzett úrbéri jogtól megfosztaná. — vagy ezen joguk a felperes egyetemes községre átruháztatott s annak tulajdonába ment volna által. Ugy h'gy megszűnvén az egybeolvadás által a szilasbolhási külön jobbágy község, csakis ezen jognak mikénti s ki általi kezeléséről, nem pedig magának a jognak megszüntetéséről, vagy átruházásáról lehet további szó s kérdés. Minthogy pedig ezen kezelés s joggyakorlatának kérdése az idézett törvény szeriut mindenekelőtt a közig, hatóság által tárgyalandó, annak elintézése a biróságotnem illethette. „Az alperesi tanuk kihallgatása feleslegesnek találtatott, mert azok által bizonyitaui kiváut körülményeket nagyobbrészt felperes sem veszi tagadásba, s azok bármiként váljanak is, vallomásuk a tellekk. felvétel ellenében fontos érdekkel ugy sem birhatna ; de azért is, mert a tanuk mint szilasbolhási lakosok, egyik vagy másik félre nézve érdekelteknek tekinthetők. A perköltségek megszüntetendők, mert alperesek a községgyülés által átadott birtokokat ez ideig jóhiszemű leg bírták s használhatták, — annyival is inkább, mert a 2. sz. alattiból láthatólag épen jelen perbeli felperes Zsinka F. községbirónak mint a gyűlés elnökének s fő eb'íjárónak befolyása s tudtával történt, a kereseti birtokoknak, a nemesi s több községbeliek beegyezésével alperesek kezeire való átadása; miből következik, hogy a perre inkál>b azon gyűlés intézkedése, mint alperesek szolgáltatták az okot." A kir. tábla 1878. jan. 14 — 48331. sz. a. Ítéletével, a perköltségek megszüntetésének hhagyásával, az első bir. Ítéletet megvá toztatta, felperest az ingatlanok átadását illetőleg keresetével elutasította; a kocsmáltatási jogra nézve pedig felperesi keresetnek helytadván, alpereseket kötelezte az általuk gyakorolt jognak ezentúl felperes község által leendő gyakorlását tűrni. Indok: „A kereseti ingatlanokra nézve felperes elutasítandó, mert a 2. sz. alattiból kétségtelen, hogy alperesek tényleges birtoklása felperes község saját tényén alap>zik; mind az idtdg tehát, mig ama községi határozat illetékes törvényható ági úton hatályon kívül nem helyeztetik, felperes a birtoklást jogszerűen nem igényelheti.* „A kocsmáltatási jogra nézve ped;g azért vál oztattatott meg, mert az 1836: VI. tczikk értelmében, ezen joc mindig csak az egész községet mint erkölcsi (jogi) személyt, nem pedig az egyes lakosokat illetheti** A legf. ítélőszék a kir. tábla ítéletét a kocsmáltatási jogra s a perköltségek megszüntetésére nézve helybenhagyta — a követelt ingatlanok átadását illetőleg azonban megváltoztatta s az első bir. Ítéletet hagyta helyben. Indokok: „A kereseti ingatlanok felperes község tulajdona gyanánt levén telekkönyvileg bejegyezve, —• a telekköuyi tulajdonost pedig a birtokjog is megilletvén, az felperesnek helyesen ítéltetett meg az elsöbiróság által: nem vétethetvén figyelembe alpereseknek a 2. sz. a. községi határozatra történt hivatkozásuk, mírt ezen községi határozat az illető' törvényhatóság által jóváhagyást nem nyert, — az t:\ikt Sim az annak keletkezése idejében fennállott szabályok, sem az előbbi s a mostani törvények értelmében joghatállyal nem birván — alperesek birtoklásukat a 2. sz. községi ha'ározatra jogszerűen nem állapithatják, — minélfogva a kir. tábla itéleténék megváltoztatásával ezen oknál fogva az első bir. itéiet volt helybenhagyandó." „A kocsmáltatási jogra nézve a táblai itéiet indokaiból annálinkább hhagyandó; mert alperesek a persorán arra nézve, hogy a kocsmáltatási jog fele a község kizárásával egyedül őket illeti, szinte a 2. sz. a. határozatra hivatkoznak, mely azonban fentiek szerint figyelembe nem vétethetett." (1878. okt. 21. — 9488. sz. a.) A plenáris döntvényekhez. Lapunk 84. számában 7//-ik helyen közlöttük azon plenáris határozatot, melyben kimondatott: Mikép a ministeriumnak n beligazgatás terén hozott rendeletei nem tartoznak a perr. 345. § ban említett azon ha'ározitok közi, melyek alapján bírói végrehajtás esközölhetö lenne. Az alkalmul szolgált jogeset, melyet előbb nem közölhettünk, következő: Raics Szilárd tszéki jegyző hivatalától megválván bizonyos eljárási előlegekről nem számolt, minek folytán az igazságügyministerium 187 7. évi 36117 sz. a. rendeletet adott ki, melyben a fel nem számolt előleg 87 frtban lett megállapítása után nevezett annak megtérítésére köteleztetett. Ennek alapján a kincstár képviseletében a kir. ügyész megkereste az újvidéki jbiróságot, hogy a ki'légitési végrehajtást foganatosítsa. A jbiróság f. é július 8. —14)2. sz. a. elrendelte a kielégítési végrehajtást s azt július 26-án foganatositatta. Végrehajtás alá került fél az azt elrendelő végzés e. s e m m. p a n a s z t adott be. A Semitöszék annak helytadott s a neheztelt végzést a teljesített eljárással együtt — minthogy a vége zés alapjául fektetett iga ságügyministeri ren lelet a perr. 345 §. értelmében, végrehajtás elrendelésének alapjául szo gálható határozatnak nem tekintethetik — megsemmisítette. (297. §. 18. p.) (1878. okt. 24 —19038. sz. a.) Váltó-kereskedelemjogi döntvények. A hitelező adósa ellen indított peré 'ek, a később mignyilt csődperen kívüli befejezését joggal követelheti, midőn az ellen már korábban végrehajtási zálogjogot szerzett magánali.