Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 86. szám

343 Id. Dániel Gábor — a „Haza életbiztosító s hitelbank" felszámolásban levő részvény-társaság 1. r. és a „Tisz«" biztositó-társaság mint 2-od r. alperes ellen 10000 frt összegnek birói letétbe helyeztetése, vagy 1731 frt s járulékainak megfizetése iránt — a bpesti keresk. tszék előtt pert tett folyamatba. A tsz ék f. év april 1. — 23873. sz. a. ítéletet hozott, mely az összes felek által felebbeztetett. A kir. tábla f. év májás 27. — 1938. sz. a. következő Ítéletet hozott: ,,A tszék Ítéletének 1 -sc5 r. alperes „Haza" részvénytársaságra vonatkozó része — tekintve hogy az ellen köztudomás szerint időközben csőd nyittatott — érdemleges elbirálás ala nem vétetik, hanem az iratok a csődtörv. 2. §. szerint a csődbírósághoz áttétetni rendeltetnek. Ugyanazon Ítéletnek 2-odr. alperes.,Tisza" biztosító társaságot illető része, a mennyiben 100)0 frtDak birói letétbe helyezése megtagadtatott — mint nem felebbezett érintetlenül hagyatik, egyebekben helybenhagyatik." A táblai ítélet ellen felperes semm. panaszszal élt. A Sem mitő szék a tábla neheztelt ítéletét mégse nini isi tette (297. §. 1. p.) s a kir. táblát ujabb, mindkét alperesre kiterjedő itélet hozatalára utasította; „mert azonkívül, hogy felperes az elsőrendű alperes ellenében már korábban végrehajtási zálogjogot szerezvén, joggal követelheti, hogy pere az azon alperes ellen később megnyilt csődperen kívül fejeztessék be: a két pertárs ellen lefolytatott jelen per már a perr. 249. §. utasításához képest is csak egy közös ítélettel levén eldöntendő, — azt a kir. tábla annálinkább köteles egészben felülvizsgálni, minthogy a másod fokb>ini felülvizsgálat csódügyekben is az ő hatásköréhez tartozik." (1878. okt. 29. — 22550. sz. a.) A közforgalom tárgyát képező értékpapírok megsemmisítésének módja iránt meg 1868. évben kilátásba helyezett külön törvény máig sem levén még létesítve, — ennek hiányában aziránt bírósági megsemmisítési eljárás nem foganatosítható. Szarvasi Ignácz 5 darab m. kir. 1860. évi állam-sorsjegy megsemmisítéséért folyamodott a bpesti kere-kedelmi tszékhez — mely azonban f. év sept. 20. — 68971. sz. végzésével azt visszautasította; tekintve, hogy az előmutatóra szóló s közforgalom tárgyát képező m. kir. állam-sorsjepyek a perr. 529. §. alapján, a törvényhozás további intézkedéséig egyelőre birói megsemmisítés tárgyát nem kép zik. Ez ellen folyamodó semm. panaszt adott be. A Semmitőszék azt elvetette; „mert az abban idézett 1871:31. tczik 26. §-sza csak a váltó és kereskedelmi törvény.-zék hatáskörét, s nem az ehhez ntalt ügyekbeni eljárást is szabályozza; a közforgalom tárgyát képező értékpapirók megsemmisítésének módja iránt a perr. 529. § ban kilátásba helyezett külön törvény pedig eddigelé még meg nem hozatván : ennek hiányában a kért megsemmisítési eljárás megindítható nem volt." „Egyébiránt I86r>-diki magyar kir. áUam-sorsjegyek nem is léteznek, s azért az elutasitott folyamodványnak tárgya sincs. (1878. okt. 30. — 22544. sz. a.) keresetek, a törvényszékek mint ügybiróságok hatásköréhez levén utalva, ettől a felek beleegyezése mellett sem lehet eltérésnek helye. Wolf F. — Wittenberg Sámuel e. 151 ír25 kr. fizetésére a b p e s ti V. k e r. j ár á s- mint ket resk. bíróság előtt pert inditott, melyben a jbiróság kereskedelmi illetékességét megállapította s ítéletet hozván alperest elmarasztaltai, óv július 17.— 292D3. sz. a. A biróság illetékességét megállapította, mert habár a kereset a keresk. törv. 251 §. 3. pontjában elősorolt ügyletekből származik, melyek a keresk. tszékek hatáskörébe vannak utalva — azonban a felek akkép egyeztek meg, hogy a kereseti ügyletből származandó peres viszály sommás úton intéztessék el. Alperes az illetőségi végzés e. semm. panaszt adván be. A Semmitőszék a semm. panasznak helyt adváu, a neheztelt végzést következményeivel együtt megsemmisítette (perr. 297. §. 3. p.) s az eljáró jbiróságot ezen ügyre nézve illetéktelennek mondotta ki; „tekintve, hogy a Keresk. Eljár. 5. §. 1. pontja szerint, a keresk. törv. 258. §. 3. pontjában megjelölt ügyletekbó'l származó keresetek, a tszékekmint ügybiróságok hatásköréhez vannak utasitva, — s ezen irányban eltérésnek a b rói illetőségtől a felek beleegyezése esetében sincs helye; „ennélfogva a semm. panasznak helyadatván stb. stb. (1878. okt. 30. — 18117. sz. a.) A kereskedelmi biróság helyi illetékességének megállapításánál, alperes lakhelyét illetőleg, mindig a kereset beadásakor létezett állapot tekintendő mérvadónak. RosenbergJ. czég mint felperes — Braun Isídor és Braun Hermán minta ,Brüder Braun' fennállott czég beltagjai, ugy a már nevezett Braun Isídor és Schaumann Lipót, mint a Braun et comp. czég beltagjai, alperesek ellen 125 frt iránt a bpesti V. ker. járás- mint keresk. bi r óság előtt kereskedelmi sommás pert inditott, melvben a jbiróság f. é. aug. 7. — 31706. sz. végzésével magát illetéktelennek mondotta ki. Ez ellen felperes semm. panaszszal élvén — A Semmitőszék a neheztelt végzést megsemmisítette s a jbiróságnak mint keresk. bíróságnak illetékességét megállapítván, azt további törvényszerű eljárásra utasította; „mert a biróság helyi illetékességének megállapításánál, alperes lakhelyét illetőleg, mindig a kereset benyújtásakor létezett állapot tekintendő mérvadónak; „mert a tárgyalásnál megjelent alperes nem tagadta, az általa felhívott tanuk vallomásával pedig beigazoltatott, hogy a Braun et comp. czégnek üzlet telepe a kereset beadásakor, vagy is az 1878. évi július l-jén a fürdőutczai 4-ik számú házban, tehát Budapest főváros V.kerületébea létezett; — és „mert ezekszerint az eljáró biróság akkor, midőn jelen perben, mely a perr. 32. 33. §§. alap,án előtte helyesen indíttatott meg, magát illetéktelennek mondotta ki, a perr. 297. §. 5. pontja a'á eső semmiséget követett el." (1878. november 7. — 19428. sz. a.) Az állampapírok, részvények s más a kereskedelmi forgalom tárgyal képező értékpapírok körüli ügyletekből származó 86*