Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 6. szám

hogy a követelt jószágokból már korábbi osztály alkal­mával is a leány ág kizárva volt s igy a fiágnak ezen jó­szágok iránti kizárólagos öröködési joga, már elóbbi időkben érvényesült gyakorlat által is megerősitetett, — az alperesek által lefolytatott megelőző perben hiteles okmányokkal beigazoltatván — ez utóbbiak a branyics­kai s abboz tartozó részjószágokat, mint tisztán fiágat illető vagyont, a fenállott hazai öröködési rend értelmé­ben jogszerüleg vehették át." „Nincs tehát törvényes alapja felperes keresetének; mert az erdélyi magyar törvények hatálya alatt meg­nyílt olv örökséget keres, melyből a vagyon természeté­nél fogva ugyanazon törvények szerint ki volt zárva; mert azon voltaképen összes kereseti s perbeli érvelései­nek sarkpontját képező alakszerű, állitólagos mulasztás­ból, hogy a korábbi per csak az özvegy s nem egyszers­mind ó ellene is indíttatott, — ha e tekintetben alpere­sek részéről valósággal mulasztás történt volna is — fel­peres részére tulajdonjog oly vagyonra nézve, a mely­beni öröklésre, hogy a fenállott hazai törvények értelmé­ben átalán hivatva lett volna, ki nem mutatta, — még korántsem származott. — Különben nem is történt alpe­resek részéről e tekintetben mulasztás, minthogy az ősis. pát. 11. §. szerint az ott érintett öröködési igényeket, az öröklésre hivatottaknak, az illető javak birtokosai, mint az örökség eltartóztatói ellen kellett bejelenteni; a kere­seti javak birtokosa pedig törvényes özvegyi jogánál fogva b. Jósika Józsefné volt s minthogy felperes mint követelő az idézett törvény útmutatása szerint későbben sem jelentkezett, az alperesek igényei az özvegy mint az örökölt javak tényleges birtokosa ellenében voltak érvé­nyesitendők; s mert utóvégre is alpereseknek birói Ítélet, tehát érvényes jogczimen s bi­rói végrehajtási átadás utján szerzett bir­toka csak erősebb jogon támadható meg, — ilyet pedig felperes nem mutatott ki.ft Mindezeknél s az első birói Ítéletben felhozott indo­koknál fogva is helyesen lett felperes elutasítva. (1877. decz. 18. - 11870. sz. a. Refer. Topler.) Kereskedelem jogi döntvény. A legf. Jtéldszéktöl. Valamely szerződés félretetele s abból kifolyó jogi kér­dések kiegyenlítése czéljából ugyanazon felek közt létrejött egyesség tévedés indokából meg nem támadható, ha ezen téve des, illetőleg tévesztés határozottan, biztosan meg nem állapit­ható, s fenforog lehetősége annak, hogy az egyesség elfogadá­sára más okok is közreműködtek. Schönwald Leo vállalkozó — Pick Samu s Klein Lipót bpesti kereskedők e. 1877. év jan. 15. a bpesti váltó tszék mint keresk. biróság előtt az 1873. jun. 20-kán kötött C. alatti szerződós ér­vénytelenítésére pert indított. — Előadja mikép 1872. nov. 25-kén nevezetekkel maróthi kőbányájából kőszálli­tásra szerződött (A. eredeti) mely akkor Klein Lipótnál maradt s neki másolatban (B. a.) adatott ki, melyben azonban a 2-ik kikezdés végén e szavak voltak Klein által sajátkezűieg beszúrva: „und zwar im reinen Zustande" — mi az eredetiben nem foglaltatott s nem is létezik. — Minthogy azonban akkor az eredetihez nem juthatott, azt hitte hogy meggondolatlanságból csak­ugyan az eredetibe is beírattak azon szavak. De miután az által a kövek értéke s árára nézve roppant nagy kü­lönbség állíttatik elő, miután tehát akiállitás a szerződés­ben kikötött áraktól messze elesnék s neki tetemes veszte­séget okozna — jobbnak látta az A. szállítási szerződés­től elállani s alperesekkel kiegyezni, minek folytán ke­letkezett köztük a C alatti (1873. jun. 30.) melyben a fel pénz visszaadásán kivül felperes még 750 frt kártérí­tésre kötelezte magát. Azonban később a szállítási A. szerződés eredetijének birtokába jutott s most már vi­lágosan látta, hogy abban ama szavak: ,u. z. im rei­nen Zustande' csakugyan nem foglaltatnak. — En­nek folytán csalás czimén bünpert indított Klein ellen — de az mindhárom fórumon beszüntettetett. — Most tehát a C. egyesség érvénytelenítésére adott be keresetet. A keresk. tszék 1877. év marcz. 30. — 27990. sz. a. felperest keresetével elutasította s 61 frt perkölt­ségben marasztalta. I n d o k o k: „A G. a. szerződés érvénytelenítési kereset arra van alapítva, hogy felperes annak kiállításá­nál a szerződés tárgyának lényegére nézve tévedésben volt, mert nem tudta, hogy a C. alattiban tárgyalt szál­litási szerződés eredetije szerint magát nem arra köte­lezte valóban, mire magát a B. másolat .szerint kötelezett­nek hitte; mert a B. alattiban foglalt közbeszúrás az A. eredetiben nem foglaltatik. — Miután pedig a C. alatti megkötésére ezen téves hiedelme s feltevése szolgáltatott okot, s miután ezen tévedés lényeges körülményre vonat­kozik : ezeknél fogva szerinte a C. alatti érvénytelen — azért is, mert alperesek felperesnek e tévedését tudva fel­használták s ennélfogva az ő kárára gazdagodtak — csa­lárdsággal rászedték (dolus.)" „Alperesek pedig azzal védekeznek főkép: hogy itt tévedésről, tévedhetésről szó sem lehet, mert felperes tudta, hogy mikép szerződött — ezért egyezkedett G. szerint; hogy a kötelezettség csakugyan akként volt tel­jesítendő mint a B. a. foglaltatik; és hogy ez: im rei­reinen Zustande — az eredetiben nem foglaltatik, csak irás hiba — miből felperes jogot a megállapodás ellenére nem származtathat" „Itt első sorban azon kérdés eldöntendő: váljon fen­forgó esetben az állított, de tagadott tévedés ténye a fen­forgó különös körülmények közt jogilag megállapitható-e vagy sem?" „Habár kétséget nem szenved, hogy a szerződés lé­nyegére vonatkozó tévedés, — okozta légyen bár ezt a szerződő felek valamelyikének csalárdsága vagy sem — mint szerződést bontó érvényes polgári kereseti jogezim egymagában is fenáll, — függetlenül attól, hogy a fenyitö biró a tévedésnek, illetőleg tévesztésnek büntetésre méltó okát, alapját s ezzel a feny. eljárásnak helyét látja-e vagy sem. — Szükséges azonban, hogy a tévedés minden esetben határozott, bizton meghatározható legyen." „A jelen esetben épen ezen két feltétel hiánya miatt nem lehet az állított tévedést jogilag megállapítani; leg­alább nem oly jogi bizonyossággal, mely szükséges ah­hoz, hogy felperes saját okmányát bíróilag érvénytelen­nek kimondani lehetne." „Előre bocsátva ugyanis, mikép e kérdésnél első s fő tekintetbe csak maga a C. alatti jöhet — ebben azon indok, mely felperest állítólag annak kiállítására, — illetve oda vezette, hogy magát kötelezettsége teljesíté­sére képtelennek nyilvánította — legtávolabról sincs érintve, — míg ellenben felperes azt világosan kifejezi, hogy elvállalt szerződéses kötelezettségének sem egész-

Next

/
Oldalképek
Tartalom