Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 6. szám

23 ben sem részben eleget tenni nem képes s ezért lép a C. alatti egyességre." „Eltekintve attól, hogy az átalános jogelvek szerint, valamely szerződés félretétele s ebből keletkezhető vitás jogi — s perkérdések kiegyenlitése czéljából létrejött egyességek, milyen a C. alatti — az egyesség tárgyát képező igények jogossága vagy terjedelme iránt, fenforgó „t é v e d é s" indokából, már magánál az egyesség jogi természeténél fogva — egyátalában meg nem támadhatók ; ha csak a tévedés oly lényeges körülményre nem vonatkozik, mely az egyességben kifejezetten mint kétségen kivül álló feltételeztetik; s kivéve még csak az esetet, ha az egyesség érvénye valamely feltétel teljesedésétől tétetett függővé; mely eseteknek azonban itt egyike sem forog fenn." „Tekintve csupán a fent s alább felhozott körülményeket, mihelyt annak lehetősége nincs kizárva, hogy felperest a C. elfogadására nem az állított „tévedés" — hanem esetleg mások — vagy más ok is vezérelhette — a tévedés jogilag meg nem állapitható s ez alapon a C. alatti, habár az önálló szerződésnek tekintethetnék is, meg nem támadható." „E felfogást támogatják a következő körülmények is :" „1-őr. Felperes minden helyes ok nélkül tulajdonit fontosságot a B. alatti puszta másolatnak; ilyennek a fenálló keresk. szokás s gyakorlat szerint mi jelentősége sincs." .,2. Ha felperesnek aggálya volt, hogy a fenforgó állítólag lényeges pontra nézve nem akként szerződött eredetileg mint a B. alattiban foglaltatik: ezen aggályát a B. alattiba beszúrt feltűnően különböző irás, — továbbá az hogy alperesek állítólag vonakodtak az eredetit közölni — még inkább megerősíthették." „3. Nem létezett semmiféle kénszeritő ok, hogy felperes fenforgó feltűnő körülmények daczára, inkább a C. alattit elfogadja, mint sem előbb az eredeti szerződést — ha másként nem — törvényes eszközök segélyével is megtekintse. — A mit felperes e részben igazolásul felhoz figyelembe egyátalán nem jöhet." „4. Okszerűen alig tehető fel ezek után — már csak az időközök rövidségénél fogva is, hogy felperes az általa lényegesnek állított szerződési adatra nézve biztos tudomással ne birt volna; s ha még is mindezek daczára a C egyességre lépett, igen valószínűvé van téve ellentétes állítása ellenében az, hogy tudta, miszerint eredetileg s a valóságban is ugy szerződött, mint a B. alattiban foglaltatik, s hogy csak azt nem tudta, hogy a kérdéses passus az A. ereditiből kimaradt." „5. A fent levont következtetést támogatják végül a 2. 3. sz. a. felső birósági végzések s indokaik, melyek mindannyian a kérdés magánjogi oldalát érintik, s melyek a bünv. eljárás megszüntetését vonták magok után. Különösen kiemelendők e részben a 2. sz. táblai végzés indokai. — A mi ezen indokok figyelembe vehetősége e. felperesileg felhozatik — téves; mert a 3. sz. curiai végzés kifejezetten az ott s az alsó bíróságok végzéseiben felhozott indokokból hagyta helyben a tábla végzését." „Mindezek szerint a kereset jog alapja igazolt — de igazolható sem levén stb. tsb." A kir. tábla 1877. év május 16. — 2439. sz. a. az első bíróságit helybenhagyta indokaiból s még azért is; mert a 2. s 3. sz. a. táblai s curiai végzésekkel végérvényesen kimondatott, hogy tévesztés esete fen nem forog; s mert a B. alatti másolat a C. alatti okiratban az egyezkedés indokául felhozva nincs." A legf. ítélőszék a kir. tábla ítéletét az ebben felhívott első birósági indokok alapján hagyta helyben." (1877. okt. 29. — 591. sz. a.) Semmitőszéki döntvények. A birósági végrehajló nincs arra jogosítva, hogy az árverési hirdetményben ki nem tett kikiáltási árt saját hatáskörében megállapítsa. Valamely hitelező részére eszközlött foglalás s becslés nem szolgálhat alapul arra, hogy annak következtében az árverés egymáük végrehajtató részére elrendeltessék. Végrehajtató árverési kérvényében nem állván el azon jogától, melyet a biztositásilag lefoglalt ingóságokra nyert, — az árverés az ingatlanokra szabályszerűen el nem rendelhető. Végrehajtást szenvedő a végrehajtás folyamában helyben lakó ügyvéd által nem levén képviselve s később megbízott s a bíróság székhelyén lakó ügyvéd adván be a semm. panaszt, ez mint a 298. §. a. p. szerint kellő időben beadott — vissza nem utasítható. Weiss Izsák — Sc hermán Ábrahám s Mór e. 1110 frt iránt marasztaló ítéletet nyervén, — a homonnai jbiróság mint telekk. hatósághoz alperesek ingatlanjaira intézendő árverésért folyamodott. A jbiróság 1877. febr. 12. kelt végzésével annak helyt adott s bir. végrehajtója által május 25-kén foganatositatta. Végrehajtást szenvedettek ugy Zelmanovits Jurko jelzálogos hitelező semm. panaszt adván be, az elkésés indokából visszautasittatott, — az ismételve beadott panasz pedig felterjesztetett. A Semmitőszék a visszautasitó végzést megsemmisítette; „mert panaszlók a végrehajtás folyama alatt nem voltak helyben lakó ügyvéd által képviselve; az tehát hogy a panaszt oly ügyvéd adta be, ki utóbb bízatván meg a biró>ág székhelyén lakik, a 2D8. §. a. p. szerint mint kellő időben beadott semm. panasz visszautasítására alapul nem szolgálhat." „Hasonlóan az árverési végzést is minden következményeivel megsemmisítette" (297. §. 1. 19. 21.); „mert végrehajtató árverési kérvényében nem állott el azon jogától, melyet a biztositásilag lefoglalt ingóságokra nyert, —az árverésnek az ingatlanokra történt elrendelése tehát a perr. 358. §. szabványába ütközik;" „mert azonfelől, hogy az árverési hirdetményben a kikiáltási ár, következőleg a leteendő bánatpénz összege is hiányzik s eszerint a hirdetmény a perr. 433. §. a. pontjában megjelölt lényeges kelléket nélkülözi — azon foglalás és becslés mely Spira Simon részére történt, nem is szolgálhatott alapul arra, hogy annak következtében az árverés a folyamodó Weiss Izsák részére elrendeltessék ; — miután Spira Simon végreh. joga a homonnai telekjkben foglalt egész ingatlanra kiterjed, s részére az egész ingatlan s annak összes tartozéka, tehát azon része is megbecsülve lett, melyre végrehajtató Weissnak végrehajtási joga sincs; Weiss pedig maga sem jelölte ki a becsárnak azon arányát, mely a becslési jkönyv szerint a nála kötelezettségben álló adósok birtok illetőségére esnék ;" végre „mert az árverési hh-detmény fent jelzett hiányai miatt az árverés szabályszerűen megtartható sem volt, 6*