Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 84. szám

336 ellen is intéztetett, — e részben ugyanaz a fennebb elősorolt okokból elvetendő volt." (1878. október 23. — 17815. sz. a.) III. Időközben állásától megvált tisztvisető ellen, ki el nem számolt előlegek visszafizetésére az igazságügyteinisteriuxn vendelete által köteleztetett, — a kir. ügyész megkeresésére a bíróság elrendelheti e a kielégitési végrehajtást akkor? Erre következő plenáris döntvény hozatott: „Tekintve, hogy a perre' d 345. §-szában végre/iajthatoknah kimondott határozatok között a m. kir. ministeriumnak a beigazgatas terén hozott rendeletei megemlítve nincsenek; és tekintve, hogy ezek bíróság elölt is véyrehajthalöknak csak az esetben tekinthetők, ha törvény állal vannak ilyenekiil kitüntetve; „ennélfogva az időközben állásától megvált tisztviselő elten, ki el nem számolt előlegek visszatérítésére az igazságügyi mitiisterium rendelete áltat köteleztetett, a kir. ügyész megkeresésére a bíróság a kielégitési végrehajtást el nem rendelheti'- (19038. számhoz.) Az alkalommul szolgált j oges e te t következő alkalommal küzlendjük. Semmi tűsxcki döntvények. Az osztrák-magyar főconsulá/us illetősége ellen emelt azon kifogás, miszerint az eskü kivételére hivatott nem lenne, — figyelembe nem vételik. Szatin Gyula bpesti lakos — Londonban lakó Kern Vilmos e. 1000 fit erejéig a bpesti törvényszék előtt pert folytatván le, — annak jogi kimenetele az alperes által leteendő f'ó'eskütől tétetett függővé. Ennek kivétele végett a tszék a monarchia londoni sonsulátusát kereste meg a m. kir. igazságügyi ministerium utján. Miután hivatalos tudositás szerint alperes több izben fel hivatott az eskütételre, arra nézve nyilatkozott is, de azt le nem tette — fel pert s folyamodott a tszékhez annak kimondása végett: hogy az eskü le nem tettnek tekintetik. A tszék f. év jün. 21. — 23681. sz. végzésével annak helytadott, mert az igazs. minister leirata szerint a londoiii főconsulatus azon jelentést tette, miszerint Kern megidéztetvén, kijelentette, mikép kész a főesküt letenni, mihelyt ez ügyre vonatkozó iratoknak birtokába jutand ; ezután még háromszor lett felszólitva, de ezeket válasz nélkül hagyta s az esküt le nem tette. Ez élien alperes semm. panaszszal élt. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a m. kir. igazs. ministerium leiratában hivatolt londoni íőconsulatusi jelentés szerint alperes az eskü letételre kitűzött határnapon az esküt le nem tevén, s annak akkor tett azon kifogása, hogy a/, eskü letétele előtt, még néhány a kéidéses ügyre vonatkozó iratok birtokába kell jutnia, a jogerőre emelkedett Ítélettel szemben figyelembe nem vétethetvén, nem követett el az elsó bíróság semmiséget, midőn fenforgó körülmények közt az esküt lenem tettnek nyilvánította; és mert a Londonban székelő osztrák-magyar főconsulátus illetősége ellen a miatt emelt kifogás, mivel ezen hatóság az eskü kivételére illetéktelen volna, mint már jogerejű végzésekkel eldöntött, s igy meghaladott kérdés, többé figyelembe nem vétethetett." (1878. okt. 10. — 14860. sz. a.) Bizonyos tartozás fizetésére irányzott kereset az egyes bírósághoz, mint sommás keresel, az ügynek sommis tárgyalása s elintézése,— nem pedig a kisebb polgári peres ügyekre előirt eljárás végett adatván be, — a fe'etl a járásbíróság a polgári perrendtartás szabályozta hatáskörében köteles törvényszerűen határozni. Dr. Kozma Róbert nyitrai lakos — dr. Englánder Ede bpesti ügyvéd e. 18 fit 56 kr. fizetésére a nyitraijbiróság előtt pert indított; a keresetet azonbau mint a kisebb polgári perútra s illetőséghez: tartozót a jbiróság f. év június 5. kelt végzésével visszautasította. Ez ellen felperes semm panaszt adott be, melyet a jbiróság habár az 1877:22. tcz. 59. §. szerint az a felettes törvényszék hatáskörébe tartoznék — a Semmmitőszékhez felterjesztette. A Semmitőszék a jbiróság végzését megsemmisítette (297. ^. 1. p.) s a jbiróságot a kereset törvényszerű elintézésére utasította; „mert panaszttevő fenforgó keresetét, mint sommás keresetet, az ügynek sommás tárgyalása, nem pedig a kisebb polgári peres ügyekre nézve előszabott eljárás végett adta be; a felett tehát a jbiróság nem az 1877:22. tezikk alapján reá ruházott, hanem a polg. perrendtartásban szabályozott hatáskörében lett volna köteLs törvényszerűen határozni." (18 78. okt. 10. — 16995. sz. a.) Kinevezések. Az igazságügyminister T ó d o r o v i c s Zachariás m.-szigeti városi tanácsot ugyanazon város területére békebii'óvá, Orbán Mihály sásdi kir. járásbirósági dijnokot a pécsváradi, Liszkai Sándor békésgyulai kir. törvényszéki dijnokot pedig a szarvasi kir. járásbírósághoz írnokká, és K er napot ich Emil lugosi kir. kincst. uradalmi ügyészségi dijnokot a lugosi kir. járásbíróság mellé végrehajtóvá. A vallás- és közoktatásügyi minister báró Barkó czy Sándor igazságügyministeri fogalínazógyakornokot, hasonló minőségben a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz. Az adonyi kir. közjegyzőség székhelye az igazságügyminister rendeletére nov. 1-étől Ercsibe tetetik át. Az ügyvédi kamarákból. A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bírósága ifj. S k u b 1 i c s Lászlót bejegyzett budapesti jelenleg ismeretlen tartózkodási! ügyvédet tVlhivja, hogy ezen felhívás közzétételétől 30 nap alatt a kamaránál jelentkezni s az 1874: 34. tezikk 2. és 7. §§-ai alapján a kamara ügyésze által ellene emelt fegyelmi panaszra igazoló nyilatkozatát beadni annál is inkább el ne mulassza, mert ellenkező esetben a részére ügygondnokul kinevezett dr. Emmer Kornél ügyvéd úrral fog a fegyelmi eljárás lefolytattatni. A pozsonyi ügyvédi kamara részéről Terelmes Lajos ügyvéd, előbb lévai lakos jelenleg ismeretlen tartózkodásu, ezennel fölhivatik, hogy jelenlegi állandó lakását tizenöt nap alatt annál bizonyosabban jelentse be, minthogy ellenkező esetben, ezen ügyvédi kamarának területéről végleg elköltözöttnek tekinteni, s a kamara ügyvédi lajstromából törültetni fog. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., félévre 4 Irt. negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletéu 6. sz. I. em. Buda-Pest, 1878. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10. sz.