Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 85. szám

Budapest, 1878. kedd, november 12. 85. szám. Huszadik évfolyam. Tartalom : Zálogjogi per. — Váltó keresk. döutv. — Sem. döntv.— Rendelet. Jogeset. A zálogvál/ási kéréseinek hely nem adható, midőn való ugyan, mikép az auctionális levél tartalma szerint a felül/ize­lés a kereseti javakra véletett fel: de a zálog tárgyal képező in gatlanok az auctionális levélken részletesen előadva nem leven, a kereseti zálog mi- és mennyisege bebizonyitottnak nem tekinthető. Nem elégséges hasonlóan erre sem az osztály levél, midőn ebben zálogról s arról, hogy az osztályrész egészben zálogság­ból állana, — említés téve nincsen; sem a zálogvállási jog te­lekk. (eljegyzése, midőn a feljegyzési végzésben, a miség s mennyiség igazolása a zálogváltó perre lett fentaríva. Mikovinyi szül. Dezső Anna — Czepper Simon s neje s érdektáreaik ugy Oelkert Béla szava­tos e. a nagy-emőkei I. telekk. 22. 275. 276. s a nagy­lapási telekk. 66. lapján felvett zálogbirtok vissza­váltása iránt a nyitrai tszék előtt pert in­dított. A tszék 1876. sept. 16. — 16584. sz. a. Ítélettel a perköltségeket kölcsönösen megszüntetvén felperest, ke­resetével elutasitotta; „mert a B. engedmény tanúságaként felperesnő csak néhai Dezső Miklós visszaváltási jogát szerezvén meg, — tekintve hogy az A. zálog illetve auctionális levél szerint a kereseti birtokot Dezső Miklós és Sándor s Thádé elzá­logosították s így csak is ők magok vagy jogutódjaik vannak hivatva a zálogbirtok visszaváltására, következő­leg felperesnő Dezső Miklós jogán az összes zálogjavakat nem követelheti." „Minthogy pedig az, hogy Dezsó Sándor joga kire szállott át — ki nem vehető s azzal, hogy az aa. nyilat­kozatként Dezső Tádé a telekk, bejegyzett zálogváltási jog igényei kitörlését megengedte, csak a jogosult lemon­dása igazoltatik a nélkül, hogy felperesnő a jogszerzést bebizonyítaná — akként felperesnőnek a zálogbirtok! ani hányadrésze s ahhoz arányosított zálogösszeg, beruházá­sok s rongálások összege megállapítható nem levén, — ez okból felperesnő elutasítandó stb. volt. A kir. tábla 1877. május 14. — 18424. sz. a. a tszék ité'etét hhagyta. Indokok: „Felperes azt, hogy az ált- la keresetbe vett s állítása szerint zálogos ingatlanok miből állottak — alperes tagadása ellenében nem igazolta. Ugyanis kerese­tét az A. alatti auctionális levélre ál'apitja, ebben azonban a zálogos ingatlanok közelebbről megjelölve nincsenek, hanem ez okmány szerint Dezsó Sándor, Miklós és Tádé azon a N. Emeőkei, Nagy-Lapási és Lapásgyarmati hely­ségek határában fekvő viriuális jószágaikat adták Hor­váthy Zsófia, özv. Balogy Virczénének további 32 évre zálogba, melyeket most nevezett már előbb is birói zá­logban bírt. — Tartozott volna tehát felperes kimu­tatni, miből álltak tzen birói zálogban levő jószá­gok? Erre azonban' semmi bizonyítékot ftl nem ho­zott: azon állítása, hogy a zálogjavak ugyanazonosak Horváthy Zsófiára attya Horváthy Károlyról örök­ség utján szállt és ez utóbbinak M. alatti osztalyos­levél szerint osztályrészét tevó ingatlanokkal, — figye­lembe nem vétethetett; mert ezen osztálylevéiben ily zá­logos javakról szó sincsen; sőt ellenkezőleg az osztály tárgyát tevő javak csupán fiágat illető öröklött javaknak mondatnak, s ez okból annak bizonyítására, hogy Hor­váthy Zsófia a fent irt községekben csupán attyától örök­lött s ennek M. szerinti osztályrészét tevő ingatlanokat birta, — felperes állal felhívott tanuknak a dd. alatti kérdópontokia kért kihallgatása is mellőzendő volt. — Nem vétethetett továbbá figyelembe azon körülmény sem, hogy a zálogvisszaváltási jog telekkönyvileg feljegyezte­tett; mert ez felperes által X. alatt csatolt végzés szerint az A. alatti alapján csak átalánosságban eszközöltetett, s az ugyanazonosság, miség s mennyiség igazolása a zálog­váltó perre tartatolt fenn. „Eltekintve tehát azon körülménytől, hogy Dezső Tádé jogán, kiöö. alatti nyilatkozata szerint semmi jogot fenn nem tartva, zálogvisszaváltási igényének bejelenté­sét visszavonta, felperes az alperesektől mit sem követel­hetne, — zálogváhási keresetével őt a fenti okoknál fogva elutasitani kellett. A legf. ítélőszék a kir. tábla ítéletét hhagyta; „mert habár az A. alatti Dezső Sándor, Miklós és Tádé által 1841. sept. 8-án kiállított auctionális levélnek tartalma szerint, a felülfizetés azon ingatlanokra vétetett fel, a melyek Nagy Emóke, Nagy Lapás és Lapásgyar­mati helységekben és határában Horváthy Zsófia által Dezső jogon és pedig birói zálog czimen birattak, s a melyek osztály utján Horváthy Károlynak jutottak, — ennek halálával pedig leányára, nevezett Horváthy Zsó­fiára szállottak; habár továbbá felperes Horváthy Ká­rolynak osztályrészét az M. alatti még 1798. febr. 8-án Horváthy Gábor, János és Károly között létrejött osz­tálylevéllel bizonyítani igyekezett: mindazáltal, ha ezen osztálylevél szabályszerű bizonyítéknak vétetik is, •— a kereseti zálog misége és mennyisége beb'zonyitottnak nem tekinthető; mivel a zálogtárgyát képező ingatlanok a hi­vatok auctionális levélben részletesen előadva nincsenek ; de az sincs benne világosan kifejezve, hogy nevezett Hor­váthy Károlynak az M. alattiban kitüntetett osztályrésze egészben csak a Destő-féle birói zálogból állott volna, s e tekintetben az M. alatti osztálylevél sem nyújt törvény s támpontot, mert ebben a Deseőféle birói zálogról s külö­nösen arról, hogy Horváthy Károly osztályrésze egész­ben ugyanazon zálogságtól állana, nem tétetik említés; azon körülmény pedig, hogy a zálog visszaváltási jog az X. alatti végzés alapján telekkönyvileg feljegyeztetett, döntőnek itt nem vehető, mert azon végzésben a zálogság misége s mennyitégének igazolása különben is zálogváltó perre lett fentari va. 85

Next

/
Oldalképek
Tartalom