Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 81. szám

323 A Seniniitőszék azt elvetette; „mert az eljáró tszék által is helyesen idézett Eljárási szab. 6. §. szerint, a közkereseti társasági viszony felbontására irányzott jelen ügyben az eljáró tszék mint keresk. bíróság feltétlenül illetékes; s mert „a B. alatti szerződés 11. pontjában foglalt kikötés sem szolgálhat jelen esetben kellő alapul a törvény által megállapitott illetőség mellőzésére, — miután felperes a szerződés megszüntetését az alperes mulasztásai,s törvénybe ütköző állított cselekvényeiből kívánja származtatni; a kereset tehát annak tartalma szerint s annálkevésbéeshetik a fenthivatolt szerződésben foglalt kikötés alá, mivel abban oly további kívánat is foglaltatik, mely felett csak a czégjegy/.ékeket vezető keresk. biróság van hivatva határozni ; végre mert „az ujabb tárgyalás az Elj. szab. 11. §. szabványainak megfelelően lett elrendelve s a határidő kitűzésénél sem fordul elő panaszlóra néz ve sérelmes szabálytalanság.*) (1878. okt. 16. — 19676. sz. a.) Büntetőjogi eset, Vétkes bukás vádjával terhelt kereskedő, miután bejegyeztetése elölt rendes könyvekel vezetni s évi mérleget készíteni nem tartozóit, bejegyeztetése után pedig könyvei rendetlenül vezelelleknek nem találtattak, és bejegyeztetésétől bukásáig egy év le nem telvén, ezen idő alatt évi mérleget készíteni köteles nem is volt, — vétsége, mely miatt vádoltatott, enyhébb beszámítás alá veendő. Kohn Fülöp 31 éves újvidéki kereskedő ellen az újvidéki fenyítő tszéknél vétkes bukás miatt bünper inditatott, melyben a végtárgyalás megtartása után — 18 78. február 7-kén következő Ítélet hozatott. .,Vádlott vétkes gondatlanságból eredt bukás vétségében vétkesnek kimondatik, s e miatt az Ítélet jogerőre emelkedésétől 1 havi fogságra ítéltetik s a bűnvádi eljárási alap javára 5 írtban magasztaltatik. Indokok: ,,A mai nap megtartott végtárgyalás eredményével be van igazolva, hogy vádlott Kohn Fülöp kereskedelmi könyveit a fennálló törvény értelmében nem vezette; hogy beismerése szerint évi mérleget nem készített; és hogy akkor, a midőn már fizetési képtelenségét megtudta, a helyett, hogy azonnal vagyona iránti csődöt nyitott volna, sógorát H<>rovicz Ignáczot a többi jóhiszemű hitelezőnek megkárosítására mint hitelezőjét kielégítette. ,,Ehhez képest tehát a vádbeli cselekmény az 1840: 22. tcz. 131. §. a. b. és d. pontjai értelmében vétkes gondatlanságból esedett bukás vétségének minősítendő lévén, ugyanabban vádlott mai napon tett nyilt beismerésénél fogva vétkesnek kimondandó, s e miatt, tekintve jó előéletét mint enyhítő körülményt, — ellenben mint súlyosítót, hogy szenvedő vagyoni állása a cselekvőt 15,000 írttal felülmúlja, s vádlott vagyontalanságánál fogva nincs remény, hogy ekként tetemesen megkárosított hitelezők kárpórlást nyerjenek — 1 havi fogságra stb. volt elitélendő." *) Különben nem hasonló körülmények fenforgása esetére a SemmiWszf'k már megállapította, mikép a keres, törvény előtt keletkezett szerződésben kikötött sommás illetőség fentartandó s a keresk. törvény illetőségi szabálya változást nem szenvedhet. így nevezetesen a Varga Benkó féle ügyben 1878. márcz. 20.—2762.sz.a. A kir. tábla 1878. május 7-én — 8208. sz. a. következőleg itélt: ,,Tekintve, miszerint vádlott rövid áru kereskedését 1869-ik évben 600 frt tőkével nyitván meg, — daczára annak, hogy üzlete 1871. év kezdetétől oly roszul ment, hogy 1874-ik évben csődöt mondani szándékozott, — mégis e helyett uj kölcsönzést tett; tekintve továbbá, miszerint vádlott daczára annak, hogy czégét 1876. évben bejegyeztette, leltárt nem készitett, hanem ezen év utolsó negyedében, — jóllehet bukása okai iráuti előterjesztése szerint üzletének rosz állapota előtte tudva volt, mégis 11 ezer frtnyi értékű árut rendelt hitelbe; ezen áruk megérkezte után pedig deczemberben 11 ezer frt értékű tárgyakat a jóhiszemű hitelezők elől elvonván, sógorának Horovicz Ignácznak beperlés nélkül tartozásai törlesztésére engedett át, — s a csődöt csak azután jelentette be; „miután mindezen cselekvények,— egybevetve azon körülménnyel, hogy vádlott kereskedésének állása, miután segédkönyvek egyátalán nem vezetettek, meg nem birálható — az első bir. ítéletben felhozott egyébb terhelő körülmények figyelembe vételével, súlyosabb beszámítás alá esnek — a vádlottra kiszabott 1 havi fogság 2 havira felemeltetik, — ily változtatással egyebekben a tszék Ítélete hhagyatik. A legf. 11élőszék következő ítéletet hozott: ,,Tekintve, hogy vádlott addig, mig magát be nem jegyeztette, rendes könyveket vezetni s évenként mérleget késziteni nem tartozott; a bejegyeztetése után, az 1875:37. tcz. 25. §. által megengedett módon vezetett könyveit pedig a szakértői vélemény nem mondja rendetleneknek; s minthogy bejegyeztetése idejétől megbukásáig nem telt el egy teljes év, s így a fennidézett törvén^czikk 26. §. szerint nem volt még köteles mérleget késziteni: vádlottat az 1840:22. tcz. 131. §. a. b. pontjában jelzett esetek nem terhelik; „ennélfogva vétsége enyhébb beszámitás alá esvén, ahhozképest akimért 2 havi fogság büntetés tartamába, az általa kitöltött vizsgálati fogság javára beszámítandó." ,,Ily változtatással a 2-od biróság ítélete felhívott indokaibóí hhagyatván." (1878. okt. 21. — 7353. sz. a.) $emmitös%eki döntvények. A közbirtokosságnak törvény által kijelölt közegei nem tevén, a hözbirlokosok törvény előtt csak mint magán személyek jöhetnek tekintetbe, kik a közbirtokosságot érdeklő ügyek ellátására megbízottakat rendelhetnek; de ha a közbirtokosok egyenkint nem perelletnek, igazolni kell, hogy az alperesekül megnevezett közbirtokosok a perbeidézett közbirtokos társak által a per vitelére meghatalmaztattak. Robitsek Simon mint Sonnenfeld S. engedményese— Korina János, Vásárhelyi Béla, Föl dváry István báró, Urbán Iván, Edelspacher Péter minta simándi k ö z b i rto k o ss á g képviselői e. 1^76. januárban az aradi tsz é k előtt 2201 frt tartozatlanul fizetett föl la ló összeg visszatérítésére pert indított — melyben 1877. aug. 22. hozott elutasító ítélet felperesileg felebeztetvén — A kir. tábla az ügyet a 30 1. §. alapján felterjesztette, mert a keresetlevélben nem a perbe vont közbirtokossági képviselők, hanem maga a simándi közbirtokosság kéretik marasztaltatni a nélkül, hogy a közbirtokosok megneveztettek, s a fizetési arány kitüntetetett volna. 81*