Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)
1878 / 81. szám
324 A Semmitőszék a tszék Ítéletételőzőeljárásával együtt hivatalból megsemmisítette; (297. §. 15. p.) „mert felperes keresetlevelében nem a perbeidézett alpereseknek személyeden, hanem azok által a közbirtokosságnak elmarasztalását kérvén, köteles lett volna igazolni, hogy a keresetlevélben megnevezett alperesek a közbirtokosság képviseletére jogositvák. „Téves felperesnek azon felfogátíi, mintha a közbirtokosságot mint testületet annak közegei a törvény előtt átalában minden esetben képviselhetnék; mert a közbirtokosságnak a törvény által kijelölt közegei nem levén, a közbirtokosok csak mint magán személyek jöhetnek tekintetbe, a kik a közbirtokosságot érdeklő ügyek ellátására egyenkint vagy együttvéve, egy vagy több, külön vagy közöz megbízottat rendelhetnek ugyan; e megbízás terjedelme s tartama azonban a megbízók akaratától fiigvén, — felperesnek, ha az egyes közbirtokosokat egyenként beperelni nem akarta, okvetlenül igazolni kellett volna azt, hogy az egyes közbirtokosok a perbeidézett személyeket nemcsak a bérleti szerződés megkötésére, hanem az ebből folyó ezen szenvedőleges pernek vitelése is meghatalmazták. „Ezen bizonyítékot azonban felperes nem szolgáltatta, ellenkezó'Ieg az V. sz. ellenirathoz 2y. alatt csatolt jkönyvból kitűnik, hogy a simándi közbirtokosok az egyesség 2-ik pontjában megjelelt személyeket 1869. évben csak a kocsmái t uási jog kezelésére és pedig csak 3 évre bizták meg; — de felperes keresetét nem is azon személyek ellen intézte kikkel jogelődje 1869. évben a bérleti ügyletet megkütötte."(1878. sept. 24. — 15937.sz.a.) Semmiségei képez, ha a végrehajló három külön telekjegyzőkönyvben foglalt birtokot együttesen egy becsárban bocsát árverés alá, — habár az együttes árverést magok a felek kívánták is, — midőn az árverési vegzes ellenkezőleg rendelkezett. Az „Esztergomi takarékpénztár" s Nagy József mint felperesek—Báthory Ferencz s neje verbőczi lakosok e. 3880 fi t tőke tartozás erejéig a nagyszőllősi jbiróság mint telekk. hatóság előtt kielégítési végrehajtást szorgalmaztak, melyben 1877. évi 2305. és 1878. évi 431. sz. végzések alapján — a verbőczi 122. sz. telekjkben, ugy a verbőczi 24. és 110. sz. telekjkönyvekben foglalt bel- és külső fekvőségekre az árverés elrendeltetett és f. év július 2-án másod izbeu meg is tartatott. Ezen árverési tény e. 2-od r. alperes se mm. p auaszszal élt. A Semmitőszék az árverési tényt megsemmisítette (297. §. 21. p.) s a bíróságot ujabb második árverési határnap kitűzésére utasította. ,,mert az árverésre kitett ingatlanok három külön telekjegyzőkönyvben foglaltatnak, — a 2305. számú végzés szerint a külön telekkönyvi birtokot, sőt a verbőczi 110. számú telekjkönyi birtokot illetőleg a végzésben kijelölt egyes helyrajzi szám alatti birtokrészleteket is külön becsárakban kellett volna árverés alá bocsátani; ,,ettől eltérőleg a végrehajtó mind a három telekkönyvi birtokot egyiüt egy becsárban bocsátotta árverés alá; mit azon körülmény sem ment, miszerint a végrehajtató felek s az egyik végrehajtás alá került fél az együttes árverést kivánták, minthogy panaszkodó az árverési jkönyvet alá nem írván, ama kívánathoz hozzá nem járult, és minthogy még ezen esetben sem lehetett volna az árverési végzéstől eltérni azért, mivel a három telekjkönyv közül a 110. sz. alatti első helyen oly terhet tüntet fel, mely a másik két telekjben elő nem fordul; s így az együttes árverés a vételár felosztásánál nehézségeket okozna." (1878. szept. 24. — 15470. sz. a.) Abból, hogy az állítólagos adósok valamely követelés átruházásáról bíróilag értesítettek, az átruházott követelés jogi fennállása, illetve megítélése iránt, az adósok ellenében mi hátrányos jogkövetkezmény sem vonható le. JJ Hersh Dávid — b. Bánffy Dániel s társai e. 3'iO ) frt elvont haszonélvezet megtéritése iránt még 1860. évben pert indított, a nagy-enyedi tszék előtt, mely abban 1874. nov. 23-án, a marosvásárhelyi kir. tábla pedig 1875-ben ítéletet hozott, s ezután nyerhető követelését felperes fia Hersch Márk, s ennek kiskorú leányai javára engedményezte, s erről az illető alpereseket értesíteni kérte. A tszék 1877. apr.9, alpereseket az engedményről értesíteni rendelte — s az egyik alperes részére az engedménynek 3 példánybani leiratási dijainak az iroda részére való behajtását meghagyta. A előbbi e. Bánfiék még 1877. május 3-án 53 >4. sz. a. — utóbbi e. pedig az illető alperes f. év márczius 18. semm. panaszt adtak be, melyek csak 1878. jul. 22-én lettek felterjesztve. A Semmitöszék a semm. panaszokat elvetette; „Az 5304. számút azért, mert az 187 7. évi határozat egyedül a követelés átruházásánáak tudomásul vétele tárgyában hozatván, annak azon tétele, mely szerint bepereltek az értesités által már kötelezve vannak engedményezettek irányban, helytelen kitételek használata mellett nyilván csak azon eszme kifejezésére irányul, hogy az adós irányában az egyszerű értesités elégséges, miszerint a követelés kifizetését az engedményes kezéhez jogérvényesen ne teljesíthesse; azon tételből tehát az átruházott követelés fennállása, illetve megítélése tekintetében alperesek ellen mi hátrányos jogkövetkezmény sem vonható." „A másik panaszt azért, mivel tekintettel az Ügyv. szab. 166. §-szára, a panaszló a már tényleg felmerült költségek fizetése alól fel nem menthető, — sem azon intézkedés, hogy azon leiratási költségek az irodaa vezetőnek fizetessenek, törvénybe ütközőnek nem vehető. ,A Semmitöszék figyelmét nem kerülte el az 1877. évi semm. panasz felterjesztése körül elkövetett késedelmes eljárás" stb. stb. (1878. szept. 11. — 18150. sz. a.) Pályázatok. Törvényszéki joggyakornoki állomásra Újvidéken. Törvényszéki jegyzői állomásra B.-Gjulán. Járásbirói állomásra Apathin. Tiszti főügyészi állomásra Körmöcz. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-uteza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, 1878. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10. sz.
