Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 76. szám

Budapest, 1878. kedd, október 8. 7G. szám. Huszadik évfolyam. Tartalom: Jogeset: Nöi hozomány. — Keresk. döntvények. — Semmit, döntv. — Rendeletek. Jogeset. A készpénzből álló nö-hoiomány a férj halála után ennek örökösei ellen megítélendő azon összeg erejéig, melyről bebizonyittatik, hogy a nő által házhoz vitelvén, a férj javaiba ruháztatott, részint szorosan veit beruházások, részint ingatlan vásárlások, részint a férj testvérei örökrészének kielégítése állal, — számításba nem jöhetvén azon kiadások, melyek takarmányra, élelmezésre, orvosi szerekre, cseléd bérekre s hason házi szükségletekre /ordítottak a hozományt összegből, s a melyek beiuhazásnak nem tekinthetők. Özvegy Jankovics szül. Renczes Apollónia — néhai Jankovics János kiskorú gyermekei Jankovics Károly, Gyula és János mint alperesek ellen, a nagyszombati kir. törvényszéknél 1875. évi október hó 8-án 4331. sz. a. 8404 fi t nói hozomány kiadatása iránt pert inditott, mely a most nevezett kir. törvényszék feloszlása után a pozsonyihoz áttétetett, mely által a hivatkozott tanuk vallomása és hivatalból beszerzett néhai Jankovics Károly hagyatékára vonatkozó iratok alapján 1877. május 16 án 9549. sz. a. Ítélet hozatott, mely szerint: „Alperesek mint néhai Jankovics János örökösei köteleztettek a most nevezett örökhagyó után reájok szállt örökség erejéig az esetre, ha felperes a pótesküt arra, miként: „Igaz, hogy néhai Jankovics János nyéki gazda felperesnő értékéből a házasság tartama alatt készpéuzbeu, terményekben és adósságok törlesztése által 8404frt 30 krt kapott; hogy továbbá Jankovics János ezen 8404 frt 30 krt ingatlanok vételére, épitésekre, gazdasági szerekre és egyéb szükségleteik fedezésére felhasználta," az e czélból kitűzendő határnapon leteszi, a kereseti 8404 frt 30 kr. töke követelést, ennek 1873. évi april hó 5-étől járó 6 °/ kamataival lefizetni. A perköltségek ez esetben kölcsönösen megszüntetnek. — Köteleztetik tehát felpe* res ezen itélet jogerőre emelkedése napjától számítandó 15 nap alatt a fenti póteskü letételére Írásbeliit g jelentkezni és az ennek folytán kitüzesedő határnapon az esküt letenni, m^rt elleneseiben keresetével elutasittatik és köteles, ezen itélet jogerőre emelkedése után s/.ámitandó 15 nap alatt 39 frt 5 krban állapított perköltségeket, melyekben a 35 frtnyi ügyvédi muukadij benfoglaltatik al pereseknek megtéríteni. — Felperesi ügyvéd dija minden esetben 40 frtban állapittatik meg. Indokok: „Felperesnő mint az 1873. évi april hó 5-én végrendelet nélkül elhunyt Jankovics János neje, illetőleg özvegye, a kihallgatott tanuk jelesen Renczes József, özvegy Renczes született Füle Erzsébet, Jankovics Ferencz és Bereczky Ferencz vallomása szerint nagyobb és tetemes összeget, illetőleg vagyont hozott a házasság tartama alatt férje há/ához. Ezen tanúvallomásokból egyúttal kiderül, miként a felperesnő által hozott vagyon férje néhai Jankovics János által tettleg fel is használtatott. „Figyelemmel ezekután arra, hogy a fent nevezett tanuk fel- és alperesekkel egyaránt és egyenlő fokban rokonságban vannak, — de különben is a persorán oly körülmények, melyek alapján a perrendtartás 192., 193. §§-ai értelmében a nevezett tanuk vallomásai el nem fogadtathatnának, fel nem hozattak; ép ugy figyelemmel arra, hogy e vallomások a hozományi vagyon mennyiségére nézve ugyan szétágaznak, de Renczes József tanú mindazáltal határozottan vallja, hogy felperesnő hozománya, melylyel férje házához jött, 8400 frtra, sőt néhány frttal többre rúgott; ezek szerint pedig felperesnő kereseti követelése minden tekintetben félbizonyitékkal támogattatik, mely félbizonyitékot alperesek semmivel sem erőtlenittettek; ennélfogva felperesnek a bizonyíték kiegészítése végett a prdt. 236. §-a alapján a pótesküt megítélni kellett. Felperesi követelés eskü letételétől tétetvén függővé, alpereseket a szerint, a mint az eskü le — vagy le nem tétetik, a keresethez képest elmarasztalni illetőleg az alól felmenteni kellett. „Habár pedig alperesek az esetre, ha felperesnő a neki megítélt esküt leteszi, perveszteseknek tekintendők, a perköltségekben nem marasztaltathattak, mert mint kiskorúak és védelmet igénylők konok perlekedőknek, kik a perre okot szolgáltattak volna, nem tekinthetők. Az esetben, ha az eskü le nem tétetik, felperes pervesztes lóvén, a prdtt. 251. §-a alapján a perköltségekben elmarasztalandó volt. Az ügyvédi dijak megállapítása a perrendtt. 252. §-ában leli indokát. A kir. tábla — alperesek felebbezésére — 1878. márcz. 19. — 65148. sz. a. — a tszék Ítéletét megváltoztatta és felperest keresetével elutasította, a perköltségek kölcsönös megszüntetésével." Indokok: „Az 1840:VIII. tezikk 14. §. szerint női hozomány a férj halála után akkor követelhető, ha az természetben megvan, vagy ha a készpénzből álló hozománynak a férj javaiba történt beruházása bizonyitatik." „Felperes készpénzből álló hozományát követelvén, miután maga sem állította, hogy azt az érintett törvényt megelőző időben vitte volna férje házához, — de a végirathoz D. alatt csatolt jegyzék szerint is az állítólagos hozományból csak az 1863. s következő években tétettek kiadások, — tartozott volna azt, hogy követelt hozománya férje javaiba ruháztatott, annál is inkább igazolni, mivel a felhívott törvény 15. §. értelmében, a természetben levő hozományain kívül azokból semmi egyebet nem követelhet. „Minthogy pedig ezen körülmény, a kihallgatott tanuk vallomásával, el is tekintve attól, hogy Renczes József mint felperes testvérje — Füle Erzse (Renc/es Jó76