Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 76. szám

302 zsefné) felpere3 annya és Jankovics Ferencz mint felperes sógora, érdektelen tanuknak nem tekinthetők, — bebizonyitottnak azért nem vétethetik, mivel tanuk azt, hogy mily összeg, s mily birtok vételére forditatott, nem tanúsítják; de ezen tanuk az állítólagos hnzomány összegére nézve sem tesznek határozott vallomást; aminthogy a D. jegyzékben oly k'adások fordulnak elő, melyek a kereseti előadás szerint is élelemre, takarmányra és ruházatra szükségeltettek, és úgymint a közös háztartásban elemésztettek, elhasználtattak — a háztartás szükségletei eloállitá^ái a, a közös férfi s nő cselédek szo'gálati bérére, orvosi szerekre fordítattak — beruházásoknak s hozomány czimén kövttelhetó'knek nem tekintethetnek; „Minthogy végre ily körülmények közt a készpénzbeli hozomány ruisége, mennyisége s a férj javaiba történt beruházása sem pót—sem fó'esküáltal nem igazolható : ennélfogva felperest teltétleuül elutasitani stb. kellett." A legfőbb ítélőszék következőleg itélt: „Mindkét alsó bir. itélet részbeni megváltoztatásával, ha felperes pótesküt tesz arra, hogy részéről a férje Jankovics János házához hozott pénzösszegből, férje legalább 500) frt erejéig részint beruházásokat tett, ingatlan birtokot vett, részint örökrészükre nézve férje az atya fiait fizette ki" — azon esetben alperes örökösök megidézett gyámi képviselője, de csak is a kiskorú alpereseknek attyuk utáin örökségéből s ezen örökség erejéig tartozik 5000 frt tókét, 1873. april 5-tőli C°/0 kamatjaival felperesnek megfizetni; különben keresetétől elmozditatik stb. Egyéb keresetétől felperes elmozdiUtik. Indokok: „Mert ha birói figyelmen kivül hagyatnék is az 1876. szent. 26. kihallgatott Reuczes József s özv. Reuczes Józsefnénak mint felperes testvérének s annyának, s igy felperes mellett inkább érdekelt tanuknak vallomása, — tekintve hogy a 3-ik tanú Jankovics Ferencz, mint alperesek attyának testvére s igy felperes részéről épen nem érdekelt s a 4-ik teljesen érdektelen Bereczky Ferencz tanuk felperes bozományáról határozottan vallanak, s hogy Jankovics Ferencz üOOOfrton felüli hozományi összegről tesz tanúságot, hogy azt alperesek attya, részint beruházásokra fordította, részint az általa vásárolt ingatlan birtokba beruházta, részint azzal saját testvérei örökrészét eléghette ki; tekintve, hogy az E. F. G. telekkönyvekből az is kitűnik, hogy alperesek attya, a felperessel való házasság tartama alatt 6277. frtért ingatlanokat vásárolt; — mindezen ténykörülmények felperes keresete mellett bizonyítékot szolgáltatván, — az esetre, ha annak kiegészítéséül a pót esküt leteszi, — az hogy az 1S40:VHI. tezikk 14. §. kivánalmához ké pest, felperes hozományából legalább is 5000 frt a férj javaiba beruháztatott — biróilag bebizonyitottnak volt tekintendő. Alperesek teliát ebben stb. marasztalandók." „A kereseti összeg azonban egészen azért sem Ítéltethetett meg, mert Jankovics Ferencz tanú határozottan csak 50 0 frt beruházási összegről vall; s mert az, hogy a B. Ferencz taau által felsorolt hozomány az 5000 írtban bennt nem foglaltatnék s az külön ruháztatott volna be a férj javaiba — nem bizonyitatott, s mert felperes maga is keresetlevelében oly bevásárlásokat s költekezést sorol fel, melyek beruházásnak nem tekinthetők, 'melynek megitélése tehát az idézett törvénnyel ellenkeznék." (1878. szept. 24. — 7063. sz. a.) Kere§keiIelemjogi döntvények. Bebizonyulván, mikép a kereset beadása előtt alperes ugyanazon jogügyletből folyótag felperes ellen egy másik törvényszék előtt keresetet adott b , további eljárásnak, s az illetőségi kérdés eldöntésének helye nem lehel, hanem az eljárás beállítandó s az iratok az előbbi törvényszékhez átteendök. A perrend 13. §. alkalmazása csak a különböző keresetek egy és ugyanazon jogügyletből való eredésén, s nem a kereseti jogalapok azonosságán s ebből folyólog a viszonlieresel érvényesítésén alapszik. Schoeller s társa bécsi keresk. czég — HSíri er Károly s fia újvidéki keresk. czég e. 30 darab arany s 4341 frt 32 kr. fizetésére a bpesti keresk. tszék • lőtt 1878. július 9. — 533 :>7. sz. a. rendes keresetet támasztott azon alapon, mert 1878, jan. 15. kelt levele szerint alperes bizonyos áruknak Pestről lefelé való elszállítására kötelezte magát, mig felperes a Duna, Száva és Tisza alsó állomásairól Pestre érkezendett áruknak felfelé Bécsbe leendő szállítására kötelezte magát. Ezen üzleti összeköttetésből kifolyólag alperes: fuvardij, utánvételek és költségek fejében hitelesített könyvkivonat szerint a kereseti összegekkel adós maradt. — Megjegyzendő mikép alperes Hafner s fia czég már előzőleg — 1878. jun. 27. az újvidéki tszék mint keresk. bírósághoz — ugyanazon üzleti összeköttetésből kifolyólag — kár és elvont haszon czimén 15743 frt 11 kr. iránt rendes keresetlevelet adott be. A bpesti keresk. tszéknél tartott tárgyaláskor alperes kifogásolta az illetékességet. A tszék f. év aug. 23. — 64157. sz. végzésével illetőségét megállapította. „Tekintve hogy az A. B. C. alatti szerződésekben az elszámolás helyéül Budapest jelöltetett ki, s igy az vélelmezendő, hogy a fizetés is Bpesten volt teljesítendő. Ezen vélelemmel szemben pedig az ellenkezőt alperes tartozott volna bizonyitani, mit meg sem kisérictt." „Tekintve hogy a szerződés teljesitése (alperes részéről a fizetés) iránti perek azon bíróság előtt is megindithatók, melynek területén a szerződés teljesítendő: „tekintve hogy a 2'/. alatti ^Újvidéki) kereset más jogezimen (kártérítés és elmaradt haszon) más követelés iránt inditatott, mint jelen (szállítási dijak") iránti kereset s hogy a szerződő felek ugyana/on szerződésből eredő követeléseiket nem kötelesek (csak jogositvák) viszonkeresetileg érvényesíteni, hanem a okat külön keresettel is érvényesíthetik; „ezeknél fogva a helyi illetőség (perr. 35. §.) megállapitandó volt." Ez ellen alperes se mm. panaszszal élt. A Semmitősz ék a tszék végzését (297. §. 1. p.) meg-emmisitette, s az ügyiratokat további eljárás végett az újvidéki tszékhez áttétetni rendelte: „mert hogy alperes a kérdésbeni jogügyletből felperes ellen az újvidéki tszékhez egy keresetet korábban adott be, mint ellene a jelen perbeni kereset a bpesti kereskedelmi tszékhez benyujtatott, azt felperes perbeszédének végén közvetve beismerte azáltal, hogy állítása szerint az újvidéki bíróságnak azon perbeni illetősége ellen kifogással élt." ^ „Ennek következtében azonban további eljárásnak, s a jelen perre vonatko ó illetőségi kifogás eldöntésének helye nem lehetett, hanem a perr. 13. §. értelmében — melynek alkalmazása csak a különböző kereseteknek egy