Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 74. szám

Budapest, 1878. kedd, október 1. 74. szám. Huszadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Jogeset: Ablak szolgalom. — Büntető eset: Vadászati kihágás. — Semmit, döntv. A jnlins szeptemberi ehi fizetési időszak már lejárván, tisztelettel felkérjük előfizetőinket, szíveskedjenek az előfizetés niegnjitása iránt mielőbb intézkedni. — Hagy köszönettel vennők, ha lapunk támogatói hatás- és ismeretségi körükben előfizetőink szaporítására közreműködnének. — Az év elejéről még teljes példányokkal szolgálhatunk. — Az előfizetési díj ezentul is e^ negyedre 2 frt, fél évre 4 írt, egész évre 8 forint. Jogeset. Az „ablak szolgalom" egyességileg kiköltetvén, jogosult részére a kellő világosság s levegő biztosítása czélozlatott, — miért az uralgó épület előtti fák s bokrok, ha a levegő s világosság biztositásora szükségelletik, bizonyos távolságra kivágatandők, részben évenkinl bizonyos magasságig nyesetendők. Gundelfinger Gyula képviselve Kermeszky Mór lőcsei ügyvéd által — Gundelfinger Marczells ennek elhaltával örökös i e. ablak szolgalom m(gállapitása s az ablak előtti fák eltávolítása iránt a lőcsei tszék előtt pert indított, melynek letárgyalja után az 1876. évben hozott ítélet a kir. tábla 1877. évi 5350. sz, végzésével feloldatott — s ennek alapján megtartott bírói szemle után a tszék 1877. clecz. 6. — 88ü7. sz. a. ujabb Ítéletet hozott, mely szerint alperes az A. alatti 1867. nov. 19 kelt osztályegyesség érte'méhen felperes osztályrészébe jutott, u. n. bérlői lakházból s hozzátartozó melléképületeiből az udvarra nyíló ablakokat mint szolgalmat tűrni s az ablakok alatt és között ültetett s létező fákat és bokrokat a faltól számítandó 2 méternyi lávolságban egészen kivágatni, s a faltól számitandó 12 méternyi a többi bokrok és fákat másfél méternyi magasságban évenként megnyesetni köteleztetik s 147 frt perköltségben mai asztaltatik és alperes viszonkeresetével elutasitatik; felperesi ügyvéd dijai s kiadásai 147 frtban — alp. képviselő dijai 113 írtban állapitatván meg — következő' indokolással: „Felperes kereseti jogát az A. alatti osztály egyességre állapítja, melynek 3. pontja szerint, alperes a kéidés alatti épületekből, az udvarra nyiló ablakokat, mint szolgalmat tűrni köteles. — Az ablakjogi szolgalom a magyar joggyakorlat s szokás folytán abból áll, hogy az épülettől a világosságot, a levegőt és kilátást elfogni nem szabad. — Minthogy pedig az 1876. szept. 25-én eszközlött tanúvallomásokból kitűnik, hogy midőn az osztozkodás emiitett osztálylevél szerint 1867-ben megtörtént, az ablakok alatt jelenleg látható fák és bokrok nem léteztek és csupán az ablakok között 6 régi fa volt látható; továbbá, hogy a kilátás felperes ablakaiból alperes udvarába szalad volt, s a fák által nem gátoltatott; miután továbbá ugyanezen tanú — és 1876. évi 3285. sz. szakértői vallomásokból kiderül, hogy jelenleg az ablakok előtt és között ültetett fák s bokrok által, ugy»a világosság behatása felperes ablakaiba, mint az ablakokból való kilátás gátoltatik; és miután végre az 1877. évi 7846. sz. ujabbi birói szemle szerint, két szakértő egyhangú véleménye folytán, a szükséges világosság behatása csak ugy érhető el, ha a fák s bokrok az ítéletben kitett távolságban egészen kivágatnak, illetőleg megnyesetnek, — alperest arra kötelezni stb. kellett. „A viszonkertsettel alperes elutasítandó, mert az a perr. 76. §. kellékének meg nem felel, miután a felperes kereseti kérelme az A. osz'álylevél világos tartalmára állapittatik, — az alperesi követelés pedig idegen törvénykönyvre fektettetik, — s igy alperes viszonkeresete nem származik ugyana/on jogalapból." A kir. tábla — alperes felebbezésére — 1878. márcz, 19. — 1972. sz. a. részben megváltoztatta a törvényszék Ítéletét, és alperest a felperesi ablakszolgalomra vonatkozólag csak arra kötelezte: hogy a kérdéses ház ablakai előtt a közfal véghosszában étezö fajait s bokrait a faltól számitandó l'/a méternyi távolságban eltávolítássá, — illetve esetleg a távolabbi fáknak is ezen távolságon belől benyúló ágait mindenkor lenyesetesse, — a viszoukeresetet illetőleg az első Ítéletet hhagyván s a perköltségeket kölcsönösön megszüntetvén — a szemle költség egyenlő aránybani viselésének elrendelésével; — következő indokolással: „Az A. alatti osztálylevél 3-ik pontjából kétségtelen, hogy a midőn a testvérek a krompachi belsőségeken megosztoztak, alperes jogelődje Gundelfinger Marczel, a felperesnek jutott u. n. bérházra nézve ugyanannak javára ablakszolgalmat kötelezett; ezen szolgalom (entartása tehát felperestől semmi szín alatt meg nem tagadható, illetőleg alperesilcg nem akadályozható." „Az ablakszolgalom azonban törvényes fogalmánál fogva, csak a kellő világosság s levegő élvezetére szorítkozhatván — részben meg volt változtatandó az első bír. ítélet, és alperes a felperesi ablakok hosszában a fák 8 bokroknak csak l'/2 méter kiterjedésében való eltávolítására kötelezhető, mert a kir. tábla feloldó végzése folytán 1877. szept. 4 én, a peres terület vázlati felvétele mellett megtartott szemle alkalmával kihallgatott szakértők véleményei indokolásából — a mennyiben Scholcz és Szépréti a 2 méternyi távolság kijelölésénél az épület nedvességét s a 12 méternyi nyesésnél a későbbi ültetvények lehetőségét is számításba vették, — Szalonaí pedig a 4 méternyire való nyesést csak az ablakok előtt és arra való tekintettel, hogy távolabb ültetvények amngy sem léteznek — javasolta: kétségtelen, hogy ezen szakértők véleményük előterjesztésénél, a kellő világosság és le74