Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 73. szám

Budapest, 18 < 8. péntek, september 27. 73. szám. Huszadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Végrendeleti öröklés és törv. osztályrész.— Visszahelyezési kereset elévülése. — Büntetőjogi esetek. — Semmit, döntvények. A július septemberi előfizetési időszak e napokban lejárván, tisztelettel felkérjük előfizetőinket, szíveskedjenek az előfizetés megújítása iránt niielőbb intézkedni. — ]fagy köszönettel vennők, ha lapunk támogatói hatás- és ismeretségi körükben előfizetőink szaporítására közreműködnének. — Az év elejéről még teljes példányokkal szolgálhatunk. — Az előfizetési dij ezentúl is évnegyedre 2 frt, fél évre 4 írt, egész évre 8 forint. Jogeset. Az, ki bizonyos ingatlanok tulajdonjogi átadását, apja végrendelete alapján, hátrahagyott özvegyétől követeli, —nincs arra jogosítva, hogy egyúttal törvényes osztályrész czimén, azon végrendelet egyes intézkedéseinek megváltoztatását kérhesse. Márton Juli Fekete Andrásné — özv. ifj. Márton Jánosné Tóth Sára ellen —felperes apja ifj. Márton János hagyatékát képező ingatlanok tulajdonjogi átadatása, s az alperes részére engedett haszonélvezetnek kötelesrész czimén köztüki megosztása iránt adebreczeni tsz ék előtt 1875-ben pert indított. A tszék 1877. sept. 22. — 11084. sz. a. Ítélettel a hagyatéki ingatlanok tulajdonjogát felperes nevére bekebeleztetni rendelte, — alperes holtiglani haszonélvezeti jogának fentartásával — következő indokolással: „Előrebocsátásával, hogy jóllehet a kereseti ingatlanok néhai ifj. Márton János elhaltával, ennek özvegye — alperes nevére hagyaték átadási végzés folytán átiratva lettek is; e körülmény még sem zárja ki felperes azon jogát, hogy ő kellő időben kereseti jogát peruiján ne követelhesse." Felperes édes apja néhai itjabb Márton J. hagyatékára nézve kereseti jogát B. alatti végrendeletre alapítja. Ebben alperesnek csak használati jog van feltétlenül adományozva; a tulajdonjog pedig alperesnek feltételesen csak azon esetre, ha az élőgyermek (felperes) s ennek szintén élő gyermeke alperes előtt elhalnának, és ha alperesnek gondját nem viselnék. Eszerint felperes és gyermeke részére, ezek életbenmaradásuk esetében, a végrendeletben a tulajdonjog nyilván fentartatván — felperest azon ingatlanok tulajdonjogáról megfosztani nemiebet.— Annyival is inkább, mert a tanuk vallomásából ki nem tűnik, hogy felperes nem viselte volna gondját alperesnek, s hogy vele veszekedésben lett volna; sőt az tűnik ki, hogy alperes azért hagyta el felperes házát, hogy újra férjhez menjen — mi meg is történt. — De mind a mellett is, hogy alperes 2-or férjesült, az ingatlanok haszonélvezetében meghagyandó volt, mert a végrendelet az özvegységben maradást nem kötötte ki feltételül. A k i r. tábla f. év márcz. 26. — 64909. sz. a. az első birósági Ítéletet megváltoztatta, s alperest kötelezte felperesnek 740 frtot s ennek perkezdéstőli kamatait megfizetni ; „mert a periratok s a felek beismeréséből világos, hogy felperest mint végrendelet hátrahagyásával az 1873-ban elhalt Márton J. egyetlen gyermekét — miután abban kizárási ok nem is említetik — apja hagyatékából kötelesrész illeti (id.törv. 7. §.) A fennálló törvények szerint kétségtelen az is, hogy a szükségbeli örökös, a mennyiben a végrendeletnek egyes vagy összes intézkedéseivel megelégedve nincsen, — nem jogosított egyes részek fentartásával — a reá nézve hátrányosnak vélt rendelkezés ellenében köteles: észhezi jogát érvényesíteni; hanem vagy tartozik a végintézkedést összeségében elfogadni, vagy pedig az ellenében kötelesrészét követelni. „Ezekből folyólag kétségtelen, hogy felperes azon részben a végrendeletbe ütköző kérelmének, miszerint az összes hagyaték tulajdonjoga őt illesse — a haszonvétel pedig köte'esrész jogezimén közte s alperes közt ennek haláláig egyenlő részben megosztassék, hely nem adathatott; hanem mivel felperes már perirataiban kőtelesrészbeni megsértését határozottan panaszolta, — ennélfogva az részére birói becsű alapján az 14S0 frt értékű hagyaték tele részében megítélendő volt." A legfőbb ítélőszék a kir. tábla ítéletét megváltoztatta; Indokok: „Felperes keresetét a B. végrendeletre alapítván, nincsen jogosítva egyúttal törvényes osztályrész czimén ezen végrendelet egyes intézkedéseinek megváltoztatását kérni; miért is kereseti kérelmének eczimre alapított részét elutasítani, s az 1. bír. ítéletet ezen s az abban foglalt indokokból helybenhagyni kellett." (1878. július 16. — 6569. sz. alatt.) Jogeset. A kereseti jog elenyészettnek tekintendő, ha a birtokba visszahelyezést kereset 1854. május l-ig míg nem inditatott, — a felek közt előfordult, bíróságon kivüti viszálkodas, s a (ét kiskorúsága az elévülést félben nem szakítván. Mészáros István — id. Vászondi Ignácz e. a peredi 264. telekk. 329 h. r. sz. alatti beltelekből elfoglalt 9 • öl térségnek visszaadása, illetőleg birtokába visszahelyezése iránt 1876-ik évben a pozsonyi tszék előtt pert inditott — mely által 1878. febr. 27. — 197. sz. a. ítéletben alperes a keres ti birtok terület visszabocsátására, s az elmaradt haszon fejében az átadásig évekint 5 frt s 30 frt perköltség fizetésére köteleztetett; „mert a kereshetőség iránti kifogás elvetendő, miután felperes a kérdéses ingatlannak részbeni osztatlan 73