Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 68. szám

Budapest, 1878. kedd, september 10. 68. száin. Huszadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Jogesetek: Bánatpénz kikötése. — Telepitvényesi viszony. — Büntető esetek. — Semmit, döntv. Jogeset. Az ingatlan adásvételi szerződésben nem kötbér, hanem bánatpénz levén kikötve, annak kifiietése mellett bármelyik fél visszaléphet a szerződéstől., — különben csak a szerződés telje­sítésére lehet perelni. Borczi Mihály Borczi György s József mint felperesek — Biró Kristóf c. bizonyos ingatlan adás­vételére vonatkozó 200 frt kötbér (illetőleg bánatpénz) fizetésére a marczali jbiróság előtt pert indi­tottak — melyben a jbiróság 1877. jun. 30. — 5491. sz. a. felpe­rest keresetével elutasította, a perköltség kölcsönös meg­szüntetésével „mert felperes maga beismeri, hogy a szerződés — ingatlan adásvétele — tényleg teljesedésbe nem ment, miután az eladott ingatlant alperes megtagadása folytán birtokába nem vehette; azon esetben pedig, midőn a szerződés be nem töltetik, nem kötbér, hanem csak is bá­natpénz követelhető. Arra pedig, hogy utóbbi követelhető* legyen, a kikötött bánatpénznek lefizetése kivántatik a jogügylet létrejöttekor; ez pe dig jelen esetben nem tör­tént meg; s igy alperes annak fizetésére kötelezhető sem volt." A kir. tábla 1878. febr. 5. — 59462. sz. a. Ítéle­tével az első biróságit megváltoztatván, alperest a kere­setben s 10 frt perköltségben elmarasztalta, következő indokolással: „Alperes az A. ideiglenes adásvevési szerződésnek általa lett aláírását nem tagadta; s miután azon kifogását hogy az nem állitatott ki a megállapodás értelmében, nemcsak mivel sem igazolta, hanem az előtternezőként szereplő Csonka József mint tanú vallomása azon kifo­gást határozottan megezáfolja; — az okmány tartalmát valódinak kellett venni. — Minthogy pedig ennek értel­mében azon fél, ki, a szerződéstől eláll, magát 200 frt bánatpénz fizetésére kötelezte; s alperes a per során nem tagadta, hogy ugy a végleges szerződós kiállítását, mint ez eladott ház birtokába bocsátatását megtagadta, — őt a kereset értelmében elmarasztalni kellett." A legfőbb ítél ő szék a kir. tábla Ítéletének megváltoztatásával az első biróságit hagyta helyben, kö­vetkező indokokból: „Az A. alatti szerződésben nea) kötbér, hanem bá­natpénz van kikötve, melynek fogalma szerint az egyik vagy másik szerződő' fél annak lefizetése mellett a szer ződéstől visszalépni jogosítva van; a mennyiben pedig ezt nem tenné, a szerződés teljesítésére szorítható." „Ekként felperes részéről az A. szerződés alapján csakis annak teljesitése, nem pedig a bánatpénz lefizetése követelhető levén: az első bír. Ítéletet kellett hhagyni." (1878. nug. 14. — 6719. sz. a.) Jogeset. A földtulajdonos és a haszonvevő birtokos közt elismerten telepitvényesi viszony forogván fenn. annak elbírálása, ugy az abból folyó jogok s kötelezettségek, nevezetesen az elmozditta­tás kérdése feletti határozathozatal is — sommás peruira nem tartozik. A szőregí kir. kincstári uradalom — P o 1­lák Mihály s neje e. 252 frt haszonbér hátra­lék fizetésére, s a haszonbérletbőli elmozdítá­sára a törökkanizsai járásbíróság előtt sommás pert in­dított. A jbiróság 1877. szept. 9. — 4743. sz. a. alpe­reseket 28 frt per s bélyeg költségben elmarasztalta, kü­lönben felperest a bérletbőli elmozditatás iránti kereseté­vel elutasította; mert alperesek a kereseti tőkét és ka­matjait időközben lefizetvén, felperes annak követelésétől önként elállott; másrészt alperesek a haszonbérnek lejá­ratkori fizetését elmulasztván, ezáltal felperesnek perbeli költségeket okoztak. — A bérletbőli elmozditatás pedig nem volt megítélhető, mivel alperesek nem egyszerű ha­szonbérlők, hanem telepitvéoyesek: a telepitvényesek pedig az uj törvény — 1873:22. tezikk —értelmében csak kibecslés folytán mozdíthatók el a birtokból." A kir. tábla 1877. nov. 14. — 61062. sz. ítéleté­vei az első biróságit indokaiból hhagyta. A legf. ítélőszék a kir. tábla Ítéletét hagyta helyben; N „mert tekintettel a felperes részéről bemutatott B. alatti „Kötelező nyilatkozat" czimü mellékletre, azon al­peresi védekezés, hogy a peres felek között mindkét rész­ről elismert telepitvényesi viszony áll fenn, — valószí­nűvé van téve; ily viszonynak megbirálása s az abból folyó jogok s kötelezettségek feletti határozás pedig az 18/3:22. tezik értelmében a jelen perutra nem tartozik." (1878. július 31. — 2749. sz.a.) Büntetőjogi eset. A sikkasztás tárgyi tényálladéka fenn nem forog, ha szer­ződésileg conslatáltatik, mikép vádlott s a károsult fél között nem megbízotti, hanem üzleti társviszony létezett; min nem változtat az, hogy vádlott mint üzleti társ, a nagyobb szakér­telmet igénylő üzleti leendőket is végezte. T a i 11 Antal kereskedő e. özv. U h 1 Amália bpestifüszerkereskedőnö panaszára 1876. évbena bu­dapesti tszéknél 2000 frt összegű sikkasztás vád­jára bünper inditn tott. — Vádlott a füszerkereskedés tu­lajdonosa Uhl J. elhaltával 1374-ben az özvegy által üz­letvezetéssel megbízatott, egyszersmind vele társviszonyba lépett. — Taitl előlegesen letartóztatott. 68

Next

/
Oldalképek
Tartalom