Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 62. szám

Budapest, 1878. kedd, augusztus 20. 62. szám. Huszadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Jogesetek: Lakbérlet balgatag megújítása. — Nem fizetés esetére kikötött kamat. — Keresk. döntv. — Semm.döntv. Jogeset. A bérleiszerződések hallgatag megújítása, az egész évre kiterjedt földhaszon beszedhetese végeit, csak a haszonbérleteknél terjedhet egy egész évre, de nem a lakbér leteknél is, melyeknél hason eset nem fvrog fenn. Thiri Ágost temesvári háztulajdonos — lovag Schönfeld Károly temesvári lakosé. 95 frt lakbér összeg fizetésére — A. bérleti szerződés alapján, mely 1875. május 1-től egy évre köttetett, a temesvári jbíróság előtt 1877. februárban keresetet támasztott, mely letárgyaltatván — a jbiróság 1877. május 12. kelt Ítélettel alperest a keresetben elmarasztalta; „mert alperes maga beismeri, hogy a közte s felperes közti (A) bérszerződés hallgatag meghosszabbitatott; egyetlen ellenvetése csak az levén, hogy a kibérelt lakást 1876. nov. 2-án felmondotta légyen. De ez sem vehető figyelembe, szemben az elismert szerződés-meghosszabbítással ; abban pedig s különösen 6-ik pontjában tüzetesen kimondatík, hogy ezen szerződés kimenetelekor semminemű felmondásnak helye nincs. — Már pedig a bérletszerződés hallgatag meghosszabbítása csak is azon feltételek alatt történhetik, a melyek közt az eredeti szerződés jött létre, — ez levén annak alapja s kiindulási pontja.— Ha tehát az alapot képező szerződésben a felmondás ki záratott, ugy annak meghosszabbításában sem lehet annak helye." — A kir. tábla 1878. febr. 20. — 66450. sz. a. az első bíróság Ítéletét helybenhagyta; „mert alperes beismeri, hogy az 1875. május 1-től egy évre kötött bérleti szerződés, az egy év leteltével meghosszabbitatott halgatag, — és ő ugyanazon béröszszeg fizetése mellett, a bérletben megmaradt. —Minthogy tehát alperes azt, hogy az A. szerződés lejártával, a peres felek közt, az előbbitől eltérŐleg más szerződés köttetett volna, — nem is állítja. — annálfogva a bérlet meghoszpzabbitása csak is további egy évre történhetett, sugyanazon az A. szerződésben kikötött feltételek alatt — Ezek szerint pedig alperes részéről az egy év leforgása alatt felmondásnak helye nem levén, a jbiróság alperest az ujabb bérleti év folytán lejárt kereseti bérösszeg stb. fizetésében helyesen marasztalta el." A legf. ítélőszék mindkét alsó bir. ítéletet megváltoztatván, a perköltség kölcsönös megszüntetésével, felperest keresetével elutasitotta; Indokok: „Az A. lak kibérlési szerződésben arról, hogy az a kikötött határidő lejártával — tekintetik-e s mennyi időre meghosszabbítottnak, mi sem foglaltatván; tekintve, hogy annak 2-ik pontja szerint a házbér évnegyedenkint fizetendő, — s azt hogy Temesvárott a lakások rendes felmondási ideje egy negyed év: — azon vélelem áll (elő), hogy a kikötött idő lejárta után, a felek közt halgatag folytatott szerződéses viszony egynegyedévre hosszabbitatott meg, a mennyiben az első negyedév leteltével mindkét fél jogosítva volt, a bérleti helyiséget felmondani, mely jogával, mint azt felperes a persorán beismeri, alperes később élt is s a lakásból kiköltözött a nélkül, hogy abban felperes által akadályoztatott volna; „ily helyzetben felperes azon állítása, hogy a halgatag folytatott szerződés ugyanannyi időre volt megujitottnak tartandó, mint a mennyire köttetett — annálkevésbé volt figyelembe vehető, mert a hallgatag megújított szerződések csak haszonbérleteknél terjedhetnek egy évre azon okból, hogy a haszon egy évre beszedetthessék; mely eset azonban a lak kibérléseknél fenn nem forog." (1878. július 10. — 6843. sz. a.) Jogeset. A kötelezvényben azon feltétel foglaltatván, hogy lejáratkori nem fizetés esetében minden forint után havonkint iO kr. fizelessék, — ez mint a nem teljesítés esetére kikötött összeg, kötbér természetével bir, a melyet, ha túlságos, a bíróság törvényes mértékére leszállíthat. Grünfeld Simon — Mangin Jakab e. 110 frt adóság s járulékai fizetésére a bpesti IV. ker. járásbíróság előtt 1876. évi deczemberben pert indított, — melyben a bíróság 1877. nov. 27. — 39459. sz. a. Ítélettel alperest a kereseti tőkében, annak 1876. május 22-től 1877 július l-ig minden forint után havonkint 10 kr. kamataiban s 21 frt perköltségben elmarasztalta; mert az A. szerződés — kötelezvény — valódiságát alperes beismerte, abban pedig feltétlen fizetési kötelezettséget válalt magára a kereseti tőke s járulékai tekintetéből. A kir. tábla 1878. márczius 6. — 7269. sz. a. az első bírósági Ítéletet helybenhagyta, azon változtatással a kamatokra nézve, hogy azok o°/0 szerint fizetendők; mert az irásba foglalt kötelezettség ellenében az ajánlott főeskü általi bizonyításnak helye nem lehet; és mert írásbeli szerződésben a törvényesnél magasabb kamat csak a kamatlábban kifejezve köthető ki; a kereseti kötvényben pedig ily kamatláb nincsen kitéve. A legf. ítélőszék a kir. tábla Ítéletét indokolásánál fogva helybenhagyta azon módosítással, hogy a lejárat napja, vagyis 187G. május 22-ke utáni időre, felperesnek csak egyszász forint töke után évenkénti 6°/0 kamat ítéltetik meg; „mert az ^.kötelezvény szerint, felperes által csak 100 frt adatott kölcsön, az ezen tőke után 1876. éviapril 21-től május 22-ig vagyis egy hóra járó kamat pedig 10 írtban állapittatott meg, mely két rendű összeg felperesnek megitélendő volt ugyan; minthogy azonban a köte62