Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 48. szám - Van-e az előjegyzett tulajdonosnak is joga a birtok átadása iránt tulajdonkeresetet indítani?

Budapest, 1878. péntek, június 28. 48. szám. Huszadik évfolyam. TÖRVÉNY Tartalom Előjegyzettnek tulajdoui keresete. — Jogesetek : félbonthatása. Fo<<adásszerü tőzsde üzérkedés értékpapírral — Keresk. döntvények. Császár fürdői bérlet E^zen számmal a jan. — júniusi előfizetési folyam már befejeztetvén, tisztelettel felkérjük előfizetőinket, szíveskedjenek az előfizetés megújítása iránt mielőbb intézkedni. — IVagy köszönettel vennők, ha lapunk támogatói hatásés ismeretségi körükben előfizetőink szaporítására közreműködnének. — Az év elejéről még teljes példányokkal szolgálhatunk. — Az előfizetési dij ezentúl is évnegyedre 2 frt, fél évre 4 frt., egész évre 8 frt. \ Tan-e az előjegyzett tulajdonosnak is joga a birtok átadása iránt tulajdonkeresetet indítani ? Geiger Gyula úrtól (Szegszárdról). E kérdés vétetett tárgyalás alá a mult napokban egy szakközlönyben, hol fejtegetéseiben azon eredményre jutott az iró, hogy „igenis van joga." Szerény nézetem szerint azonban a felsőbb bíróság akkor, midőn ez elvei ellenkezőleg — az előjegyzett tulajdonost — birtokátadása iránt támasztott tulajdonjogi keresetével azon okból, mert tulajdonjoga csak előjegyezve van — elutasitotta, — mind az anyagi jog, mind a telekkönyvi rendtartás szellemével megegyezőleg, s igy helyesen határozott. Ezen nézetemet a következőkkel kisérlem meg indokolni. Az első kérdés mindenekelőtt ez: kinek van „elvitázhatlan" joga birtokátadás iránti tulajdonkeresetre ? — Azt hiszem senki sem kételkedik azon, hogy e jog a „bekeblezett" tulajdonost teljesen megilleti. Második kérdés, hogy a tulajdonjogi előjegyzés álmegszerezhető-e (bár feltételesen) már a tulajdonjog? ha igen, fenn áll-e a bekeblezett (de még ki nem törölt) tulajdonosnak joga addig is, mig amannak hatálya tart — vagy nem? s az előjegyzettet illeti-e meg a tulajdonjog, vagy a bekeblezettet V Az előjegyzett tulajdonosnak joga mindenesetre csak feltételes s igy e jogot a feltételesség tartama alatt csak e korlátozás mellett gyakorolhatja; ő tehát az előjegyzés által a tulajdonjogot meg nem szerzi, hanem az — annak hatálya alatt is addig mig igazoltatik — a bekeblezett tulajdonost illeti meg. Mert a telekkönyv szelleme nem engedi meg, hogy egy és ugyanazon birtokra nézve két tulajdonos legyen bejegyezve; márpedig ha az előjegyzés által a tulajdonjog megszerezteiik, miután az előbbi tulajdonos joga ekkor még kitörölve nincs (pedig csak igy enyészhetik el) — tehát fennáll, — következik, hogy egy tjkvben ugyanazon birtokra nézve csakugyan két birtokos fordulna elő; ez pedig lehetetlen. Tekintsük a dolgot egy másik oldalról. Ha az előjegyzésnek oly hatályt tulajdonítunk, hogy az által az előjegyzettre száll a tulajdonjog (noha feltételesen) — miután két tulajdonosa ugyanazon birtoknak egyszerre nem lehet, következik, hogy az előjegyzés vagy vagy megszünteti, vagy legalább szünetelteti a bekeblezettnek jogát. Megkísértem mindkettőnek lehetetlenségét bebizonyítani. Való ugyan, hogy az előjegyzés valóságos szerzési mód, mely által jog és pedig jelen esetben tulajdonjog de „milyen" tulajdonjog szereztetik, olyan, melynek hatálya egy még bekövetkezhető de el is maradható feltételtől függ. Nem érintheti tehát a bekeblezett tulajdonos jogát, mert ha a határidő elteltével fentartása nem igazoltatik, az ellenfél kérelmére kitöröltetik s a bekeblezett tulajdonos joga „a nélkül, hogy érintve" lett volna, továbbra is fennáll. Az előjegyzés hatálya tehet a be keble zett tulajdonos jogát csak akkor érinti és meg is szünteti — ha igazoltatik; mert fel nem tehető, hogy a kisebb jog a nagyobbat megdönthesse. Ha nem érinti, annál kevésbé szünteti is meg; és az ezzel ellenkező felfogás igen viszás eredményt szülhetne. Ugyanis, ha az előjegyzés a bekeblezett tulajdonos jogát megszünteti (a mi különben is csak kitörlés által eszközölhető:) ez esetben feltéve, hogy az előjegyzés nem igazoltatnék s kitöröltetik, kérdem ki lesz a tulajdonos? Felelet: senki! mert a bekeblezett tulajdonos jogát az előjegyzés megszüntette, utóbbi pedig kitöröltetett. Az előadottakból következik, hogy elfogadásával azon elvnek, miszerint „az előjegyzés által már átszáll a tulajdonjog" (noha feltételesen) oda jutunk, hogy megtörténhetik, miszerint egy birtoktestnek egyszerre vagy két tulajdonosa vagy egy sem lenne. Végre megkísérlem bebizonyitani, hogy nem is „szünetelhet" az előjegyzés hatálya alatt a bekeblezett tulajdonos joga; mert ha szüneteíne: ugy a bekeblezett tulajdonos ellen, az előjegyzés hatályának tartama alatt jogok nem lennének érvényesíthetők s az ily kérelmet egyszerűen visszautasítani kellene. Már pedig a telekkönyvi rendtartás értelmében, annak hatálya alatt harmadik s/.emélyek az előjegyzés igazolatától függő megszorítással nem csak előjegyzést, de bekeblezést is nyerhetnek. — Tehát a bdkeblezett tulajdonos ebbeli joga nem „szünetelhet" hanem valósággal fennáll, csakhogy értéke és nem fennállása egy más körülménytől van függővé téve. (Az igazolástól) Ezekből folyólag, miután az előjegyzett tulajdonos az előjegyzés által a tulajdonjogot meg nem szerezheti A két ünnep összejövetele miatt lapunk köv. száma július 5-kén fog megjelenni. 48