Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 48. szám - Van-e az előjegyzett tulajdonosnak is joga a birtok átadása iránt tulajdonkeresetet indítani?

190 hanem ez továbbra is addig, mig amaz igazoltatik, a bekebelezett tulajdonost illetheti csak, — az azzal járó jogokat teljesen nem is gyakorolhatja s igy neki a birtok átadása iránti tulajdoni keresetre sincs joga. Jogeset. Az értékpapírok sem valóságos vétel, sem tényleges eladás tárgyát nem képezvén, hanem azokkal csak [ogadásszerü tőzsde üzérkedés gyakoroltatván, — ilynemű üzérkedések, a felmerült árkülönbözet s kamatainak per utoni követelésére fel nem jogosítanak. A ,F r a n k o' — Magyar bank — A d I e r Gyula e. 1875. évi májusban '2291 ft. börze árkülönbözet! tartozás fizetésére a bpesti tsz ék előtt pert inditott, melynek befejeztével A tszék 1877. jun. 19. — 21045. sz. a. felperest keresetbvel elutasította s 100 ft. perköltségben marasztalta „mert felperes keresete jogalapját képe/.IS azon tényállítását, hogy alperes megrendelésére és számlájára az A könyvkivonati értékpapírokat vásárolta s megbizásából részére kezelte, — alperesnek azon beismerésével kívánja igazolni, hogy alperes elleniratilag beismeré mikép felperessel azokra u. n. ,depot' egy részére pedig ,report' ügyletet kötött; „Azonban ezen alperesi beismerés felperesi kereset alapját képező ténybeli állitás beismerését nem foglalja magában, mert alperes azon ügyleteket, melyeket felperessel megkötőiteknek lenni beismert, beismerésében természetökre nézve is tüzetesen körvonalozta. És ezen beismerése szerint értékpapírok tényleges vásárlása s kezelése nem történt, hanem az ügylet véglebonyolitása a különbözetnek egyik vagy másik általi megtérítésében feküdt. „Minthogy felperes nem tagadta, hogy alperes azon időben, melyről az A tételei szólnak, kereskedő nem volt, s igy az A könyvkivonat ellene fél bizonyítékot nem képezvén, annak kiegészítésére póteskü nem ítélhető; más bizonyítékot pedig sem a megrendelésre, sem a vásárlás tényleg lett megtörténtére — és ebből kifolyólag arranézve, hogy a megrendelt, s vásárolt értékpapírokat alperes megbízásából kezelte, fel nem hozott; mert a főesküt nem is szövegezte, de azon körülmény, melyre kínál tátott, a kereset alapját képező ténybeli állításainak egyikét sem foglalja magában, s igy felperes keresete alapját épen semmivel sem igazolta; — ugyanazért elutasítandó volt. „Alperes is viszonkeresetóvel elutasítandó, mert azt a ,depot' és .report' ügyletből származtatja, az pedig elbirálás tárgyát nem képezte." A k ír. tábla 1878. jan. 7. — 46439. sz. a. a tszék Ítéletét hhagyta; „tekintve, hogy a peres felek közt fenforgó ügylet, —- képezzen az akár ,Depot' akár ,tleport, ügyletet, — minden kétségen kivül oly természetű összeköttetés volt, a melyben az értékpapírok kezelője egyedül a rendelkezése alá bocsátott tőkékből, vagy magokból a^ értékpapírokból fedethette az árfolyam esetleges csökkenésénél felmerült veszteségeit, — de a végleges elárusitásnál mutatkozó kölönbözeteket, a mennyiben arra külön fedezettel nem birt, köztörvényi uton követelni jogositva nincs; — minélfogva felperes helyesen lett elutasitva. Alegf. ítélőszék a kir. tábla ítéletét helybenhagyta; „mert a keresethez mellékelt A könyvkivonat, ugy az alperesi csatolmányok azt tanusitják, hogy peres felek kőzött az A számlában felsorolt értékpapírok iránt sem valóságos vétel, sem tényleges eladás nem létesült, hanem a felek fogadásszerű tőzsde kötésekkel üzérkedtek; ilynemű üzérkedések pedig, — az abból felmerült árkülönbözet s kamatainak per utoni követelésére felperest fel nem jogositják. „Ezen s az első bíróság által felhozott okokból keresetével felperes helyesen lett elutasitva." (1878. május 29. - 4708. sz. a.) Jogeset. A budai császár fürdő bérlete. A bérlet felbontására, a bérlöt terhelő mulasztás alapján törvényes ok fen nem íorog, ha az a bérleti javak szerződésileg szabályozott leltározása s becsléséhez maga részéről szakértőket nem is nevezeti volna ki, e nélkül az bírói uton eszközölhető levén • vagy ha nevezett ugyan szakértőket, de ezek munkájukat be nem fejezhették, mert a leltározásnál oly kérdések merültek fel, melyek előzetes birói megoldást szükségeltek : hanem csak az szolgálhal a felbontásra jogos alapul, ha a bérlő az ily módon megállapított a szerződésből kifolyó kötele zettségét megsértene, teljesíteni elmulasztaná. Vas Elizeus perjel bérbeadó — Simonyi Simon haszonbérlő ellen a császárfürdői 187 7. mart. 3. keletkezett haszonbérleti szerződés felbontására a bpesti V. ker. jbirósághoz keresetet adott be. A jbiróság 1 ^78. jan. 31. — 5201 sz. Ítéletével kimondotta, mikép azon haszonbérleti szerződés bíróilag hatályonkivül helyeztetik s köteles alperes a bérletet az ítélet jogerőre emelkedésétől számitan ló 1"> nap alatt elhagyni. A perköltségek felek között költsönösen megszüntetnek, felperesi ügyvéd munkadija és költsége 120 ft, alperesi ügyvédé 60 ftbau ál'apittatik meg saját feleik irányában. Indokok. A alatti szerződés 1 pontjában kiköttetett, hogy a fürdőhöz tartozó épületek, fürdők, szobák, valamint a felszerelvények és ingók az azoknak becsértékét feltüntető leltárba közösen alakítandó bizottság által felveendők, s hogy ezen leltár a szerződés kiegészítő részét képezendi, si<> y ezen leltár oly lényeges, hogy anélkül a szerződés teljesnek nem is tekinthető. Hogy a leltár a szerződésnek ily kiegészitő részét képezi, elismertetik alperes részéről is az által, hogy ó a bérletet szerződés szerüleg átvettnek mai napig sem tekinti, épen azért, mert a kérdéses leltár elkészítve s a bérlet ennek alapján átadva nem lett. Alperes a leltár el nem készülte indokául azt hozta fel, kogy felperes szerzet a bérlet tárgyát képező fürdőt az A alatti szerint kikötött jó állapotban átadni képes nem levén, a leltár egyáltalában el nem készíthető; tekintve azonban, hogy a tárgyalás folyama alatt elismertetett alperes részről, hogy a szerződésszerű leltár elkészitésére szakértőt kinevezett s hogy az L. és M. alatti leltárt azon okból nem fogadta el alperes, mert az nem a szerződés szerint készült; ez által megdöntetik azon állítása, hogy az A alatti szerződésben kikötött leltár elkészitése, a fürdőnek rosz állapotbani létele által akadályoztatik, sőt lehetetlenné tétetik. A keresethez B és C. alatt mellékelt okmányokból kitűnik, hogy felperes az alperest midőn ő az L. és M. alatti leltárt magára köte-