Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 39. szám - A "Haza-Tisza"-féle jogeset. 2. r.

Budapest, 1878. péntek, május 24. 39. szám. Huszadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSAMOK. Tartalom: Haza-Tisza jogeset. — Jogeset: a posta felelősége. — Semmit, döntvények. — Gondnoksági stb. rend. \ A ,Haza-Tisza£-í'éIe jogeset. Y (Vége.) „Az első' bíróság Ítéletének indokolását következőleg fejezte be." „Azon állítás, hogy a biztosítottak koczkázatát a viszonbizt. szerződés folytán már többé nem a ,H a z a' hanem a ,Tiza' viseli, minden alap nélküli, mert a beált haláleset vagy túlélés folytán nem az egyes biztosított, hanem a viszonbiz o-itott irányában váialta a /Tisza1 magára a fizetést, és pedig a viszonbizt. szerződés határozott tartalmaként akkép, hogy esetleg a ,Haza' tartozásai a ,Haza' ezen követeléseibe bizonyára beszámitatni fognának ; de egyébbként a viszonbiztositás természetéből is folyik (ha ennek a szerződésben többszörösen kifejezés nem adatnék is), bogy a viszonbiztositó csak a viszonbizt"SÍtottal áll jogviszonyban, hogy a viszonbiztositás nem a biztosított fedezésére és koczkázatára történik, melylyel a biztositónak rendelkeznie s melyet a biztositónak minden körülményekben viselnie kell, hanem a viszonbiztositó elválalt koczkázatának könnyítésére s beálló fizetésének fedezetére." „Világos tehát ezekből, hogy a ,Haza5 a törvényben előirt díjtartalékkal többé nem bír, nem követelheti tehát jogszerűen a fent levont törvényes jogosultság hiányában biztosítottjaitól, hogy ezek vele a szerződést folytassák; hogy a dijakat ezentúl is mindaddig mig az ügylet szerződés szerint véget ér, neki fizessék; — holott általa — törvényszegése által — a szerződési liquid követelések kielégítése is a legbizonytalanabb esélyeknek kitéve marad; következik továbbá még a mondottakból, hogy valamint a felszámolás s viszonbiztositás tényéből magából még nem származott, volna a biztosítottaknak azon joga, hogy a szerződési viszony érvénytelenítését kérhessék, ha a ,H az a' minden egyébb vagyonát (ha ilyen lenne) átruházta volna is a ,Tiszára' viszonbiztositás értékéül, de a díjtartalékot megtartotta volna; ugy másrészről a biztosítottak ezen jogot minden esetben igényelhetik, ha a ,H a z a'különben még elegendő reális vagyonnal bírna is, mihelyt a törvényes díjtartalékot rendelkezése alól kibocsátotta, vagy az adott esetben a 456. §. ellenére oly viszonbizt. szerződésbe fektette, mely a díjtartalékot nem helyettesitheti. „Azon további kérdésre nézve: hogy mit keljen a kérdéses jogsértés további jogkövetkezményéül kimondani — az 506. s 486. §§-szabnak irányt." „Miután fenforgó eset az 505. §. esetei közzé nem tartozik, kétségtelen hogy a 436. §. utolsó bekezdése nyer alkalmazást, mely szerint, ha a szerződés érvénytelenségét a biztosító idézte elő, a dijt vissza nem tarthatja — tehát köteles visszafizetni — se mellett biztosítottat kármentesíteni." „Hogy a biztosító nincs s nem lehet azon helyzetben, tekintettel a díjhátralék képződésének mathematikai kiszámításán alapuló módjára s a tényleges, viselt koczkázat értékére, valamint az administrativ szükséges kiadásokra — miszerint ez alapból a befizetett dijak egész összegét visszafizethesse, — ez igen természetes." „De mig egyrészről a biztosító nemcsak a díjtartalék erejéig, hanem egész vagyonával felelős a fizetésért; és különben az, hogy valaki igy vagy ugy nem tehet eleget vagyonával kötelezettségének, — a marasztalásra nézve nem lehet szabályozó: addig másrészt az is tekintetbe veendő, hogy a biztosított (kinek a biztosító jelen esetben még kártérítéssel is tartozik) — csak a befizetett dijak birtokában lehet azon helyzetben, hogy a már megkezdett biztosítást más biztositóval károsodás nélkül tovább folytathassa; mert a haladó évek, s ezekkel fokozottabb koczkázat folytán, mind inkább súlyosabbakká válnak reá a biztosítás feltételei; tekintetbe veendő továbbá még az is, hogy egészen hason jogkövetkezmény éri viszont a biztosítottat, ha a szerződés érvénytelenítését ő okozza p. o. a díjfizetés elmulasztásnál összes befizetett dijait elveszti — ezek a biztosító vagyonába olvadnak s ilyenkor a biztosított szintén nem követelheti, hogy neki valamely rész visszaadatassék, — A kereshetőség s követelés valódisága, mennyisége e. kifogások, szemben a valódiaknak beismert A. J—P. okmányokkal, figyelembe vehetők nem voltak." A kir. tábla 1878. febr. 5. — 265. sz. a. az első bir. Ítéletet a szerződés érvénytelenítésére s 268 frt8 ! kr. megítélésére nézve hhagyta oly módosítással, mikép abba felperes által alperestől a bizt. kötvény zálogba adásával felvett kölcsön beszámítható; egyebekben felperest keresetével elutasította. Indokok: „Felperes a bizt. szerződést érvénytelennek kimondatni kéri, mert alperes felszámolását elhatározván, egyúttal vagyonát a /Tiszára' átruházta, s ez által bizt. ügyletekre képtelenné vált." „A mi a felszámolás elhatározását illeti, miután az a feloszlással egy értelműnek nem vehető, s alperes azáltal jogilag létezni meg nem szűnt, — magában nem szolgálhat indokul a felperes egy oldalú kérelmére az érvénytelenitésre. Ellenben a ,Tiszával' kötött bizt, szerződésből világosan kitűnvén, hogy alperes összes díjtartalékát, mely a biztosítottak követelései kielégítésére szolgálna, a ,T iszára'átruházta: ezen lényeges változás folytán, akár tekintessék azon szerződés viszonbiztosirásnak akár egyesülésnek — felperest, az első bir. indokaiból, nem lehet arra kötelezni, hogy a bizt. szerződést tovább is fentartsa." „De másrészt alperes sem kötelezhető, hogy az összes befizetett d i j a k a t vi s sza f i z es s e." „Mert a keresk. t. 50(i. (illetve 486. §.) azt rendeli, hogy a mennyiben a bizt. szerződés érvénytelenségét vagy megszüntetését a biztosított okozta, a fizetett dija39