Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 37. szám - Néhány szó a kir. jbiróságok kimutatásairól

147 harmadik, de nem is peres fél jogorvoslattal megtámadni hivatva és jogosítva nem volt." (1873. május 2. — 7189. sz. a.) A biztosító intézel állal ügynökének tett pénzbeli előlegezés egyátalán nem képez kereskedelmi ügyletet, mely a kereskedelmi illetékességet megállapíthatná. A ,Pesti biztosító intézet1 bej. czég — Schön Arnold s.-a.-újhelyi lakos (az intézet ügynöke) ellen 1878. febr. 12. a bpesti V. k e r. járás mint keres k. bír ósághoz .180 frt fizetésére keresetlevelet adott be — mert alperes mint ügynök A. könvvkivonat szerint előlegül l8ü frtot vett fel s azt vissza nem szolgáltatta. A jbirósg 1878. mart. 23. — 13479. sz. végzésé, vei kifogásolt keresk. illetékességét meg nem állapította. Felperes semm. panaszt adott be. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a biztositó intézet által ügynökének tett pénz előli gezés egyátalan nem képez a ker. tör. 258 — 259. §§. szerint megjelölt valamely keresk. ügyletet; söt maga a biztosítás is csak a biztositó fél irányában feltétlenül kereskedelmi ügylet. — A könyvkivonat pedig esetleg a helyi — nem azonban a tárgyi illetőség megállapítására szolgálhat alapul." (1878. május 8. — 8756. sz. a.) Seuimitöszt'ki döntvények. A felsőbb bíróság előadó bírójának értesítéséből álló s dijaztatni kivánt ügyvédi közbenjárás, szoros érlelembeni ügyvédi mukának nem tekintethetvén, arra az ügyvédi rendi. 58. §. második bekezdése alkalmazást nem nyerhet. Az ügyvédi jutalom iránti kereset egyezkedésre állapitatván, de ezen egyezkedésröli okirat fel nem mutatatván, — létrejötte helyének igazolására (elajánlott tanubizonyilásnak helye nem lehet Báró Staudach Adolf besti ügyvéd — Reisz Dávid debreczeni lakos e. 300 frt ügyvédi jutalom fizetésére a bpesti IV. ker. jbiróság előtt pert indított, — melyben a bíróság 1877. decz. 18. magát illetéktelennek mondotta ki — a perr. 30. §. alapján s mert jelen esetben az ügyv rendt. 58. §-sza nem alkalmazható. Felperes ügyvéd semm. panaszt adott be. A Semmitőszék azt elvetette; „mert felperes keresetét előleges egyezkedésre s nem díjjegyzékre alapította; minthogy azonban azon egyezkedésről szóló okiratot nem mutatott fel: az állítólagos létrejötte helyének beigazolása czéljából felajánlott tanubizonyitási eljárás megindításának, az ügyv. rendt. 54. §. utolsó bekezdése értelmében helye nem lehetett." „Felperes válaszában díjjegyzékét is bemutatta s esetleg az ebben felszámított összeg megitéltetését kérte." „Azonban eltekintve attól, mennyiben légyen a kereseti jogalap, az ellenfél tiltakozásával szemben, s az illetékesség elleni kifogások előterjesztése után megváltoztatható — a jbiróság illetősége az idézett rendt. 58. íjnál fogva sem volt megállapítható ;" „mert a dijaztatni kivánt munka főleg a felebbezési Ítélőszék előadó birájának állítólagos értesítéséből állott, melyért az összesen 173 frt 25 krra emelkedő díjjegyzékben kerek 100 frt számitatott fel; hasonló közbenjárás azonban szoros értelembeni ügyvédi munkának nem tekiutethetvén, arra az idézett rendtartás 58. §. második bekezdése alkalmazást nem nyerhet, hanem e helyett a perr. 30. §. átalános illetékességi szabálya szolgál mérvadóul, mely szerint személyes keresetekben a birói illetőség, alperes lakásához képest állapítandó meg." )1878. mart. 12. — 1123. sz. a.) Az ügyvéd kamirai választmány, a tagságdij követelését ügyésze által is érvényesilheli. A Szombathelyi Ug y v é d-k a ma r a nevében, ügyész Veghófer Titus — Kisfaludy Miklós ügyvéd e. 34 írt tagságdij megfizetésére a szombathelyi jbiróság előtt pert indított — melyben hozott határozat felebbeztetvén — A bpesti kir. tábla 1878. jan. 7-ki üléséből az iratokat hivatalbóli semmiség alapján felterjesztette; mert az 1874. 31. t. cz. 3J. §. szerint az ügyvédi kamara bíróságok előtt elnöke — s nem ügyésze által képviselhető. A Semmitőszék azokat oly kijelentéssel küldötte vissza; „miszerint abban, hogy nevezett kamara választmánya követelését rendes ügyésze által rendeli beköveteltetni, — az ügyv. rendt. 30. íj-szába — mely a kamarának a hatóságokkal való érintkezését s nem a tagsági dijak behajtásának módozatát állapítja meg, — ütköző s az eljárás hivatalbóü megsemmisítésére, törvényes okot szolgáltatható szabálytalanság nem észleltetett." (1878. mart. 12. - 1473. sz. a.) Abból hogy tárgyalásnál az illetőség kérdése az ügy érdemével összezavartatott, nem következik, hogy alperes a kellő időben előterjesztett illetőségi kifogásától elállott volna. Melcher Czeczilia — Grobsorian Jefta e. 518 frt 75 kr. iránt a módosi jbiróság előtt pert indított, mely azonban 1878. jan. 24. kelt végzésével kifogásolt illetőségét meg nem állapította, mert a kereset alapjául szolgáló kezességi okiratban, sem ezen jbiróság, sem a szabadon választandó biróság előtti sommás eljárás kikötve nincsen. Felperes semm. panaszszal élt. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a biróság a neheztelt végzésben felhozott okokból helyesen mondotta ki ez ügybeni illetéktelenségét ; abból pedig hogy az illetőség kérdése az ügy érdemével perrend ellenesen összezavartatott,nem következik, hogy alperes a kellő időben előterjesztett illetőség elleni kifogásától elállott volna." „Egyébbiránt a jbiróság utasittatik, hogy hasonló rendetlenségtől'*) jövőben óvakodjék, s különösen a perr. 117. §. rendelkezéséhez mindenben szorosan alkalmaskodjék." (1878. mart. 26. — 2801. sz. a.) *) A tárgyalást nem vezette a biró, hanem a szóváltásokat az ügyvédek tetszésök szerint iktatták be s azokban az illetőséget az ügyérdemmel összekeverték. 37*