Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)
1878 / 37. szám - Néhány szó a kir. jbiróságok kimutatásairól
148 Igazság ügy min. rendelet. A gondnokság alá helyezés, a kiskorúság meghosszabitása és az atyai hatalom megszüntetése kérdésében követendő bírósági eljárás tárgyában. (Folytatás.) 9. §. Az árvaszék a keresetlevél vétele utáni legrövidebb idő alatt, s mindenesetre a tárgyalás határuapja előtt, átiratilag értesiti a törvényszéket mindazon körülményekről, melyek a kérdéses ügyekben a birói elhatározásra befolyást gyakorolhatnak, s megje lőli azon bizonyítékokat is, melyekről az ügyre vonatkozólag tudomással bir, azokat pedig, a melyek nála léteznek, eredeti példányban a trrvényszékhez átteszi. Egyuttul értesiti az árvaszék a törvényszéket, hogy a kérelem beadására jogosított rokonok közül kik vannak életben, s ezeknek neve, holléte és rokonsági foka is megjelölendő. Azon esetben, ha az árvaszéknél létező iratok valamelyike a jelen rendelet 10. §-ban meghatározott intézkedés czéljából, az árszék által nem volva nélkülözhető: ennek az árvaszéki elnök által hitelesített másolata küldendő a törvényszékhez, s az eredeti példány a 10. §-bau meghatározott végzés hozatala után tétetik át. 10. §. Ha az árvaszék a keresetlevélben felhozott és igazolt, vagy ezeken fölül, gyámhatósági hivatása gyakorlatában a kiskorúra nézve egyébként tudomására jutott körülményekből, azon okok valamelyikének fennforgását valószínűnek látja, a melyek miatt az 1877. XX. t. cz. 8. §-a szerint a kiskorúság meghosszabbitandó, a mennyiben az ügynek előreláthatólag bonyolódott volta folytán attól tarthatna, hogy a kiskorú a kiskorúság meghosszabbítása iránti eljárásnak, a bíróság által jogérvényes ítélettel való befejezése előtt teljeskoruvá válhatik : jogában áll, a teljeskoruság ideiglenes felfüggesztését, — mindazonáltal a felek, vagy tanuk kihallgatása és a czélból foganatosítandó külön eljárás vagy tárgyalás nélkül — az esetben is elrendelni, ha ez a keresetlevélben nem is kéretett. A teljeskoruság ideiglenes felfüggesztése iránti kérdés, a kis- | koruság meghosszabbítása iránt a bíróságnál megindított eljárást nem függeszti fel és nem akadályozza. 11. §. A kiskorúság meghosszabbítása iránti tárgyalásnál, a jegyzőkönyvi eljárásra vonatkozó szabályok követendők. A tárgyalás mindazonáltal törvényszéki biró által vezetendő. A tárgyalást vezető biró köteles a felek szóváltásainak jegyzőkönyvbe vétele után, mindazon körülményekre nézve, melyek a tényállás teljes kiderítésére szükségesek, a felekhez pótkérdéseket intézni, és ezeket, valamint az ezekre adott feleleteket a jegyzőkönyvbe bejegyezni. 12. §. Ha a kérelmezőnek a kérelem előterjesztésére való jogosulatlansága, a tárgyalás folyamán derül ki, a tárgyalás vezetésével megbízott biró a további eljárást felfüggeszti, s az iratokat a törvényszéknek előterjesztvén, ez utóbbi — a mennyiben az említett eset csakugyan fennforog — a tárgyalást végleg megszünteti, s a kérelmezőt az addigi eljárás összes költségeiben elmarasztalja. 13. §. A 12. §-ban meghatározott eset kivételével — a törvényszék jogában áll a jegyzőkönyv befejezése után, ujabb körülményeknek kiderítését s ujabb bizonyítékok felvételét hivatalból elrendelni. Ezen póteljárás foganatositása után, a feleknek meghallgatása, a törvényszék belátása szerint elrendelhető vagy mellőzhető. 14. §. A kérelem érdeme fölött Ítélet hozandó. 15. §. A felebbvitelre nézve a törvénykezési eljárás erre vonatkozó intézkedései irányadók. A kiskorúság meghosszabbításának megszüntetése. 16. §. A kiskorúság meghosszabbításának megszüntetésére ugyanazon bíróság illetékes, a mely a meghosszabbítást elrendelte. 17. §. A kiskorúság meghosszabbításának megszüntetését a 2. §-ban meghatározott személyeken kivül, és ezekre vonatkozólag a 3. 4. és 5. §§. föltételei alatt — az is kérelmezheti, a kire nézve a kiskoraság meghosszabbítása elrendeltetett. Ez utóbbi esetben a kérelem szóval is előterjeszthető, mely esetben az elnök a kérelemnek jegyzőkönyvbe foglalására, egy birót biz meg. A kiskorú képviseletére a törvényszék által ügygondnok rendelendő, s a keresetlevél (7. §.) az ügygondnok által adandó be. 18. §. A további eljárásra és a perorvoslatokra vonatkozólag ezen rendeletnek 11. 15. §§. a jelen kereset tárgyának megfelelő értelemben alkalmazandók. 19. §. A meghosszabbított kiskorúság megszüntetésének hatálya, az ezt kimondó azon ittlétnek a kiskorúság alól felmentett részére eszközlött lézbesitését követő napon veszi kezdetét, a mely ellen a törvénykezési eljárásban meghatározott idő alatt perorvoslat vagy nem használtatott, vagy a mely további perorvoslattal meg nem támadható. Az atyai hatalom gyakorlatának megszüntetése. 20. §. Az atyai hatalom gyakorlatának megszüntetését kimondó azon gyámhatósági határozat érvénytelenítésére, mely ellen az 1877. XX. t. cz. 22. §. szerint a bírósági ut nyitva tartatott, — azon törvényszék illetékes, a melynek területén az atyai hatalom gyakorlatának megszüntetését első fokban megállapított gyámhatóság székhelye létez. 21. §. A kérelem, a gyámhatósági határozatban meg nem nyugvó atya által, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 hó alatt, azon családtag elleni keresetlevélben terjesztendő elő, a kinek kérelmére a gyámhatóság, — az atyai hatalom gyakorlatának megszüntetése iránti eljárást megindította. Ha pedig az atyai hatalom gyakorlatának megszüntetése iránti eljárás nem valamelyik családtag kérelmére — hanem az árvaszék által hivatalból indíttatott meg, — a keresetlevél az árvaszéki ügyész ellen intézendő. A később előterjesztett kérelem hivatalból utasítandó vissza. 22. §. A keresetlevélben megjelölendők mindazon körülmények, melyekkel a kérelmező indokolhatni véli: 1) hogy a gyámhatóság az atyai hatalom megszüntetését kimondó határozatának alapjául oly tényt fogadott el, a melylyel ezen következményt az 1877. XX. t. cz. 22. §. nem köti össze; vagy pedig: 2) hogy az 1877. XX. t. cz. 22. §. szerint megszüntetési okot képező, s a gyámhatósági határozat alapjául elfogadott körülmény nem forog fenn. 23. §. A kellő időben benyújtott kereset fölötti tárgyalásra határnap tűzendő ki, melyre az atyai hatalom gyakorlatától elmozdított atya, valamint azon családtag is, aki ellen a kereset intéztetett, illetőleg az árvaszéki ügyész (21. §.) továbbá az atya helyett a gyámnak vezetésével megbizott személy, úgyszintén a kiskorú gyermekek legközelebbi rokonai megidézendők. Az árvaszéki ügyész az esetben is megidézendő a tárgyalásra ha a kereset a 21. §. értelmében nem ő ellene intéztetett. (Folyt, köv.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTTÁN. Megjeleu e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt.. negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-uteza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, 1878. Nyomatott KOCSI SANDOR-nál muzeum-kőrút 10. sz,