Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 37. szám - Néhány szó a kir. jbiróságok kimutatásairól

146 előadva, azon óhajomnak adok kifejezést: vajha velem egyetértő kartársaim ez ügy szellőztetésébe bocsájtkozva, az illetékes hely figyelmét felébreszteni segitnének. Egy albiró. Kereskedelem jogi döntvények. Kétségtelen mikép a gépkereskedő üzletéhez a gépek bérbeadása is tartozik, miért ily ügylete kereskedelmi ügyletnek tekintendő. A kereskedői minőség meghatározására teljesen közönbös, váljon az illető egyedül saját személyében, — vagy másokkali társaságban foglalkozik e keresk. ügyletekkel. Kotzó Pál bej. gépkereskedö Bpe^ten, képviselve "Baloghy Ádám ügyvéd által Krausz Lajos bpesti kereskedő e. a bpesti v'á 11 ó mint keresk. t s z é k előtt 1S78. febr. 19. 659 frt 40 kr. fizetésére keresetet támasztott — azon alapon, mert tőle használatra kü'csün átvett különböző gépeket, nevezetesen egy 10 lóerejii gőzmozdonyt, egy nagyobb szivattyút, s a szükséges csőveket — s ezek kölcsönzéseért. ugy a vissza nem szolgáltatott tárgyak értékeért, továbbá a gép felállítás s mozgásba hozatal körüli fáradozásért, s a gép működése közben szükségesekké vált javítások költségei fejében A. a. számla szerint a kereseti összeggel adósa maradt. A kérdésbeni szivattyú a fővárost 1878. januárban fenyegető vizár veszély alkalmával, Pesten a belvárosban a csatorna kiszivattyúzására lett kikölcsönözve és felállítva. Alperes kifogásolta a bírói illetőséget; mert nem forog fenn keres, ügylet, miután valamely szivattyú kikölcsönzése, kijavítása, gépész közbejárása stb, olyannak nem tekinthető. — Felperes ex professo sem vizár-gátló sem szivattyús — s nem is állitja,hogy a tűzoltó parancsnokság utasítására ily gépeket készített s adott volna el. Es valamely rendes kereskedő üzlete folytatásához nem is tartozhatik a vizár meggátlása s a csatornák kiszivattyúzása. — De alperest a kereseti ügylet mint kereskedelmi nem is érintheti. Ha pedig azért pereltetik, mert a viszmentő bizottság tagja volt ő is, s ha való lenne is, hogy annak nevében felperesnél gépeket rendelt volna meg, — ez keresk. ügyletet nem képezhet, s abból hogy azon gép a régi posta-uteza elején szivattyúzott, neki sem haszna sem kára nem lehetett; az ily kiszivattyúzás s vizármentesités rendes keresk. foglalkozásához nem is tartozik. A keresk. tszék 1878. mart. 22. — 21133. sz. végzésével illetékességét megállapitotta; mert a közkereseti s betéti társaságok beltagjai a ker. tör. 3. §. szerint kereskedőknek levén tekintendők: alperesnek mint a Krausz Mayer bej. közkereseti társaság beltagjának kereskedői minősége elvitázhatlan. — Ehhez képest a kereseti ügylet alperest illetőleg a ker. tör. 260. §. de a 231. §. értelmében is keresk. ügyletet képez; miért is a ker. bíróság hatáskörébe tartozik. — Azon kérdés elbírálása: váljon alperes felperessel valóban szerződött-e? az ügy érdemére tartozik. (Elnök Tóth Elek; refer. J ó k ú ty.) Alperes ezen végzés e. semm. panaszt adott be, melyben különösen a végzés alapjául vett 3. §. magyarázatával foglalkozik; felhozván mikép azon §. szerint kereskedőnek az tekintendő, ki saját nevében keresk. ügyletekkel iparszerüleg foglalkozik; már pedig felperes is beismeri, hogy saját nevében nem visz ily üzletet. — Ha a 3. §. azt rendelné is, hogy a közkereseti társaság beltagjai kereskedőknek tekintendők, ennek csak az lehetne ért Íme, hogy a beltag csak beltagi minőségében kereskedő s csak ily minőségben kötött ügylet lehet kereskedelmi; mely esetben azonban maga a társaság perlendő. A 260. 2(31. §§. is inkább az illetéktelenségét indokolják, mert Krausz Mayer czég szeszgyára Kőbányán létezvén, lehetlen, hogy a Pesten kishid-utczánál a Schopperház előtti téren felállított szivattyúzó gép, a vizár alkalmával éjjel nappal Krausz Mayer üzlete rendes folytatása végett dolgozott volna. Az A. szám'a szerint sem tartozott az ügylet a keresk. üzlet rendes folytatásához, mert felemlíti, mikép azon időre midőn a fővárost vizár fenyegette, gőzgép kölcsönzési díj és szakférfi jutalma fejében követeltetnek dijak; — a főváro i tűzoltó parancsnok febr. 1. kelt felszólítására történtek javítások. — ((hát eltekintve attól, hogy nem ő hanem a fővárosi vizármentö bizottság rendelte el a belvárosi csatornák kiszivattyúzása végetti kereseti munkálatokat, — tehát azon esetre ha ő Kőbáuyán háza vizmentesitése czéljából rendelte volna is meg a szivattyú gépet — még akkor sem képezhetne az keresk. ügyletet. A Semmitőszék att elvetette; „mert felp- res — mint bej. gépkereskedőnek üzletéhez kétségtelenül tartozik a gépek bérbeadása is; az ehhez hasonló kérdésbeni ügylet tehát legalább felperes tekintetében keres, ügyletet képez." „Ez azonban a keres, bíróság tárgyi illetősének, alperes bej. kereskedő irányábani megállapítására a keres, eljár. rend. 5. §. 2. p. értelmében elegendő." „Végül alperes keres, minőségének meghatározására nézve teljesen közönbös: váljon foglalkozik-e keresk. ügyletekkel saját személyében egyedül, vagy mások társaságában, s használja e üzleti czégeként tulajdon, vagy pedig másnak nevét? miután ezek tekintetében a keres, törvény a közkereseti társaságok beltagjai s az egyes kereskedők közt nemcsak nem tesz különbséget, hanem alperesnek ellenkező érvelése a keresk. társaság fogalmával átalánosságban is ellenkizik." (1878. május 9. — 9083. sz. a.) A biztosítást elrendelő végzés érdeme elleni kifogással, — ugy alaki lekii< tétben ily végzés s foganatosítása elleni semm. panaszszal, csak a biztosítást szenvedő vagy azt kérelmező fél élhet s nem a későbbi foglaltató is. Krausz E. s társa czég javára — Behrenfeld Jónás e. 542 frt erejéig a bpesti váltó mint keresk. tszék által a biztosítás elrendeltetett (1878. febr. 13. — 12437. sz. a.) s az foganatosíttatott. Ezen végzés s eljárás ellen Bárányi s Grünfeld által semm. panasz adatott be, mely hivatalból visszautasittatott s ez ellen ismét semm. panasz használtatott. A Semmitőszék azt elvetette; „mert tekintve, hogy a törvény engedte jogorvoslatokkal, jelesül a biztosítást elrendelő végzés érdeme ellen, a perr. 341. §-ban engedett kifogással, és ezen végzés ugy a biztosítás foganatosítása ellen alaki tekintetben helyt fogható semm. panaszszal csak azon fél élhet, ki ellen a biztosítás elrendeltetett s foganatosíttatott, illetve ki annak elrendelését kérte. Panaszkodó Bárány s Grünfeld czég tehát, ki a jelen biztosítási ügyben ily viszony s minőségben nem áll, hanem mint későbbi foglaltató, egyedül az okból lép fel, mivel a megelőzőleg eszközölt jelen biztosítás által jogait kijádzva véli, — a°Krausz E. s társa czég részére hozott bizt. végzést és eljárást, mint