Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 31. szám

124 A polgári perek sorába tartozó, becsületsértést birság iránt indított ügyekben egyátalán helyt nem foghat oly birói intézkedés, me'y a marasztalt felet a birságnak, különben fog­ság büntetésre leendő átváltoztatásának terhe alatti fizetésére kötelezze. A Moravetz c. Pokorni Venczel-féle per­ben alperes jogérvényes Ítélettel, a/8 részben a kincstárt illető 20 frt becsületsértési birságban marasztaltatott, melynek behajtására intézett végrehajtás alkalmával al­peres neje tulajdoni igény keresetet adott be — és a fog­laltató felperes a tanuzás befejezte után az igényelt in­gókat a zár alól kibocsátotta. Ekkor az eljáró sz o br án czi j b i r ós ág 1877. sept. 7. — 6631. sz. a. végzést hozott, melyben meg­hagyta alperesnek, hogy a birságnak kincstárt illető 2/3­dát 8 nap alatt fizesse le, különben mint vagyonnal nem qiró irányában a birságolás fogság büntetésre változ­hattatok. Alperes semm. panaszára — A Semmitőszék a neheztelt végzést megsemmi­sítette (297. §. 1. p.) s a jbiróságot utasította, hogy az igény-kereset felett törvényszerű ujabb határozatot hozzon; „mert a perbevont foglaltató részéről a végr. jogá­tól való elállása iránt tett nyilatkozata, és az egyidejűleg előterjesztett abbeli helytelen kérelme folytán, miszerint az alapperben megítélt becsületsértési birság fogságra változtatassék, — a letárgyalt igény per feletti határo­zathozatal helyett, végrehajtást szenvedettet az állam­kincstárt illető birság 2/3 részének lefizetésére annak kü­lönben fogság büntetésre leendő átváltoztatása terhe alatt kötelezte; a mely intézkedés a polgári perek sorába tartozó becsületsértési birság iránt indított ügyekben, a perrend szabályai, a fenálló törvények s jelesül az 1874. decz. 7. — 19221. sz. igazs. min. rendelet szerint helyt egyátalában nem foghat." (1877. decz. 28. — 24364. sz. a.) A két rendbeli felperes mint örökös által indított két kü­lön kereset, a bíróság ált il egy perbe össze nem csatolható s egy Ítéletben el nem dönthető, midőn öröködési igényeik ellentéte­sek, még akkor sem, ha az egyik fél később a részéről folytá­tott eljárást beszüntetni kerté s a másik felperes ellenvégira­tilag befejezett peréhez csatlakozott. Özv. Körtvélyesy Mihályné mint kkoru gyermekei t. t. gyámja s érdektársai mint Iíörvélyesy Mhály utódai; továbbá Körtvélyesy János — mi­után együttesen perre lettek utasitva — özv. Kört­vélyesy Miklósné e. 1875. októberben 14705. és 14943. számok alatt két rendbeli külön keresetlevelet adtak be bizonyos ingatlanokra s ingókra vonatkozó örö­kösödés megállapítása végett — a debreczeni tör­vényszékhez. Ezen két ágon levő felperesek két rendbeli keresetük s perbeszédeik 1876. 8604. és 18929. sz. a. végzésekkel a tszék által egyesitettek s azután tanúság s észrevétele­zés tartatott — mik után a pertárgyalása befeztetvén —• a tszék 1877. aug. 1. — 8892. sz. a. mindkét ke­reset felett egy Ítéletben határozott, melyben kimondotta, hogy a kereseti ingatlanok egy részben az örökhagyó ősi vagyonát képezték, melyben az öröködés felpereseket s nem hátrahagyott özvegyét illeti; a többiben utóbbi há­zastársi örökösödését megállapította. Alperes semm. panaszára — A Semmitőszék a neheztelt ítéletet s a megelő­zőleg 1876. nov. 25. — 8C04. s 18929. sz. a. hozott vég­zésektől kezdve az egész közbeeső eljárást megsemmisí­tette (297. §. 1. p.) s a tszéket utasította, hogy mindenik perben az eljárást külön folytassa; „mert a két rendbeli felperes által indított két kü­lön kereset tárgya nem ugyanaz. Körvélyesy János, test­vérének néhai Körtvélyesy Miklósnak hagyatéka felére támaszt öröködési igényt; ellenben özv. Körtvélyesy Mihályné s társai annak összes hagyatékára nézve kizá­rólagos öröködési igónynyel lépnek fel." „E lényeges különbség miatt e két per, — ha áta­lában a perrendtartás szerint, rendes eljárásban a külön indított perek összecsatolása megengedhető volna is, — összecsatolható nem volt," „Az hogy Körtvélyesy János 15312. sz. beadványá­ban a maga részéről inditott perben a további eljárást megszüntetni kérte, és az özv. Körtvélyesy Mihályné s társai részéről inditott, s a kérvény beadásakor már ellen­végirattal befejezett peréhez csatlakozott, — az első bí­róságot az összecsatolásra nem jogosíthatta fel, mert az özv. K. Mihályné s társai részéről folyt itott perbeli kereseti kérelem, Körtvélyesy János külön igényét kizárván, — azon perben ezen felperes jogai iránt ítéletet hozni nem lehet." (1877. decz. 28. - 19652. sz. a.) — ACsemegi-féle aljaskodásokra,melyek­nek a,Hon' nyitotta meg hasábjait, legköze­lebb fogunk válaszolni; most csak azt je­gyezvén meg, mikép azokkal legkevésbé sincs czáfolva azon állítás, hogy Csemegi nem érdemes, nem méltóaCuriának vala­mely kitűnőbb helyére — a mit majd ada­tokkal fogunk il 1 u s t r á In i.*) Áthelyezések: Garay Dezső budapesti e. f. törvényszéki biró a pestvidéki törvényszékhez eddigi birói minőségében, hivatal­ból ; S c h i k i c h Péter csáktornyai járásbiró a komáromi törvény­székhez biró minőségben hivatalból; P h 1 e p s Frigyes erzsébet­városi törvényszéki biró a nagy szebeni törvényszékhez, eddigi bi­rói minőségében, saját kérelmére; Szomor Imre békés-gyulai törvényszéki biró a nagy-kikindai, és U r b á n Adolf nagy-kikindai törvényszéki biró a békés-gyulai törvényszékhez, eddigi birói minő­ségben hivatalból; S ko f f János budapesti VIII. ker. járásbiró a IV. ker. járásbírósághoz, eddigi járásbirói minőségében hivatalból; és Czekelius Marczell kis-mártoni járásbirósági albiró a buda­pesti I—III. ker. járásbírósághoz, eddigi albirói minőségében, saját kérelmére; Thuránszky Miklós temesvári törvényszéki aljegyző a lippai járásbírósághoz. *) Egy szaklapunk ,orvtámadásnak' nevezi a Cs. ellen irt czikket, mivel névtelenül jelent meg; tehát elí'eledé, mikép a szer­kesztő minden czikkért felelős? — Undorral pedig inkább azon la­poktól kellenék elfordulni, melyek a szolgaiság miatt valamely co • dex bírálatánál tovább menni nem mernek. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTYÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 írt., félévre 4 frt. negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-utcza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, Nyomatott 1878. KOCSI SÁNDOR-nál ország-út 39.

Next

/
Oldalképek
Tartalom