Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 32. szám - A szegedi ügyvédi Kamara 1877. évrőli jelentése. 1. r.

Budapest, 1878. kedd, april 30. 32. szám. Huszadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Szegedi ügvédi kamara 1877-iki jelentése. — Keresk. döntv. — Semmit, döntv. A szegedi ügyvédi Kamara 1817. évröli jelentése. Ezen nagy érdekű jelentés mindenekelőtt a kamara beléletére vonatkozó adatokat terjeszti elő, melyek szerint ahhoz a lefolyt évben összesen 885 beadvány érkezett — s ezek közt ügyvéd felvételi: 26 — ügyvédjelölti: 13 s egyebek u. m. megkeresések, jelentések rendeletek stb. 573 — fegyelmi ügyekben pedig 273 és ezek közt 62 panasz. Ügyvéd 25 vétetett fel — egy lett elutasítva. Ez szerint mig 1876. végén 174 ügyvéd volt bejegyezve — 1877-ben 199 ig szaporodtak. — Ezek közül 4 lemon­dott, 5 elhalt, és 2 elköltözött Maradt 188 ügyvéd. Ügyvédjelölt 13 vétetett fel. Elköltözött 12 — ügy­védi lajstromba felvétetett 12. Az év végén volt: 49. Pártoló ügyvédül 19 rendeltetett ki: ' A 41 ügyvéd e. intézett 62 fegyelmi panasz közül beszüntettetett illetéktelenségből : l'J — tényálladék hiányból: 14 — tszékhez áttétetett ü — rendreutasitás volt 3 — vizsgálat 10 — függőben maradt: 13. A kamara 3 köz- és 34 választmányi ülést tartott. Ezen ügy kimutatás után áttér a kamara szel­lemi munkálkodásának ecsetelésére; 2. Az ügy­védség — 3. Az igazságszolgáltatás terén szer­zett tapasztalatok előadására. Az elsőre nézve következő nagy figyelmet ér­demlő nyilatkozatokat tartalmaz : Kamaránk beléletét statisztikailag föltüntetvén, át­térünk azon szellemi munkálkodás ecsetelésére, melyet kamaránk a lefolyt évben kifejtett. Fájdalommal kell jelentenünk, hogy e téren nem mutathatunk föl oly eredményt, amilyet fölmutatni sze­retnénk s amilyenre kamaránk már lényénél fogva hi­vatva volna. K sajnálatra méltó körülményt azonban ne tulajdo­nítsa nagyméltóságod annak, mintha kamaránk az igaz­ságügy érdekei iránt közönyösséggel viseltetnék, avagy tagjaiban a munkaösztön és munkaszeretet hiányoznék ; mert megnyugvással konstatáljuk, hogy mig egyrészről kamaránk minden tagja részéről hazánk jogszolgáltatási érdekei iránt kellő és fokozódó érdekeltséget tapaszta­lunk, addig másrészről, ha nagyméltóságod benünket munkára hi föl, még magánérdekeink rovására sem kí­mélünk sem időt, sem fáradságot. Ha leplezetlenül akarjuk föltárni annak okát, hogy kamaránk e téren a lefolyt évről eredményt nem mutat­hat föl, és ezt mindenesetre igy kell föltárnunk, akkor kénytelenek vagyunk kinyilatkoztatni, hogy e Hirül­ménynek oka kamaránk körén kivül esik s abban áll, hogy nagyméltóságod benünket munkára föl sem hiv, amennyiben pedig egyes esetekben munkára folhivatunk, vagy fölliivás nélkül munkálkodunk, ennek eredménye semmi figyelemben nem részi síd. Már tavali jelentésünkben panaszként hoztuk föl, hogy az egyes törvényjavaslatok, melyek az igazságszol­gáltatás körébe vágnak, véleményadás végett az ügy­védi kamarákkal nem közöltetnek. Ilyenül tüntettük föl a már hatályba lépett törvényt a gyámságról és gond­nokságról, mely daczára annak, hogy egy egész magán­jogi intézményt kodifikál, az ügyvédi kamarákkal sem a törvényhozás elé történt beterjesztése előtt, sem azután nem közöltetett. Ilyenül tüntetjük föl ezúttal az 1877. évi 22. tör­vényczikket, mely a kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról intézkedik s mely daczára annak, hogy a tör­vénykezési eljárásban egy egészen uj elveken alapuló mo­dus procedendit honosit meg, az ügyvédi kamarák véle­ményének meghallgatása nélkül lön a törvényhozás elé vive, érvénybe és hatályba léptetve. Lehetetlen ezúttal sérelemként föl nem említenünk nagyméltóságod azon eljárását, miszerint a polgári tör­vénykezési rendtartásról készített törvényjavaslatot is csak akkor küldötte le hozzánk, a midőn azt már előző­leg a képviselőház elé ter jesztette Mi daczára annak, hogy nagyméltóságod bennünket a törvényjavaslat fölötti ész­revételezésre föl sem hitt s daczára annak, hogy a tör­vényjavaslat fölötti észrevételezés ezúttal már a törvény­hozási faktorok kezében van, meg fogjuk tenni arra ér­demleges észrevételeinket s azokat föl fogjuk terjeszteni azon helyre, hol azok érvényre melése tekintetében még reményünk lehet. Mi ugy vagyunk meggyőződve, hogy az ügyvédi kamarák azáltal, hogy tagjaik fölött a fegyelmi bíróságot az ügyvédi rendtartás által meglehetősen szűkre vont korlátok közt gyakorolják, tagjaikat nyilvántartják, ezekre az évi tagdijat kivetik és behajtják,föladatukat ko­ránsem merítették ki. Meggyőződésünk szerint fő, leg­szebb és legnemesebb föladatuk : a jogszolgáltatás körébe eső kormányi és törvényhozási intézkedések tekintetében véleményezni, eltekintve egyebektol már csak azért is, mert a törvényben kifejezett ál'ami akarat csak ugy nyer teljes akaltnazhatóságot, bensőleg biztositott kivihetősé­get, ha az az állami szempontokon kivül még a helyi ér­dekek és viszonyok szempontjából is bírálat alá vétetik, mely bírálat gyakorlására első sorban az ügyvédi kama­rák hivatvák. így lévén meggyőződve az ügyvédi kamarák hiva­tásáról és föladatáról, megbocsásson nagymélióságod, de kénytelenek vagyunk kijelenteni, h"gy mi a föntebb jelzett s irányunkban évi jelentéseinkben kifejtett pana­szaink daczára következetesen folytatott eljárásban a ka­marai intézmény oly mérvű kicsinylését, sőt semmibe­vételét látjuk kifejezve, mely semmiesetre sem alkalmas 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom