Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)
1878 / 32. szám - A szegedi ügyvédi Kamara 1877. évrőli jelentése. 1. r.
Budapest, 1878. kedd, april 30. 32. szám. Huszadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Szegedi ügvédi kamara 1877-iki jelentése. — Keresk. döntv. — Semmit, döntv. A szegedi ügyvédi Kamara 1817. évröli jelentése. Ezen nagy érdekű jelentés mindenekelőtt a kamara beléletére vonatkozó adatokat terjeszti elő, melyek szerint ahhoz a lefolyt évben összesen 885 beadvány érkezett — s ezek közt ügyvéd felvételi: 26 — ügyvédjelölti: 13 s egyebek u. m. megkeresések, jelentések rendeletek stb. 573 — fegyelmi ügyekben pedig 273 és ezek közt 62 panasz. Ügyvéd 25 vétetett fel — egy lett elutasítva. Ez szerint mig 1876. végén 174 ügyvéd volt bejegyezve — 1877-ben 199 ig szaporodtak. — Ezek közül 4 lemondott, 5 elhalt, és 2 elköltözött Maradt 188 ügyvéd. Ügyvédjelölt 13 vétetett fel. Elköltözött 12 — ügyvédi lajstromba felvétetett 12. Az év végén volt: 49. Pártoló ügyvédül 19 rendeltetett ki: ' A 41 ügyvéd e. intézett 62 fegyelmi panasz közül beszüntettetett illetéktelenségből : l'J — tényálladék hiányból: 14 — tszékhez áttétetett ü — rendreutasitás volt 3 — vizsgálat 10 — függőben maradt: 13. A kamara 3 köz- és 34 választmányi ülést tartott. Ezen ügy kimutatás után áttér a kamara szellemi munkálkodásának ecsetelésére; 2. Az ügyvédség — 3. Az igazságszolgáltatás terén szerzett tapasztalatok előadására. Az elsőre nézve következő nagy figyelmet érdemlő nyilatkozatokat tartalmaz : Kamaránk beléletét statisztikailag föltüntetvén, áttérünk azon szellemi munkálkodás ecsetelésére, melyet kamaránk a lefolyt évben kifejtett. Fájdalommal kell jelentenünk, hogy e téren nem mutathatunk föl oly eredményt, amilyet fölmutatni szeretnénk s amilyenre kamaránk már lényénél fogva hivatva volna. K sajnálatra méltó körülményt azonban ne tulajdonítsa nagyméltóságod annak, mintha kamaránk az igazságügy érdekei iránt közönyösséggel viseltetnék, avagy tagjaiban a munkaösztön és munkaszeretet hiányoznék ; mert megnyugvással konstatáljuk, hogy mig egyrészről kamaránk minden tagja részéről hazánk jogszolgáltatási érdekei iránt kellő és fokozódó érdekeltséget tapasztalunk, addig másrészről, ha nagyméltóságod benünket munkára hi föl, még magánérdekeink rovására sem kímélünk sem időt, sem fáradságot. Ha leplezetlenül akarjuk föltárni annak okát, hogy kamaránk e téren a lefolyt évről eredményt nem mutathat föl, és ezt mindenesetre igy kell föltárnunk, akkor kénytelenek vagyunk kinyilatkoztatni, hogy e Hirülménynek oka kamaránk körén kivül esik s abban áll, hogy nagyméltóságod benünket munkára föl sem hiv, amennyiben pedig egyes esetekben munkára folhivatunk, vagy fölliivás nélkül munkálkodunk, ennek eredménye semmi figyelemben nem részi síd. Már tavali jelentésünkben panaszként hoztuk föl, hogy az egyes törvényjavaslatok, melyek az igazságszolgáltatás körébe vágnak, véleményadás végett az ügyvédi kamarákkal nem közöltetnek. Ilyenül tüntettük föl a már hatályba lépett törvényt a gyámságról és gondnokságról, mely daczára annak, hogy egy egész magánjogi intézményt kodifikál, az ügyvédi kamarákkal sem a törvényhozás elé történt beterjesztése előtt, sem azután nem közöltetett. Ilyenül tüntetjük föl ezúttal az 1877. évi 22. törvényczikket, mely a kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról intézkedik s mely daczára annak, hogy a törvénykezési eljárásban egy egészen uj elveken alapuló modus procedendit honosit meg, az ügyvédi kamarák véleményének meghallgatása nélkül lön a törvényhozás elé vive, érvénybe és hatályba léptetve. Lehetetlen ezúttal sérelemként föl nem említenünk nagyméltóságod azon eljárását, miszerint a polgári törvénykezési rendtartásról készített törvényjavaslatot is csak akkor küldötte le hozzánk, a midőn azt már előzőleg a képviselőház elé ter jesztette Mi daczára annak, hogy nagyméltóságod bennünket a törvényjavaslat fölötti észrevételezésre föl sem hitt s daczára annak, hogy a törvényjavaslat fölötti észrevételezés ezúttal már a törvényhozási faktorok kezében van, meg fogjuk tenni arra érdemleges észrevételeinket s azokat föl fogjuk terjeszteni azon helyre, hol azok érvényre melése tekintetében még reményünk lehet. Mi ugy vagyunk meggyőződve, hogy az ügyvédi kamarák azáltal, hogy tagjaik fölött a fegyelmi bíróságot az ügyvédi rendtartás által meglehetősen szűkre vont korlátok közt gyakorolják, tagjaikat nyilvántartják, ezekre az évi tagdijat kivetik és behajtják,föladatukat koránsem merítették ki. Meggyőződésünk szerint fő, legszebb és legnemesebb föladatuk : a jogszolgáltatás körébe eső kormányi és törvényhozási intézkedések tekintetében véleményezni, eltekintve egyebektol már csak azért is, mert a törvényben kifejezett ál'ami akarat csak ugy nyer teljes akaltnazhatóságot, bensőleg biztositott kivihetőséget, ha az az állami szempontokon kivül még a helyi érdekek és viszonyok szempontjából is bírálat alá vétetik, mely bírálat gyakorlására első sorban az ügyvédi kamarák hivatvák. így lévén meggyőződve az ügyvédi kamarák hivatásáról és föladatáról, megbocsásson nagymélióságod, de kénytelenek vagyunk kijelenteni, h"gy mi a föntebb jelzett s irányunkban évi jelentéseinkben kifejtett panaszaink daczára következetesen folytatott eljárásban a kamarai intézmény oly mérvű kicsinylését, sőt semmibevételét látjuk kifejezve, mely semmiesetre sem alkalmas 32