Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)
1878 / 31. szám
123 szándókával lön a kereseti követelésről kiállítva, s felperes részéről átvéve, hogy a váltó átvétele által, eme követelés kifizetettnek tekintessék; ez azonban alperes részéről bizonyítva nincs." „Miután azonban felperesi követelésről egy alperes által elfogadott váltó van felperes birtokában, — alperes csak ezen váltó visszaadása mellett kötelezhető a fizetésre, — miért is stb. stb."i.(1878. marczius 11. — 159. sz. a.) Biztosítási ügyleteknél azon szabály, mikép a biztosítás érvénye^ a díj megtörtént kifizetésétói feltéleleztetik, — nem érvényesíthető, míg a biztosítási kötvény nincs kiállítva; és igy a biztosító társulat a kár megtérítésére kötelezendő, ha a kötvény késői kiállítása okozza, miszerint a dij csak a káreset után fizetclhetelt ki. Lang Salamon — ,NorthBritsh and Mercantile' tűzkár bizt. társulat e. 538 frt fizetésére 1877. april 25. abpesti keresk. tszék előtt pert indított. A keresk. tszék 1877. aug. 24. — 70136. sz. asz. a. alperest a keresetben, kamatokban s 57 frt perköltségben elmarasztalta; „mert alperes beismeri, hogy a kereset alapját képező bizt. szerződés akkor, midőn felperes az ajánlatot tette, alperes pedig azt elfogadta, s a kötvényt kiállította, — midőn tehát a felek megegyező akarat nyilvánítása találkozott, a bizt. szerződés érvényesen létrejött. — Ezen érvényesen létrejött szerződésben a biztosítás kezdete 1877. mart. 18. déli órája, vagy is azon időpont is meghatároztatott, a melytől kezdve a biztosító a veszélyt viselni tartozik." „Az átal. feltételek 4. §. szerint a szerződés életbelépte a dij fizetésétől tétetett függővé; az az a különben perfect szerződés hatályát veszti, ha a dij fizetés elmulasztatik. — A szerződés ezen feloldó feltétele folytán, a szerződés kétségtelenül hatálytalanná válik, de csak azon esetre, ha a biztosított a dij lehetséges és tartozott fizetését elmulasztotta. — Jelen esetben azonban felperes részerői ily mulasztás elő nem fordult; mert míg egyrészről áll az, hogy a biztosító a dij fizetése nélkül a kötvényt kiszolgáltatni nem tartozik: addig másrészről kétségtelen, hogy a biztosított biztosítási diját, melynek nagyságáról abárcza kézhezvételéig rendszerint tudomással nem is bir — a kötvény kiszolgáltatásáig kifizetni nem tartozik: miből önkényt következik, hogy a díj fizetésnek s a kötvény kiszolgáltatásának — ha csak a ker. tor. 473. §. utolsó pontjának esete elő nem áll, — egy időre kell összeesni, — egyszerre (Zug um Zug) kell történnie. — Alperes azonban 3. sz. okmányával maga igazolja, hogy a kötvény, mely a kérdéses feltételt magában foglalta, 1877. mart. *25-kén bekövetkezett tüzeset után egy vagy két nappal később — 1877. mart. 26. vagy 27-kéu érkezett az ügynökhöz és lett felperesnek a dij kifizetése mellett kézbesítve. — Felperes tehát előbb fizetni köteles nem volt, — de a fenforgó körülményekben előbb nem is fizethetett; és igy őt a fizetésben késedelem nem terheli. — Azon esetben pedig, ha a biztosítottat a dij fizetésnél mulasztás nem terheli, s a dij fizetésében tőle nem függő körülmények által hátráltatott s igy a feltételnek eleget tenni módjában nem is állott, mi jelenleg fen forog, — a különben perfecté vált, és a veszély viselésének időpontját magában foglaló szerződéssel szemben, a dij nem fizetés következményéül kikötött feltétel joghatálylyal nem is bírhat; hanem ily esetben a biztosító az érvényesen létrejött szerződés alapján a biztositás kezdetéül kijelölt időponttól kezdve a bizt. összeg erejéig a veszélyt viselni tartozik." „Minthogy tehát felperest fizetési késedelem nem terheli (felt. 4. §.) minthogy az A. alattiban a veszély viselésének időpontjául az 1877. mart. 25-kén bekövetkezett tüzeset előtti idő 1877. mart. 18-kán déli 12 órájára tüzetett ki; minthogy végre alperes a kereseti összeg, s annak kamata ellen kifogást nem tett, — alperest stb. stb. elmarasztalni kellett." A kir. tábla 1877. nov. 13.— 4911. sz. a. az első bir. ítéletet indokaiból helybenhagyta. A legf. ítélőszék a kir. tábla ítéletét helybenhagyta ; „mert tekintettel az e. bírósági indokokban előadott perbeli tényekre és azon helyes jogi fejtegetésre, hogy a szerződés teljesen létrejött, és hogy felperes a kötvény kiszolgáltatásáig a dijt megfizetni nem tartozott, — a kötvény 4. §-ban foglalt azon határozmány, miszerint a biztosítás érvénye a dij megtörtént kifizetésétől van feltételezve, annálfogva nem vétethetett alkalmazásban, mivel a kötvény csak 1877. martius 26-kán lett alperes által kiálitva és az ügynökhöz elküldve; és így annak oka, hogy a felperes a dijt csak a tüzeset után fizette ki, épen magára az alperesre vezetendő vissza." (1878. martius 18. — 79. sz. a.) Semmitöszéki döntvények. A házasfelek közt a tartás iránt kelelkezelt követelések, a perrevd szabályai szerint levén elintézendök, — a tartási költségek ideiglenes megállapítása is azok szerint s igy ítélet alakjában döntendö el. Lemberger Taub Mari — Lemberger Samu férje e. elviselhetlen bánásmód miatt — mindketten israeliták levén — atordaitszék előtt a házassági kötelek felbontására pert indított; egyúttal külön kérelmet is adott be saját s gyermekének a per befejeztéig ideiglenes tartása iránti intézkedések megtétele végett. A főper az osztrák polg. tkönyv szerint tárgyaltatván, a tszék az annak megfelelő eljárást vélte alkalmazandónak a tartási kérdés elintézésénél is, miért 1877. sept. 10. — 4535. sz. a. végzést hozott, melyben alperest kötelezte, hogy neje részére tartási költségül, havonként 50 ftot fizeseu, mint a mennyi az általa átvett 10,000 frt hozomány kamatjainak megfelel. Alperes semm. panaszszal élvén — A Semmitőszék a tszék végzését hivatalból megsemmisítette (2J7. §. 1. p.); „mert a perr. 22. §. szerint a perlekedő házasfelek között, tartás vagy a házassági viszonyból felmerülő egyébb követelések iránti keresetek a rendes polg. biróságok elé, és igy tekintettel az Atm. Intézk. l-ső czikkére, ugy a perr. 7. §-szára — a perrend szabályai szerinti eldöntés alá utasitattak; ahhoz képest a tartási költségek ideiglenes megállapítása iránti eljárás is a perrend szabályai szerint intézendő el; — tekintve már, hogy felperes a főperben beadott keresetében maga és gyermeke részére a tartási költségek megítélését is kérte, s ez iránti külön kérelme folytán ezen kérdés tárgyal tátottis; e kérdés érdeme a perr. 246. §. szerint ítélet s nem végzés által lett volna eldöntendő. (1878. jan. 9. — 23646. sz. a.)