Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 31. szám

122 hhagyandó volt, mert a perr. 159. §. szerint a felhozott tényállítás beismertnek veendő, ha a következő periratban világosan nem tagadtatik, mit alperesek elmulasztottak tenni arra nézve, hogy azon legelő illetőség néhai Sz. József tulajdonának, az 1451. sz. a. bevezetett ingatlannak járulékát képezi ; és mert a telekk. r. 3. §. szerint a kiigazítás 3-ik személyek ellenében is érvényesíthető jóhiszemű szerzés hiányában. A legf. ítélőszék következőleg itélt: „A jászberényi 1451. sz. telekjkben 3. sorsz. és 2555. hr. sz. házra, ugy az 5904. sz. telekjkben felvett zálogbirtokra — a kir. tábla Ítélete hhagyatik — a többi kereseti ingatlanra nézve mindkét alsó bir. itélefc megváltoztatván, — az 1451. sz. telekjkben 1. 2. 4 —15. sz a. birtokokra, ugy az 1716. sz. telekjkben felvett 6568/na. sz. a. legelőre az özvegy javára bejegyzett özvegyi jog sértetlen fentartásával, a tulajdonjog — Szádváry Rozália s Viktória tulajdonjogának törlésével — kiigazitás utján 1/3 részben Szádváry István, '/„-bán Sz. Pál s '/8Sz. József gyermekei: József, Erzsébet s Márton javára bekebeleztetni rendeltetik." „Indokok: Az 1451. sz, telekjkben 1. 3. 4 —15. sorsz. alatti birtokok a felek beismerése szerint, az 1845ben elhalt Szádváry József hagyatékát képezvén — a Jászkún IV. statut. 1. §. szerint ezen ingatlanok tulajdonjoga csak a hátrahagyott 3 fiúra szállott, és a leányok csak az ezen szakaszban foglalt módozat szerinti készpénzbeli kielégítést, s így csak ezen készpénzbeli örökrészüknek biztosítására, a zálogjog bejegyzését követelhetik.* „A tulajdonjog ezek szerint felpereseket illetvén, a helyszinelési felvételkor is ezen ingatlanok,— az özvegyet illető özvegyi jog kitüntetése mellett, — a 3 fiu nevére lett volna felveendő; miért is a hibás felvétel kiigazítása elrendelendő volt." „A kiigazítás az 1716. sz. telekjkben felvett 6568/I12. sz. legelőre is kiterjesztetett; mert alperesek a felpereseknek keresetlevélbeli azon állítását, hogy ezen legelő az apai tőkebirtok után osztatott ki, nem tagadták, — s ennélfogva az bebizonyitottnak tekintendő. — És minthogy a tőkebirtok tulajdonosának joga a járulékra is kiterjed, az 1869. apr. 8-ki min. rend. 2. §. b. p. értelmében ezen járulék a tökebirtok tulajdonosa nevére lett volna bevezetendő; és ezen lendelet 27. §. szerint a téves bevezetésből származó igények csak jóhiszemű 3-ik személy irányában nem érvényesíthetők; alperesek azonban az első bir. indokokból ilyeneknek nem tekinthetők." „A házra és zálogbirtokra vonatkozólag, a kereseti kérelem elutasittatott; mert felperesek is beismerik, hogy ezek az apa halála után szereztet tek ; s igy ezekre az apa utáni öröködés czimén az idézett statútum szerint a tulajdonjogot nem igényelhetik; és felperesek azt, hogy az ingatlanokat csak ók szerezték, nem bizonyították; ugy szintén az 1859. évben eszközlött helyszinelési felvétel kiigazítása, a később 1861. évben létesült állítólagos egyesség alapján nem érvényesíthető." „A kiigazitás elhalt Szádváry József gyermekei javára is elrendeltetett; mert Szádváry István a C. melléklettel Szádváry József s Mártonra nézve gyámi minőségét igazolta, de különben is a telekk. rend. 120. §. e. p. értelmében az oszthatlan közös jogok bejegyzése mindenik részes által, a más részesek nevében is kérethetik." (1878. febr. 26. — 1485.. sz. a.) Kereskedelem jogi döntvények. A legf. Hélöszéhtöl. Valamely kereskedelmi ügyletből származott követelésről váltó adatván, ezen jogcselekmény magában ujiiást nem képez, s az előbbi követelés megszűntét nem vonja maga után, — mig az adós által az ellenkező nem bizonyilalik. Bárány Grünfeld bpesti czég - Orosz Mária solti kereskedő e. 1877. augustusban 427 frt 31 kr. iránt a bpesti váltó tszék mint keresk. bíróság előtt pert indított. A keresk. tszék 1877. okt. 17: — 85597 sz. a. alperest a keresetben elmarasztalta az esetre: ha felperes főesküt tesz arra hogy: „Alperes az A. alatti könykivonat 1872. okt. 30. tétele alatti áruk 427 frt 31 kr. vételárának kiegyenlítése fejében általa — felperes által — elfogadott C. alatti váltó értéket sem egészben, sem részben ki nem fizette, s hogy igy a kereseti követelés még mindig fennáll" — következő i nd o k o 1 á s s al: „Alperes a 427 frt 31 kr. értékű áruk vásárlását beismervén, a kereseti követelés fennállását tagadja azon okból, mert a kereseti követelés* kiegyenlitéséül felperesnek átadott s ezáltal elfogadott G. alatti váltót, melynek hátán olvasható prolongatióra peres felek perbeszédeikben egyátalán nem vonatkoztak — már kifizette. — A dolog ily állásában azon kérdés: hogy a C. váltó átadása s felperes általi elfogadása által peres felek közt jött-e létre ujitás vagy sem? — teljes n közönyös s egyedül azon kérdés eldöntendő: váljon alperes a követelést kifizette-e vagy sem? — Tekintve, hogy alperes a felperes által tagadott ezen itt egyedül döntő körülmény bizonyítására, egyébb bizonyiték hiányában, felperest a főesküvel kínálta meg, s ez azt tagadó értelemben elfogadta, — azt odaitélni stb. kellett." (Elnö k Tóth Elek refer. J ó k ú t h y.) A kir. tábla 1877. decz. 10. — 5715. sz. a. ítéletével az első bíróságit megváltoztatta, felperest karesetével feltétlenül elutasította, és 33 frt perköltségben marasztalta — következő indokokból: „Felperes alperesnek azon állítását, hogy a megrendelt s átvett áruk vételára fejében egy 427 frt 31 kros elfogadott váltót adott át felperesnek — nemcsak nyíltan beismerte, hanem az átvett váltót tárgyalás folyamán fel is mutatta. — Ezen váltó átadása, illetve átvétele következtében, — miután felperes ellenkező megállapodást nem bizonyított — az alperes által megrendelt áruk vételára kifizetettnek, felperes könyvkivonati követelése pedig váltó követeléssé átváltoztatottnak tekintendő." „Ennélfogva felperesnek könyvkivonatra állapított jelen keresete, a közbejött újításból kifolyólag, jogos alappal nem bir; anuak elbírálása pedig, hogy alperes kötelezettségének eleget tett-e, vagy sem? jelen per keretébe nem tartozik." A legf. ítélőszék a kir. tábla Ítéletének megváltoztatásává!, az első bíróságit hagyta helyben, oly hozzáadással, hogy az abban alperesre feltételesen rótt fizetést, alperes csak a kereseti összegről kiállított váltó viszszaadása mellett tartozik teljesiteui. Indokok: „Az első bir. ítélet volt hhagyandó, mert ha valamely fenálló követelésről váltó adatik, ezen cselekvény magában véve ujitást uem tartalmaz, s az előbbi követelésnek megszűntét nem vonja maga után. — Alperesen állott volna tehát bizonyítani, hogy az itt szóban forgó váltó a feleknek határozottan oda irányult