Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 13. szám

Budapest, 1877. péntek, február Itt. 13. szám. Tizenkilenczedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARMOK Tartalom : Kereskedelmi döntvények. — Gold — Kramer bünt. eset. — Serom. döntv. — Rendeletek. Kereskedelem jogi döntvények. A bizonyítási eszközök beügyelésére — a perr. 64. §. 2-ik kikezdése kivételével — birói kényszer nem létezvén, a társulati közgyűlés határozatának megsemmisítésére irányzott keresetlevél alakilag hiányosnak nem nyilvánítható a miatt, hogy a közgyűlési jegyzőkönyv ahhoz nem csatoltatott. A kereeellevél előzetes kijavításának szüksége akkor sem forog fenn, ha zárkérelmében világosan a felszámolás alatt álló bank ellen intéztetik, míg külzetén eltéröleg az alperes bank liquidáló bizottsága, s nem a liquidálás alatt álló bank neveztetik alperesnek. Ily okokból felperesnek keresetéveli elutasítása végzésileg s nem ítélet alakjában mondandó ki. Ungár Ignácz s Büchler Sándor bpest1 lakosok mint a Franc o-m agyar bank részvényesei (képviselve Rosenberg Lajos ügyvéd által) — a F r a n c o-m a g y a r bank liquidáló bizottsága ésabpesti váltó tszék mint keresk. bírósághoz 1876. nov. 25. rendes kereslevelet adott be — a nov. 15-ki közgyűlési határozat s a budai király malom, szabadkézből történt eladásának megsemmisítésére, melyben elöadatik, hogy a liquidáló bizottság azon gőzmalom eladására közárverést hirdetett, mindamellett annak mellőzésével kéz alatt Hedrichnek eladta; mi a nov. 15-ki közgyűlés elébe terjesztetvén, az megerősitetett, daczára annak, hogy közárverésre jóval nagyobb értékű ajánlat tétetett. Ez ellen a kisebbség, jogai fentartása végett óvást tett, követelvén, hogy a közárverés megtartassák. És most a keres. törv. 174. §. alapján a bizottság e. rendes keresettel lépnek fel. Tárgyalásra decz. 6-ka tüzetett ki — melynek befejeztével — A b.pesti keresk. törvényszék 1876. decz. 21. — 139879. sz. a. Ítéletet hozván, felpereseket keresetükkel elutasította s 150 frt perköltségben marasztalta — következő indokolással: „A kereskedelmi társaságok a ker. törv. 63. §. szerint czégük alatt levén perelhetők s a ker. törv. 174. §. alapján indítandó keresetek a dolog természetéből folyólag azon részvény társaság ellen levén intézendők, melynek részvényesei a megtámadott közgyűlési határozatot hozták, — felperesek keresetüket, a „Franc o-m agyar bank felszámolás alatt" — czégü bejegyzett részvény-társaság ellen tartoztak volna intézni; mert keresetükkel ezen társaság részvényesei által hozott határozatnak megsemmisítését vették czélba ; miután pedig felperesek keresetüket nem a fentebbi czég alatt bejegyzett részvény-társaság — hanem a „F r a n c o-m a g y a r bank liquidáló bizottsága" tehát ily kereskedői név alatt (ker. törv. 10. §.) nem létező czég ellen intézték: az ekként beadott keresetlevél mint alakilag helytelen, s törvény szerint meg nem engedhető — elutasítandó volt. „De elutasítandók felperesek keresetükkel azért is, mert azon közgyűlési jegyzőkönyvet, mely a megtámadott határozatot és adásvételi szerződést tartalmazza, a keresetlevélhez csatolni elmulasztván, — az a perr. 64. §-ban előirt kellékekkel nem bir, s miután ezen hiány a tárgyalás folyamában sem pótoltatott, — a mely okiratok felperesek által tekintettel a keresk. czégek berendezését s vezetését szabályozó min rend. 20. § szára bármikor megszerezhetők lettek volna: a per éppen felperesek mulasztása miatt, nincs akként felszerelve, hogy abban az ügy érdeme felett alaposan lehetne határozni. — Felperesek mint pervesztesek a perköltségekben stb. stb." (Tóth Elek elnök Janitsek előadó.) Felperesek ezen Ítélet e. semm. panaszt adtak be, melyben előre bocsátván, mikép a per kedden decz. 19-kén került az előadóhoz s csötörtökön 21-kén már Ítélet hozatott s előtte való napon — szerdán — a börzén már átalában beszélték, hogy felperesek elvesztették perüket a fent közlött indokokból; — ezek után panaszolják. 1. Hogy a tszék érdembe nem bocsátkozván — még is ítéletet s nem végzést hozott. 2. hogy ha a czégezés helytelenül adatott elő s a jkönyv 8 határozatok nem csatoltattak, akkor nem kellett volna tárgyalást kitűző végzést hozni; hanem vagy a keresetlevelet kijavításul visszaadatni, vagy azt mint helytelenül beadottat visszautasitani. — A ker. törv. 174. §-sza s a min. rendelet nem is kívánják, hogy a kérdéses jkönyv csatolása a keresetlevélhez múlhatatlan kelléket képezne. És azon jkönyv magának a tszéknek irattárában létezik, tehát bármikor beügyelhető; alperes pedig nem is tagadta a panaszolt határozatok létezését, sőt a jkönyv kivonatát mellékelte is. — 3. Hogy feltótlenül elutasitattak a ,Franco m. bank liquidáló bizottság1 czég alatti perlés miatt; holott alperes ily idézés mellett is megjelent sa perbe bocsátkozott is, tehát magát jogilag beidézettnek tekintette; a helytelen idézés is elfogadtatik, ha a fél megjelenik s védekezik; a vegleszámolás s liquidátió — ugyanazon értelmű s mindkettő csak járulék a ,Franco m. bank' czég lényeges kitétel mellett. De a tszék maga is elismerte az idézés helyességét, mert tárgyalást rendelt. — Kiemeli azt is, hogy itt nem anyagi érdek s czélokról van szó, hanem egy fontos elv megállapításáról ; sajnos levén azon észlelet mintha a keres, törvényszék annak eldöntése alól kibúvni akarna. — Végre panaszolja a perköltségek magas fokát is — s a melyek behajtása nem is lesz végrehajtható, mert ha áll az — a tszék szerint — hogy a ,Franco-magyar liquidáló bizottság' — nem létezik, mint czég nincs bejegyezve, — akkor a tszék egy jogilag nem létező alperes részére ítélte meg a perköltséget. ASemmitőszék a neheztelt Ítéletet a prts. 297. §. 13