Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 13. szám

50 1. pontja alapján megsemmisítette s a kir. kereskedelmi | és váltó törvényszéket ujabb, szabályszerű határozat j hozatalára utasitotta ; „mert a prts. 246. §-a Ítélettel csak a perérdemót, minden más kérdést pedig végzés által eldöntetni rendeli." „Ehhez képest a neheztelt határozat megsemmisítés alá esik már azért is: mivel az ítélet alakjában hozatott, habár annak saját tartalma szerint a perérdeme eldöntés alá nem vétetett." „Ezen felül azonban a kereset előzetes kijavításának szüksége sem forog fenn ;* „mert annak zárkérelmét tekintve, ugyanaz eléggé világosan van a felszámolás alatt álló alperes bank ellen intézve ;ö „mert ezzel szemben azon eltérés, hogy a kereset külzetén „az alperes banknak liquidaló bizottsága" s nem a „liquidalás alatt álló bank" neveztetik alperesnek: alaki tekintetben is egészen lényegtelen, s az felperesekre nézve annál kevésbé lehet hátrányos: mivel a banknak törvényes képviselősége (keresk. törv. 112. §.) a perhen megjelent és érdemileg is védekezett ;" „s mert a prts. 64. §. második bekezdésében emiitett bizonyítékok kivételével a bizonyítási eszközök beiigyelésére birói kényszer nem létezik, hanem a bizonyitási^kötelezettség kellő nem teljesítése esetleg csak a prts. 152 §-ban megállapított joghátrányt okozhatja; minél fogva jelen esetben a keresetlevél nem nyilvánítható alakilag hiányosnak a miatt sem: hogy azon közgyűlési jegyzőkönyv (ker. törv. 174. §.) mely a megsemmisíttetni kivánt határozatot és adásvevósi szerződést tartalmazza — ahhoz nem csatoltatott, illetve utólag nem pótoltatott." (J877. febr. 7. — 1690. sz. a.) A kereskedelem ügyi eljárás, önképviseletre jogosultság hiányából (perr. 11. §.J félben nem szakasztható, ha a fél megidézletésekor még gondnokság alatt nem állott, s mint önjogu bízott még valamely ügyvédet perbeli képviseletével. A per folyamában előfordult őrültség miatt helyeztetvén gondnokság alá, az előbb választott ügyvéde nemcsak jogosult, de kötelesis, az árvaszéki gondnok további intézkedéséig, a perben eljárni. Salman Altsock Sohn bej. borkereskedő Pesten — Egerzeiger István pesti kocsmáros e. 536 frt 37 kr. fizetésére a bpesti váltó tszék mint k eresk. bírósághoz keresetlevelet adott be 1876. okt. 25-kén A. hitelesített könyvkivonat szerint borok s hordók vételára fejében Tárgyaláskor (decz. 18-kán) alperesért megjelent Turóczi György ügyvéd felmutatja a bpesti kir. törvényszék 1876. decz. 9-kén — 54929. sz. a. kelt végzését, mely által Egerzeiger István mint a ki őrültségbe esett s a budai tébolydába helyeztetett, s mint ilyen el mebeteg saját ügyei feletti rendelkezésre képtelen, gondnokság alá helyeztetett s a gondnok kinevezése végett az illető árvaszék megkerestetett. Ennek folytán miután az árvaszék csak decz. 9-kén kerestetett meg. tehát a gondnok kinevezés eddigelé meg sem tőrténhetett; s ily körülmények közt általa elmet.g alperes nem képviseltethetik, kéri a perr. 43. §. szelleméhen az eljárást beállitatni s a perbe a kinevezendő uj gondnokot megidéztetni A bpesti keresk törvényszék 1876. decz. 27. — 140468. sz. a. következő végzést hozott: „Tekintve, hogy a becsatolt törvényszéki végzés szerint alperes Egerzeiger J. elmebetegség miatt gondnokság alá helyeztetett s a gondnok kirendelése iránt az illető gyámhatóság — fővárosi árvaszék — megkerestetett; tekintve továbbá, hogy ezen körülmény által alperesnek önképviseletre jogosultsága megszűnt, s igy e pert saját személyében tovább nem folytathatja: ennélfogva a további eljárás a perr. 11. §. értelmében, addig mig a kinevezendő gondnok beidézhető leend — félbenszakasztatik s erről a fővárosi árvaszék a kinevezendő gondnok értesitése végett — hivatkozással a tszék 5492 ). sz. végzésére s utalással a hivatkozott §-ban a gondnok részére fentartott jogkedvezményre — valamint a felek is — értesíttetnek. Ezen végzés e. felperes s e m m. panaszszal élt, melyben különösen azt fejti ki, hogy a perr. 11. §-sza csak azon értelemmel birhat. hogy egyedül oly esetekre vonatkozik midőn valamelyik fél már az eljárás megindítása előtt nem volt önképviseletre jogositott, — nem tehát azon esetre is midőn az önképviseleti jogosultság hiánya a per folyamában áll elő és hogy az 1874. 34. t. cz. 43. §-sza a fél halála esetéről ís az örökösök érdekei tekintetéből intézkedvén oly esetre nem alkalmazható, midőn a fél a per folytán veszti el önképviseleti jogosultságát. A Sem mit ő szék a fentebbi végzést a perr. 297. §. 1. p. alapján megsemmisítette s a tszéket a felterjesztett iratok * visszaküldése mellett további törvényszerű eljárásra utasitotta ; „mert alperes perbe idéztetésekor gondnokság alatt nem állott, és mint önjogu személy bizta meg a képviseletében megjelent s védekezett ügyvédet; azon körülmény tehát, hogy alperes a per folyama alatt őrültség miatt gondnokság alá helyeztetett, ez esetben, miután a í perben jogosan kirendelt képviselője volt, a perrend 11. • §. szerinti intézkedést, illetve az eljárás felbeszakasztái sát maga után nem vonhatta,; hanem tekintettel az 1874. 34. t. cz. 43. §-sza hasonlatos esetbeli intézkedésére, a | megbízott ügyvédnek nem csak jogában állott, de kötej telessége is volt megbizója érdekében mindaddig eljárni, | mig az árvaszékilcg kirendelendő gondnok, kit az idézett i törvény szerint szintén ügyvédi kötelessége értesíteni, { gondnokoltja védelme iránt netalán másképen rendelkezik." „Eszerint a kir. törvényszék panaszttevő felperes sérelmére szakasztván félbe a törvényszerűen inditott eljárást, — e miatt neheztelt határozata megsemmisítendő volt," (1877. febr. 7. — 1691. sz. a.) Büntetőjogi eset. (Gold Adolf — Krámer Jakab.) (Vége.) A kereskedők közt előforduló kölcsönös összeszámolást ügy első sorban a rendes polgári per útjára tartozván, bűnvádi panasz s eljárásnak helye nincsen, — főkép midőn beismertetik, hogy magán vádló tartozásban van, s az általa fedezetül adott, állítólag vádlóit által jogtalanul elidegenitell értékpapírok tartozása összegét meg sem haladják. A kir. tábla 1876. sept. 20. — 16746. sz. a. következő végzést hozott: „Panaszos Gold Adolf bűnvádi panaszának lényege