Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 91. szám - A birói fizetések- és a beneficium competentiae 4. [r.]

364 nek hatását, ha a beneficium competentiae is megmarad na; a ha a határidő, mely alatt a fizetésre vezetett birói végrehajtásnak, a birói hivatal különbeni elvesztése mellett, fel kell oldatni, meglehetős rövidre szabatnék. Az első különösen azért volna szükséges, hogy a bírónak addigra is, mig ama határidő, mely alatt a fizetésnek a zár alul fel kell oldatnia, s mely alatt még hivatalát elfoglalva tartja, lefolyik, legyen miből tisztességesen megélnie. Vagy különben ki kellene mondani, hogy a biró, kinek fizetése lefoglaltatott, a foglalás napjától fogva hivatalos működését nem folytathatja. Ezt kimondani s az egész fizetést lefoglalni engedni azonban épen nem volna helyes, mert a mellett, hogy a biró hivata'os működésének félbenszakitása által, az igazságszolgáltatás jelentékeny halasztást, fenakadást szenvedhetne, nagyon könnyen magának a törvénynek intentiója is veszélyeztetnék, a mennyiben t. i. ilykép a foglaltató, ha vonkint is elég szép összegecskéhez juthatván, még mielőtt a határidő, mely alatt a fizetésnek a birói állás elvesztése mellett fel kellene oldatni, lefolynék, követelésére nézve magát rendes végrehajtási uton is kielégíthetné, a nélkül, hogy a vhajtás a birónak állását a legkevésbé is koczkáztatná, kivált ha ezen határidő elég hosszú még hozzá. — Például: egy alj biró vhajtást szenved s fizetése 300 frt erejéig teljesen lefoglaltatik. Tegyük fel most, hogy a törvény igy szólna: „A biró kinek tényleges szolgálati illetménye valamely jogérvényesen megitélt követelés erejéig kiél. vhajtásilag birói zár alá vétetik, ha e zár a foglalás napjától számított hat hó alatt fel nem oldatik, e hat hó lefolyta után hivatalát elveszti." Mi jó sikere lenne ennek ? Semmi. Az aljbirónak van 1000 frt évi fizetése, melyből 1 hónapra esik 83 frt 331/, kr — ahitelező kielégítené uiagát belőle már a 4-ik hónapban. Máskor is szívesen kölcsönözne. Hanem ha a fizetésnek csak '/3 rés/.ét foglalhatná le, egy hónapban máinem kaphatna többet, mint, 27 frt 4 l4/9 krt s mivel ily módon követelésére nézve magát a 6 hó alatt ki nem elégithetné, a zár maradni fogna s a törvény alkalmazást nyerne. Még inkább bakövetkeznék ez akkor, ha ama záridő nem hat, hanem két hóra szabatnék. Ily körülmények közt azután kinek sem volna kedve a bíráknak kölcsönözgetni, sem ezeknek kölcsönt csinálni. Ha pedig nem lenne kölcsön, nem lenne beperlés és foglalás; s nem lévén foglalás, fizetéseiket csorbittatlanul kapnák meg; azt egészen szükségleteikre fordithatnák ; nem szenvednének oly szükséget, mely őket az igazság áruba bocsátására kényszerithetné, s melynek kútfőjét épen az eladósodás s ennek corolláriutnai a beperlés és végrehajtás képezik. Nem a fizetést vagy ennek egy részét kell a foglalások alul kivenni; nem ez által kell a nagy fizetések czélját biztosítani s a meg nem élhetés következményeinek elejét venni; hanem elejét kell venni annak a bajnak, mely a nagy fizetést ves/.élyezteti — az adósság esinálásoknak. Ne tegyük a bírákat a beneficium competentiae alkalmazása által kiskorúakká, sem a birói intézményt tápiutézetté. hnnem alkalmazzuk reájuk is az 1875. I. t. cz. 1. j-uak b. pontját, a jelzett mellék határozatokkal ; tegyük őket ez által férfiakká — s lássuk : van-e akaratuk, erejűk biró lenni ." Török János. Kereskedelem jo^i döntvények. A legf. Hélöszéktöl. Magában azon körülmény, hogy az alapszabály szer üleg hozott közgyűlési határozat a részvényesek összeségére káros — nem jogosítja fel az egyes részvényest arra, hogy ez okból annak megsemmisítését kövelelhesse. A részvénytársaság közgyűlése törvényes hatáskörét a felszámolás alatt is megtartván, jogosult a társaság ingatlan vagyona értékesítése lelett rendelkezni, és pedig e határozatát szótöbbséggel is meghozhatja — melyet tehát törvényesség szempontjából megtámadni nem lehet. Ungar Ignácz s Büchler Sándor mint a liquidáló Franco magyar bank részvényesei — a Franco magyar bank liquidáló bizottsága e. az 1876. nov. 15. hozott határozat s a budai ,Király malom' szabad kézből történt eladásának megsemmisité sére 1876. nov. 25. a bpesti váltó tszék mint kereskedelmi biróság előtt rendes keresetet támasztottak — előadván : mikép nevezett bizottság a Budán létező ,Király' nevezetű malom eladására közárverést hirdetett, árverezni szándékozók jelentkeztek is, mindamellett határozatától eltérőleg, s a közárverés mellőzősével a malmot Hedrichnek szabad kézből eladta — az egybehívandó közgyűlés jóváhagyásától feltételezetten. Ez nov. 15-kén megtartatván, daczára hogy kedvezőbb ajánlatok terjesztettek elő, a Hedrich-félét még is jóváhagyta. Ez ellen a kisebbség jegyzőkönyvileg óvást tett s a keres törv. 112. §. értelmében közárverés tartását követelte.. Megjegyeztetik még, mikép ezen malomra Hedriché volt a legolcsóbb ajánlat. A bpesti keresk. tszék f. év márcz. 14. — 22556. sz. a. felpereseket keresetükkel elutasította és 190 frt perköltségben marasztalta. Indokok: „A kereset jogalapja arra van fektetve, hogy a felszámolás alatt álló alperes vagyonához tartozó ,Király malom' a ker. törv. 203. 112. §^. s a társ. alapszab. 48. §. szerint — szabad kézből, közárverés mellőzésével csak akkor lett volna eladható, s ezen eladás ingatlanra átalában csak akkor lenne jogszerű, ha a részvényesek közgyűlése azt e g y h a n g u 1 a g helybenhagyta volna; miután azonban felperesek a közgyűlési többség által elfogadott szabad kézbőli eladást ellenezték s a nyilvános árveréseni eladáshoz ragaszkodtak : a közgyűlés törvény s jogellenesen határozott, midőn a kérdéses eladást szótöbbséggel érvényre emelte. — Lényegileg ennyiből állván a kereset mellett felállított jogtétel, — feleslegessé válik mindazon további mellék körülmények s érvek bírálata, melyek a kereset mellett s ellene felhozatnak. — Mert ha e jogtétel áll oly mereven, mint felperesek vitatják, akkor kétségtelenül semmis az eladást tárgyazó közgyűlési határozat; semmis s érvénytelen a törvény alapján, bármi légyen is indoka felperesek eljárásának : mig ellenben ha felperesek eme j'gnézete nem áll, — az alappal keresetük is megdől, bármily nyomatékos indokok lurczoljanak különben felp. keresete mellett." „Felperesek azon felfogásból indulnak ki: hogy a felszámolás alá jutott társaság nem áll többé fenn az eddigi — felszámolás előtti — alakon s mint uj alakulás (alakzat) egészen s egyedül a ker. t. V. fejezete értelmében jő és vehető tekintetbe. — Ezen nézet alaoosnak el nem ismerhető." „Azáltal, hogy a részvénytársaság felszámolás alá