Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 22. szám

Budapest, 1877. kedd, márczius 20. 22. szám. Tizenkilenczedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSAMOK. Tartalom : M. nyugoti vasút társ. jogeset. — Keresk. döntv. — Bpesti ügyv. kamara telekkönyvekről. ~ A jan.—márcziusi előfizetési időszak e napokban lejárván, tisztelettel felkérjük előfizető­inket, szíveskedjenek az előfizetés megújítása iránt mielőbb intézkedni. — Köszönettel vennők, ha lapunk támogatói hatás- és ismeretségi körük­ben előfizetőink szaporítására közreműködnének. — Az év elejéről még néhány teljes példánynyal szolgálhatunk. — Az előfizetési díj ezentúl is évnegyedre 2 frt, félévre 4 frt, egész évre 8 frt. .Jogeset. Administrations Comptoir füv earopaisehe Eisen­bahn-Werthe — c. Magyar nyugoti vasut-társulat. Valamely kölcsön belföldi ezüst pénzértékben — más kél külföldi pénznemmeli egyenértéke kifejezésével köttetvén s vé­telvén fel, de a hitelező választási joya kikötése nélkül, — a fizetés is azon belföldi ezüst pénz rtékben teljesítendő ; habár időközben az elhelyezésül szolgált külállamban arany pénzláb lépeti hatályba, és ennek folytán azon egyen­— érték megszűnt is. Tehát az azáltal előáll árfolyam különbözei sem követel­hető a hitelező által. Az ,Administrations Comptoir für Eu­ró p ii i s c h e Einsenbahn Werthe' amsterdámi tár­sulat — ,A magyar nyugoti vasút társulat' e. 22664 frt iránt 1874. dec. 24-kén a bpesti tszék előtt pert indított Ennek alapjául az szolgált, mikép 1870-ben a M. nyugoti vasút kiépítésére 21 millió frt kölcsön köttetett s erre elsőbbségi kötvények bocsátattak ki, melyek nagyrészt felperes pénzintézetnél s általa helyeztettek el Németországban. A részlet kötvények 200 o. é. ezüst ftról állitattak ki, de mindenütt hozzá tétetett, hogy an­nak mint egyenérték hány délnémet forint, és tallér felel meg. — Innen — miután Németországban időközben az arany pénzláb léptetett életbe, akitelezők szabad választ­hatást a pénznemekben következtetvén azt követel­ték, hogy a fizetés, illetve a kötvények és szelvények beváltása arany tallér értékben teljesítessék, vagy az ár­folyam különbözet megtérhessék mit annál jogosab­ban véltek tehetni, mert az akkori pénzügyminis­ter Kerkápolyi azon roppant meggondolatlanságot követte el, hogy a szerződés ellenére arany tallér érték­ben teljesített fizetéseket, — és ezt fájdalom — a képvi­selőház sem vette észre. — így állt elő a jelen per — mely letárgyalt; tván — A bpesti tszék 1876 jul. 10. — 4466. sz. a. ítéletével [felperest keresetével elutasította és 150 frt perköltségben marasztalta — a képviselők dijait ^50— 150 frtban állapítván meg következő indokokból. , A 200 o. é. írtról ezüstben: 2337, frtról délnémet értékben, vagy 133V3 tallérról tallér értékben kiállított A. a. kötvény 4 ik pontjának azon meghatározásából, hogy a kisorsolt kötvények visszafizetése a tulajdonos szabad választása szerint vagy a magyar nyugoti vasút pénztárnál Bpesten, vagy az igazgató tanács által köztu­domásra hozandó bel s külföldi bankházaknál 200 o. e. valóságos ezüst forinttal, vagy 2321/3 délnémet értékű ftal vagy 133i/3 tallér értékű tallérral történik, — te­kintve, hogy a tulajdonos szabad választása, a mondat elején közelebbi meghatározás vagy megszorítás nélkül állván, az egész mondatra, sigy nemcsak a fizetési helyre hanem a pénznemre is vonatkozik; — továbbá a köt­vény 1-ső pontja 2-ik kikezdésének azon intézkedéséből, hogy a kamatokra nézve, melyek a kötvény bevezetése szerint évi 10 frt ezüstben — 11 frt 40 kr. délnémet értékben vagy 6 tallér 20 gr. tallér értékben állapitattak meg, a fizetési helyre következőleg még azért is, mert a kamat a tőkének járuléka levén, a tőkére vonatkozó ha­tározmányok arra is ki kell, hogy terjedjenek, a pénz­nemre nézve is a tulajdonosnak lett a választás fenhagy­; — kétségtelen ugyan az, hogy felperes mint hitelező a fizetést ugy a kisorsolt kötvényekre mint a szelvények­re nézve is oly helyen, hol tallér érték volt forgalomban, tallér értékű tallérokban is követelhette, a mint ily kö­vetelések teljesithetéséről alperes társulat alapszab. 76 §. szerint már eleve gondoskodott is, — a mint felperes­uek ezen jogát az által, hogy 1874. óktoberben a lejárt részleteket saját beismeré.-e szerint is tallér érték forga­lommal biró helyeken s tallér ért. tallérokban fizette, már elismerte és ez által, ha a választás a szelvények tekin­tetében őt illette volna is, ő a választást már megtévén attól egy oldalulag eltérnie többé nem lehetne." „Azonban minthogy az A kötvényben különböző pénzértékekben való fizetés vagylagosan köteleztetik, felperes fentebbi jogával csak addig élhetett, míg a tal­lér érték tettleg létezett. ~ Minthogy azonban a felpe­res által P. alatt felmutatott, alperesileg is bizonyítékul elfogadott melléklet tanúsága szerint Németországban az 1813. jun. í). alkotott törvény által a tallér érték helyé­be ennek megszüntetésével az arany (mark) érték hoza­tott be, alperes a vagylagos kötelezésnél fogva, most már a fizetést csak azon pénzértékben köteles teljesíteni, mely a kötelezettek közül még tettleg fennáll.­„Nem változtat ezen azon körülmény, hogy Német­országban ideiglenesen még tallérok is vannak forgalom­ban s hogy az idézett törvény egy tallér értékét 3 mark­kal egyenlőnek mondja ki; mert tény az, hogy ez nem többé a kötelezett tallér érték, hanem azany (mark) ér­ték, és hogy a még forgalomban levő tallérok, vagy ezen­túl verendő ezüst pénzdarabok árfolyama nem önállólag s függetlenül az ezüst belértéke szerint, hanem az arany (mark) árfolyamához képest fejlődik ; és így alperes ha tallérokban fi-etne, tulajdonképen arany érték szerint 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom