Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)
1877 / 22. szám
86 fizetne, mire magát nem kötelezte, s mire raddig mig az általa vagyonlagosan kötelezett pénzértékeknek legalább egyike fennáll, — jogosan nem is köteleztethetik." „Melyeknél fogva felperest az ezüst forint és tallér között 1874. októberben volt különbözetire irányzott keresetével elutasítani stb. kellett." A bpesti kir. tábla 1876. okt. 31. — 41453. sz. a. az első birósági Ítéletet helybenhagyta; „mert felperes czég azon állítását, hogy a nyugoti vasút társulat a kölcsön vett 21 millió tőkéről az elsőbbségi fő — s részlet kötvényeket 3 külöo pénznemben bocsátotta ki, be nem bizonyította; sőt ezen állítása következőkkel czáfoltatik;" „a. A felmutatott elsőbbségi főkötvény ugyan is világosan 21 millió oszt. ért. ezüst ftról szól s alperes társulat mint adós kinyilatkoztatja*, miszerint elsőbbségi részlet kötvényei valamennyi birtokosainak együttesen 21 m. ezüst fttal, egyenkint pedig ezen főösszegből az illető elsőbbségi részlet kötvények számszerint megfelelő rész összeggel s annak 5°/0 ezüst kamataival tartozik. A külön pénznemek tehát a kötvény azon főrészében, mely a kölcsön ügylet keletkezésénél a jogi tényeket tartalmazza, s a hitelezők s adós közti jogviszonyokat megállapította— nincs ennek megemlítve." „b. A társulat ingatlanjait zálogilag szintén csak a 21 millió oszt. ért. forintnyi tőke kamatoztatásának és törlesztésének biztosítására kötötte le." A főkötvény bevezető soraiban mondatik ugyan, j hogy a társulat alaptőkéjének beszerzésére 150,600 dar. j egyenként 200 o. é. ftról, vagy 233*/, t ftról délnémet ér- j tékben, vagy 133V3 tallér értékű tallérról szóló elsőbb- j ségi részlet kötvényt bocsátott ki. — Hogy azonban a j kibocsátás csak is oszt. ért. ezüst ftos pénzben történt i — tanúsítja az is, hogy az idézett szavak után közvetlen j következik, hogy eszerint 21 m. oszt. ért. ezüst ftot vett j fel kölcsön, s ily értékű 21 m. fttal s 5% kamatjaival j tartozik." „Az idézett szövegben előforduló ,vagy' szócska ; ugy a fő mint a részlet kötvényben s az alapszabályok- ! t>m oly helyeken hol a külön pénznemek megemlitetnek, \ felváltva használtatik, ezen szavakkal: ,egyenlö' — »vagy X is." És ott hol a magyarban ,vagyk áll, a megfelelő né- \ met szöveg azt ,gleich' szóval fejezi ki. — A vagy köt- j szó tehát nem elválasztó hanem hasonlító kötszó. És az ! emiitett helyeken az ezüst ftokban kölcsön vett tőkének j egyenértéke vau kitüntetve délnémet is tallér értékben," • „rf. Ezt tanusitja a részletkötvény szövege mely sze- | rint a kötvény világosan „200 oszt. ért. ftról" ezüstben, j egyenlő 2331/,, délnémet értékű fttal, vagy 133y, tallér ; értékű tallérral állitatott ki. És e kötvény 1. p. szerint I a kamat fizetés valóságos ezüst pénzben igértetik." „2. Mert a fentebb kifejtettek után kétségtelen, hogy \ a részlet kötvény 4. pontjában engedett választás csak a J fizetési helyekre s nem a pénznemekre is vonatkozik. Sőt ha a választás mind a fizetési helyekre mind a pénznemekre kiterjesztethetnék is, az esetben sem értelmezhető ezen pont kedvezőbben felperes javára, mint a szerint, hogy miután a részlet kötvényben, az idegen pénznemek értéke az ezüst frthoz állandó arányban akkép állapíttatott meg, hogy 7 délnémet forint vagy 4 tallér értékű tallér egyenlő 6 oszt. ért. ezüst frttal, alperes tartozik oly délnémet ért. forint vagy oly tallérokkal fizetni melyekből 7 német ér. frt vagy 4 dar. tallér egyenlő 6 ezüst frttal osztrák értékben. — Arra azonban, alperes kötelezhető nem volna, hogy a tallérokbani fizetést, illetve a fenálló árkülönbözet pótlását, a megállapított érték aránynál nagyobb arányban teljesítse." „3. Mert felperes a talléroknak megfelelő egyenértéket osztr. ezüst ftokban a megállapított 4: 6 arány szerint felvette." „4. Mert azon arra kötelezhető alperes, hogy miután a felperesnek P. alatti okmánya szerint német birodalomban a tallérérték megszűnt s annak helyébe az arányérték lépett, tallér értékű tallérokkal, vagy épen arany értékkel, melyre a kötvények kiállításakor a felek nem is gondoltak, — fizessen." „5. Mert az M. alatti melléklet sem nyújt bizonyítékot arra, hogy alperes az idegen pénznemekbeni fizetésre kötelezte magát. — A társulati igazgatósága ngyanis, mint jelentésében előadj t, két eset közt választhatott: t. i. hogy vagy csak oszt. ért. ezüstben váltsa be a szelvényeket, vagy Németországban arany értékben is. — A közgyűlés a jelentés folytán a múltra nézve a már tett fizetését jóváhagyta, jövőre pedig a Magyar kormánynyal kezdett tárgyalások eredményétől tette függővé; váljon a szelvények arany árkelet szerint is beváltassanak. — Nincs tehát bizonyítva, hogy a fő — s részlet kötvényekben elválalt fizetési kötelezettség módozata utólag megváltoztatott volna. A már megtörtént fizetések jóváhagyása a jövendő fizetésekre iránya dónak el nem fogadtatván a közgyűlés által, — alperesre ebből joghátrány nem származik," (Vége köv.) Kereskedelmi jogi döntvények. A bánya tulajdonos s kereskedő állal, a bányatermék feldolgozására alkalmazott emberei számára kiszolgáltatott élelemszerek s más czikkek ára lejében elfogadott utalványra fektelelt kereseti ügy mint kereskedelmi ügylet, kereskedelmi illetőség alá tartozik. Krausz Károly szobi bej.kereskedő — Meyer József bpesti bej. kereskedő e. 824 frt fizetésére a budadesti váltó tszék mint kereskedelmi bíróság előtt f. év jan. 17. pert indított; miután alperes mint a szobi gránit bányák tulajdonosa a bánya termékek feldolgozására alkalmazott emberei számára kiszolgáltatott különböző czikkek s készpénznek öss tegezett 824 frt összegét, az ellene kibocsátott s általa kifogás nélkül jóváhagyott s elfogadott A. alatti kereskedelmi utalvány alapján, kifizetni magát kötelezte, de annak eleget nem kell. Alperes illetőségi kifogással élt. A bpesti keres, tszék f. év febr. 7-kén kelt végzésével annak helyt nem adott; mert alperes keresdői minőségét beismervén, az A. alatti levélben foglalt tartozás iránt indított jelen keresetre nézve ugy a tárgyi mint helyi illetőségét a ker. törv. 260. 261. §§. s az elj. rend. 5. §. 2. p. értelmében megállapítani kellett; mert a 26J. 261. §§. szerint az A. alatti kötelező okmány alperes keresk. üzlete folytatásához tartozónak tekintendő; mert ezen törvényszerű vélelem ellenkezőjét alperes beigzolni meg sem kisérlé s ez az A. alattitól sem következtethető ; mert végül egyébb megállapodás hiányában alperes a ker. törv. 324. §. értelmében a felperes hitelező kere-k. telepének helyén vagy is Bpesten levén köteles a fizetést teljesíteni, — a helyi illetőség elleni kifogásnak sincs alapja — még azért sem, mert ha a fizetésre más hely volna is kikötve, a jelen személyes keresetnél ez