Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 15. szám - A bagatell ügyek rendezéséhez 2. [r.]

Budapest, 1877. péntek, február 23. 15. szám. Tizenkilenczedik évfolyam. TORVBHYSZfiKI CSARNOK. Tartalom: Bagatell ügyek. — Kereskedelmi döntvények. — Semm. döntv. SBST" ^ mnlt évi előfizetési időszak e már lejárván, tisztelettel felkérjük előfizetőinket, szíveskedjenek az előfizetés megújítása iránt mielőbb intézkedni. — Köszönettel vennők, ha lapunk támogatói hatás- és ismeretségi körükben előfizetőink szaporítására közreműködnének. — Az év elejéről még néhány teljes példánynyal szolgálhatunk. — Az előfizetési dij ezentúl is évnegyedre 2 frt, félévre 4 frt, egész évre 8 frt. j{ A bagatell ügyek rendezéséhez. Debrecsenyi Miklós úrtól (Székesfehérvárott.) / (Vége.) Hogy pedig az illető bagatell járásbiró fizetése ne t rhelje csupán a kincstárt, lehetne behozni valami fo kozatos bélyeget, mely az egyesség vagy Ítéletnél a perkönyvre ragasztatnék. — Ezen felül, midőn valamely panaszos jelentkezik az illető községi elöljáróságnál tigye bejelentése végett, — tartozzék letenni bizonyos összeget is; mi arra való volna, hogy abból a jbiró napdija és fuvarköltsége s esetleg a bélyeg kiadás is fedeztessék ; 8 mivel ily egyszerű eljárás mellett egy nap egy járásbiró akár 20 — 30 ügyet s talán többet is elvégezhet, ezek közt a napdij s fuvarköltséget egyenlő aranyban felosztja, s mi az aránylagos rész levonása után fenn marad, ez a félnek visszaadatik. — E költségekből 20—30 kr. esnék egy ügyre, s ha a bélyeg se menne többre: ez bizony nem lenne drága mulatság a legszegényebb honpolgárra nézve sem. A felebbvitel egyáltalán nem lenne megengedve semmi phasisában a bagatell eljárásnak; ha azonban valamt,v 'Vél a bagatell jbiró Ítélete által magát jogaiban sértve érzené, az itélet betöltése után — tehát birtokon kivül, a bagatell bírósági itélet felmutatása mellett a rendes bíróságnál kereshetne orvoslást. íme — kicsiny dióhéjba szorítva nézeteim ; melyekből következő világos előnyök származnának: 1. Nem kellene megtagadni az 1869. évi IV. törv. czikkben — az igazságügy minden őszinte barátjának örömére lerakott azon modern elvet, hogy a közigazgatás az igazságszolgáltatástól külön választandó. 2. A szegényebb nép osztály is, — mert hiszen a bagatell ügyek legnagyobb része ezekre esik — csekélynek látszó, de reá nézve nem jelentéktelen ügyeiben szintén szakképzett s felelős birói segélyben részesülne. 3. A jbiróságok sem vonatnának el a hozzájuk utalt nagyobb szabású ügyek ellátásától; mert mint elől mondám, jelenlegi foglalkozásuknak jelentékeny részét, bagatell jbiró társuk átvenné. 4. Olcsó lenne az eljárás és gyors; mint a hogy a bagatell ügy természete kívánja. 5. Ha az állampénztárnak talán a mostanihoz hasonló jövedelmet nem is hajtana, nem is terhelné azt, mert az ügyleti bélyegek bizonyára behoznák egy jbiró fizetését: sőt miután a jbirósági iktatói s kiadói .kendőkből a bagatellákra most forditandó munka kiesnék, a jbirósógok kezelő személyzete is lehetne a jelenleginél kisebb szárau, — vagy legalább nem volna szaporításuk szükséges; — mi ismét az állampénztár könyebbsógére szolgálna. 6. A napi dijak a bagatell jbiró rendes fizetését némileg, s a kincstár terhcltetése nélkül — fokozván: arra még jótékonyan is hatna a mai drágaság mellett; — mi ismét a birói tevékenység gyarapítására lenne kedvező befolyással. 7. A községi egyszerű neveltetésü biró is könnyen bele találná magát teendőibe; míg a most épen az országgyűlési bizottságok bonczasztalán levő törvényjavaslat szövevényes intézkedéseivel, hiszem, csak igen kevés falusi biró fog megbirkózhatni. — Pedig főkellék, hogy legalább a biró maga ismerje a legapróbb részletekig a törvényt s bírjon fogalommal a bizonyítási tanelveiről is. Kereskedelem jogi döntvények. Az áru vevője azt az eladótól átvenni vonakodván, a keresk. törvénynek nem 409. — hanem 351. §§. engedett nyilvános árverésnek van helye, mely csak hiteles személy közbejöttével eszközölhető. A z azonban, ha a járásbíróság még is ily árverés iránt intézkedik s azt bírósági végrehajtója áltat eszközölteti, semmiségi esetet nem állit elő. Neuman Manó s társa csertörő malom tulajdonosok Fehérpatakon — Kralicsek János s társa rózsahegyi cserkeresksdök e. a rózsahegyi jbiróság mint keresk. bírósághoz kérvényt adott be, hogy az alperesek által át nem vett 12—1500 mázsa cser nyilvános árverés utján bírósági kiküldött közbejöttével eladatása eszközöltessék; előadván mikép alperesek 1876. aprilban áruszállítási szerződést kötöttek a rózsahegyi erdővágásokban levő összes fahéjakból előállítandó cserre, mázsájáért 2 frt 10 krt kötelezvén fizetni ; azonban az átvételt birói megintésre 'sem akarják tuljesiteni. Minthogy pedig a cser nem tartható s romlás veszélyének van kitéve, a keresk. törv. 351. — illetve 347. §§. értelmében az eladást nyilvános árverés utján eszközöltetni kénszeritvók s jogositvák. A jbiróság 1877. jan. 13. — 263. sz. a. az árverést elrendelte, arra határidőt tűzött ki s a bir. végrehajtót eszközlésére kiküldötte. Ez ellen Kralicsek s társa semm. panaszt adtak be különösen azon alapon, mert a ker. törv. 409. §. 15