Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 15. szám - A bagatell ügyek rendezéséhez 2. [r.]

58 ellenére folyamodók árverezési kérvénye iránt meg | nem hallgatattak stb. stb. A Senimitőszék azt elvetette ; „mert a jelen ügy a kereskedelmi törvénynek nem 409. — hanem 351. §§ ban érintett esetek közé tartozik s az ez utóbbi §-bau idézett 347. §. értelmében az ilynemű árverések csak hiteles személy, tehát a közjegyző vagy a törvény szerint közhitelességgel felruházott hatóságok valamely tagjának közbejöttével levén eszközlendők; — a kir. jbiróság ez ügybe necn is tartozott 'volna beavatkozni; s a mennyiben még is az árverés iránt intézkedett, ez által a perr. 297. §. valamelyik pontja alá vonható alaki törvénysértést el nem követett ; panaszló pedig attól el nem záratott, hogy panaszolt eljárás ellen lehető minden kifogásait a kártérítési perben épen ugy érvényesíthesse, a mint ezt az érintett hiteles személy közbejöttével eszközlendett árverési eljárás ellen tenni jogosítva lenne." (1877. febr. 15. — 2686. az. a.) A czégbejegyzés kivételes illetőségének szabálya [elj. rend. 8. §.) által a perrend 30. § nak átalános rendelete ha tályon kivül nem helyeztetett. Friedman Béni munkácsi kereskedő— Weisberger Jakab bpesti bej. kereskedő e. 1001 frt 55 kr. fizetésére a bpesti váltó tszék mint keresk. bírósághoz 1876. nov. 30. keresetlevelet adott be; miután A. társas szerződés szerint Homonnán közös rőfös kereskedést nyitván s ez 1867-ben megbukván, ők csőd alá kerülvén, a csődügy a rokonok által kiegyenli tetett, de a csődbe nem jelentkezők által később felperes 2U03 frt erejéig fizetésre szoritatott, az illető váltókat azoknak ki is fizette, minélfogva a társas üzleti viszony természeténél fogva annak fele társtagját alperest terheli ; a bírói illetékességet a keresk. eljárási rendelet 6. §. 3. pontjára fektetvén. Tárgyaláskor alperes: illetőségi kifogással élt, mert itt az elj. rend. 6. §. 3. p. nem alkalmazható, miután a 8. §. ily kereseteket oda utasitja, a hol a társas czég bejegyeztetett vagy bejegyzendő volt. Czégtík : Friedman Weisberger pedig a bpesti tszéknél nem jegyeztetett be. Es felperes keresetlevelében is inkább kártérítésről szól mint kereskedelmi ügyletről; de követeléseire nézve már az elévülési idő is elő állt. A jelen keresk. törvény az 1867-ben feloszlott közkereseti társaság irányában nem is érvényesíthető. A bpesti keresk. tszék 1876. decz. 18. — 138384. sz. végzésével birói illetőséget megállapította következő indokokból : A kereskedelmi peres eljárásban átalában a perrend szabályai szolgálnak zsinórmértékül; a keresk. eljárási rendelet 1 §. szerint pedig ezen rendeletben csak a kivételek s eltérések jeleitettek ki; ugyanazért ezen utóbbi rendelettel a perr. 30. §-sza, mely szerint egyébb kikötés hiányában a birói illetőséget alperesnek rendes lakhelye szabályozza, — hatályon kivül nem helyeztetett; ennélfogva az eljárási rend. 8. §. azon intézkedése mely szerint a 6. §-ban érintett keresetek azon tszék illetőségéhez tartoznak, melynél a czégjegyzés történt, vagy történnie kellett volna, — csak a tszókek kivételes illetőségére vonatkozik a nélkül, hogy a helyi illetőségre nézve fenn álló átalános szabályokat változtatni kivánná. — Tekintve tehát, hogy alperes jelenlegi lakhelye Budapesten van, — felperes jogosítva volt keresetét ellene ezen tszéknél folyamatba tenni; ha szintén kétségtelen, hogy e kereset azon tszéknél is indítható lett volna, melynél az alperes s felperes közti társas szerződésnek bejegyeztetni kellett. Alperes se mm. pa n asz t adott be. Semraitőszék azt elvetette ; „mert a keresk. peres eljárásban a perrend szabályai átalában helyt fogván, — a keresk. eljárási rendelet 8. §. csak a bírói illetékesség kivételes intézkedésére vonatkozik, a nélkül hogy ez által a perr. 30. §-nak átalános rendelete hatályon kivül helyeztetett volna — következve miután alperes helybeli bejegyzett kereskedő, — felperes jogosítva volt keresetét a helybeli keresk. tszéknél is folyamatba tenni — annak birói illetősége tehát jelen ügyben fenn áll." (1877. febr. 15. — 1106. sz. a.) A választott bíróság alakítására nézve, a perrend 499. § szában előirt eljárásnak csak akkor van helye, ha a szerződésben a bírák személyes megnevezése nélkül azok száma iránt a megállapodás C498. §.) a felek között megtörtént. Vészelsz ky Károly mint vagyonbukott Kohn Károly csődtömeg gondnoka — a Riunione Adriatica di Sicurta triesti biztosító társulat e 1876. nov. 15. 10,000 frt kártérítés iránt választott biróság alakítása végett ahpestiváltó keresk. tszékhez kérvényt adott be; miután a kártérítési jog a bíróságok által 1875. évben jogérvényesen megállapittatott; a kártérítési összeg meghatározása pedig a biztosítási feltételek 19. §. által választott bíróságra ruháztatott. Folyamodó 4 választott birót nevezett folyamodványában. A bpesti kereskedelmi tszék 1876. nov. 30. — 127268. sz. a. végzéssel az ellenfélnek azon felhívással rendelte kiadatni: hogy az általa kijelölendő 4 bíró nevét, polgári állasát s lakhelyét 15 nap alatt terjeszsze be, s az ellenfél által kijelölt birák elleni netalán fenforgó kifogásait az alatt adja be, annál inkább, mert ellenkező esetben a kijelölés a biróság által fog eszközöltetni. Alperes ezen végzés e. seratuiségi panasz szal élt, azon alapon, mert a biztosítási feltételek 19. §-ban a választott biróság megalakítása s a birák számára vonatkozó kikötés nem felel meg a perrend szabályainak, melyek szerint mindenik fél csak két két birót nevezhet s ezek együttesen elnököt választhatnak. A választott bírósági kikötés tehát érvénytelen s igy a kereseti ügy a rendes birói illetőséghez tartozik. A Semmitőszék a keresk. tszék fentebbi végzését megsemmisítette (297. §. 4. p.) s a választott bíróság alakítására vonatkozó kérelemnek helyt nem adott; „mert a bírósági kötvény 19. pontjában a birák száma iránti kikötés a perr. 498. §. rendeletének nem felel meg; a 499. §-ban megszabott eljárásnak pedig csak akkor van helye, ha a birák személyes megnevezése nélkül azok száma iránt a 498. §. értelmében a megállapodás a felek közt megtörtént „következve miután jelen esetben az ellenfél ezen ujabb módositáshoz hozzá nem járult, — a jbiróság felperesi kérelmet helyt adólag el nem intézhette." (1877. febr. 15. — 539. sz. a.) A sommás perut kikötése nem gátolhatja felperest abban, hogy keresetét szabad választása szerint, alperes illetékes személyes^bíróságául szolgáló törvényszéknél folyamatba tehesse. Hersch Móritz kolozsvári lakos — Rosenberg Salamon bácsi lakos és Schvarcz József kolozsvári lakos e. 366 frt 33 kr. iránt 1876. nov. 12. a